A forgóeszközök között értékpapírként a forgatási célból, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, részesedéseket mutatja ki a vállalkozás.
A számviteli törvény előírásai szerint a forgóeszközök között azok az értékpapírok mutathatók ki, amelyeket forgatási célból, átmeneti, nem tartós befektetésként, kamatbevétel, illetve árfolyamnyereség elérése érdekében szereztek be.
Az értékpapír lehet egy évnél rövidebb, illetve hosszabb lejáratú, nem a lejárat időtartama a döntő, hanem a vásárlás célja. A forgóeszközök között kell kimutatni az adott értékpapírt, részesedést, ha az egy évig vagy annál rövidebb ideig szolgálja a vállalkozás tevékenységét.
Saját részvények, saját üzletrészek a vállalkozó által visszavásárolt tulajdoni részesedést jelentős saját befektetések. A visszavásárolt tulajdoni részesedést jelentő saját befektetések között kell kimutatni a vállalkozó által ellenérték fejében megszerzett visszaváltható részvényeket is a megszerzéstől az alaptőke kötelező leszállításának cégbírósági bejegyzéséig.
A saját részvény, a saját üzletrész visszavásárlási értékeként fizetett ellenértéket kell nyilvántartani.
A hitelviszonyt megtestesítő értékpapír minden olyan nyomdai úton előállított vagy dematerializált értékpapír, illetve e törvény által értékpapírnak minősített, jogot megtestesítő okirat, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát, és az általa esetleg vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti.
Fajtái:

  • részesedés kapcsolt vállalkozásban
  • egyéb részesedés
  • saját részvények, saját üzletrészek
  • forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

A mérlegben elfoglalt helyük a B/III. sorban van.
B)

  • III. Értékpapírok
    • 1. részesedés kapcsolt vállalkozásban
    • 2. egyéb részesedés
    • 3. saját részvények, saját üzletrészek
    • 4. forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
    • 5. értékpapírok értékelési különbözete

Az egyszerűsített mérlegben szintén a B/III. sorban vannak.
Az értékpapírok bekerülési értéken kerülnek állományba.
Ha a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés beszerzési értékében a bizományosi díjat, vásárolt vételi opció díját nem vették figyelembe, és az jelentős összegű  és várhatóan a befektetés értékesítésekor megtérül, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaiként elszámolt összege elhatárolható.
Mérlegtételek jellemzői
A forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési értéke a beszerzéshez kapcsolódóan fizetett bizományi díj, a vásárolt vételi opció díja nélkül is meghatározható.
A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő forgatási célú befektetés bekerülési értéke:

  • vásárláskor: a részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték
  • cégvásárláskor: az üzleti vagy cégértékkel csökkentett, a negatív üzleti vagy cégértékkel növelt ellenérték (vételár)
  • alapításkor, tőkeemeléskor: a létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a közgyűlései, az alapítói, a taggyűlési határozatban a jegyzett tőke fedezeteként, valamint a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként meghatározott vagyoni hozzájárulás együttes értéke
  • átalakuláskor: a megszűnt gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés ellenében kapott részesedés bekerülési értéke a megszűnt részesedésre jutó saját tőke összege
  • beolvadáskor: a külső tulajdonosnál a megszűnt gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés ellenében kapott részesedés bekerülési értéke a megszűnt részesedésre jutó saját tőke összege

Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
A forgatási célú hitelviszonyt  megtestesítő értékpapírok között azokat az értékpapírokat kell kimutatni, amelyeket forgatási célból, kamatbevétel, illetve árfolyamnyereség elérése érdekében szereztek be, továbbá azokat, amelyek a tárgyévet követő üzleti évben lejárnak.
Amennyiben az értékpapírt egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírra cserélik, úgy akkor ezt az értékpapírt nem a forgóeszközök között, hanem a befektetett pénzügyi eszközök között kell kimutatni.
A váltó a számviteli törvény elemzése szerint nem értékpapír, hanem követelés.
Állományba vétel
A kamatozó értékpapírok bekerülési értéke nem tartalmazhatja a vételárban lévő kamatot. A vételárban lévő kamat tehát nem aktiválható, az átvevő kapott kamatot csökkentő tételként, az átadó pedig kapott kamatot növelő tételként számolja el.
Diszkont értékpapírok esetén a kibocsátónál elsődleges forgalomban beszerzésnél a kibocsátási érték lesz a bekerülési érték, másodlagos forgalomban beszerzéskor pedig a vételár.
Az értékpapírok értékelése a mérlegben:
Részesedések értékelése
Könyv szerinti érték
- értékvesztés
+ visszaírás
+- árfolyam-különbözet
= mérlegérték
A hitelviszonyt megtestesítő, rövid lejáratú értékpapír beszerzési értéken értékelhető mindaddig, amíg a kibocsátó a lejáratkor, a beváltáskor várhatóan a névértéket megfizeti.
Ha a névérték (és kamat) megtérülése bizonytalan, akkor értékvesztést kell elszámolni.
A hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál értékvesztést kell elszámolni, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyv szerinti értéke és piaci értéke között különbözet veszteségjellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.
A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél értékvesztést kell elszámolni akkor, ha a befektetés könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen meghaladja a befektetés ismert, várható piaci értékét.
A befektetés piaci értéke meghatározásakor figyelembe kell venni:

  • a gazdasági társaság tartós piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját
  • a megszűnő gazdasági társaságnál a várhatóan megtérülő összeget
  • a gazdasági társaság saját tőkéjéből a befektetésre jutó részt a mérlegfordulónapra vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított összeget

Amennyiben a befektetés mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a befektetés könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell.
Az értékvesztés visszaírásával a befektetés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a beszerzési értéket.
A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a forgóeszközök értékelése kapcsán elszámolt értékvesztés nyitó értékét, tárgyévi növekedését, tárgyévi csökkenését, a visszaírt értékvesztés összegét, az értékvesztés záró értékét legalább mérlegtételek szerinti bontásban.
Ha egy eszköz vagy kötelezettség a mérleg több tételében is elhelyezhető, illetve ha egy adott eszköz vagy kötelezettség minősítése az egyik üzleti évről a másikre megváltozik, akkor az alkalmazott megoldást a kiegészítő mellékletben számszerűsítve, az összetartozás, az összehasonlíthatóság tételhivatkozásaival meg kell adni.