Az elemzési-értékelési lehetőségeket befolyásolja a beszámoló formája, mert az egyes beszámolófajták eltérő mélységű információt biztosítanak:

  • az éves beszámoló
  • egyszerűsített éves beszámoló
  • meghatározott feltételek esetén összevont (konszolidált) éves beszámoló

Az éves beszámolónak a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, az abban bekövetkezett változásokról kell valós képet mutatnia. Ennek érdekében a mérlegnek tartalmaznia kell a vállalkozás összes eszköz- és forrásállományát, az eredmény-kimutatásnak az időszak összes bevételét és ráfordításait, az adózott és a mérleg szerinti eredményt, továbbá a kiegészítő mellékletnek mindazokat az adatait és szöveges indoklásait, amelyek a valós kép megítéléséhez szükségesek.
Éves beszámolót köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, amennyiben nem jogosult az egyszerűsített éves beszámoló készítésére.
Az éves beszámoló fő részei:

  • a mérleg
  • az eredmény-kimutatás
  • a kiegészítő melléklet

Az éves beszámolót készítő üzleti jelentést is köteles készíteni.
Az adott üzleti évről ez a beszámolófajta tekinthető a legrészletesebbnek, hiszen a mérleg és az eredmény-kimutatás a leginkább tagolt, a kiegészítő melléklet kötelező tartalmi előírásai a legbővebbek, s üzleti jelentés is készül, ha nem is képezi részét a beszámolónak.
Az egyszerűsített éves beszámoló fő részei azonosak az éves beszámolóéve, de mérlege az eszközöket és a forrásokat, eredmény-kimutatása a bevételeket és a ráfordításokat összevontabban, kevésbé részletezetten tartalmazza, s kevesebb információt kell közölni a kiegészítő mellékeltben is.
Az összevont (konszolidált) éves beszámolóban a konszolidálásba bevont vállalkozások vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét úgy kell bemutatni, mintha ezek a vállalkozások egyetlen vállalkozásként működnének. Ennek érdekében az összevont beszámolóban az eszközök és források, a bevételek és a ráfordítások, a nyereség és a veszteség értékéből halmozódásokat ki kell szűrni.
A mérleg olyan kétoldalú kimutatás, amely egy adott időpontra vonatkozóan, előírt csoportosításban, értékben mutatja be a vállalkozás eszközeit és forrásait.
A mérlegben az eszközök fordított mobilitási sorrendben, a források saját és idegen források bontásban szerepelnek.
A vállalkozás két mérlegséma közül választhat:

  • az „A” változat jellemzői:
    • mérlegszerű elrendezés, egyik oldalon az eszközök, másik oldalon a források
    • automatikus egyezőség-ellenőrzés
    • az eszközöknél fordított mobilitási sorrend
    • a forrásoknál fordított lejárati sorrend
  • a „B” változat jellemzői:
    • az eszközöknél az „A” változat szerinti bemutatás összesítés nélkül
    • részben lépcsőzetes elrendezés
    • saját egyeztethetőség valósul meg
    • részben finanszírozási szemlélet érvényesül

A mérleg bármelyik változatának adatai fontos információforrást jelentenek a elemzéshez, hiszen ezek alapján vizsgálható a vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetének alakulása, továbbá az eszközök és források összetételének változása.
A mérlegből származnak a tőkeszerkezeti mutatók, az adósságállományra vonatkozó mutatók és a likviditási mutatók alapadatai.
Az eredmény-kimutatás a vállalkozás mérleg szerinti eredményének levezetését tartalmazza, az eredmény keletkezésére ható főbb tényezőket, s a mérleg szerinti eredmény kialakulását mutatja be, megállapítható belőle, hogy

  • melyek az eredményt előidéző fő tényezők,
  • az adózás előtti eredmény hogyan oszlik meg a tulajdonosok, az állami költségvetés és a vállalkozásnál maradó részre
  • a jövedelmezőségi szempontból támpontul szolgálhat a jövőbeni döntésekhez.

A vállalkozó az eredmény-megállapítás módszerei és azon belül az eredmény-kimutatás formái közül választhat a következők szerint:

  • összköltség eljárással készülő
    • „A” változat
    • "B” változat
  • forgalmi költség eljárással készülő
    • „A” változat
    • „B” változat

Az eredmény-kimutatás adataiból számított mutatószámok jól hasznosíthatók a jövedelmezőség és a hatékonyság elemzése területén.
A kiegészítő mellékelt célja a vállalkozásról olyan információk rendszerbe foglalt közlése, amellyel hozzájárulhatnak, hogy a beszámolót tanulmányozó megbízható, való képet tudjon formálni a vállalkozás jelenlegi és részben a jövőbeni vagyoni-pénzügyi helyzetéről.
Meghatározó részét a mérleghez és az eredmény-kimutatáshoz nyújtott információk adják.
Számszaki adatokat és szöveges magyarázatokat egyaránt tartalmaz, összeállítása során a gazdálkodó részben a számviteli törvény tételesen előírt adatokat kell, hogy szerepeltesse, részben pedig önálló döntés alapján határoz meg tartalmai elemeket, amelyeket szükségesnek tart a megbízható és valós kép kialakításához.
Az üzleti jelentés az éves beszámolónak nem része, azzal egyidejűleg azonban el kell készíteni. Ennek ellenére tartalmával az előbbieknél bővebben foglalkozunk, mivel a vállalkozások gyakorlatában ennek módszertana a legkevésbé kidolgozott, igaz hogy a legnagyobb önállóságot is biztosítja készítőinek.
A számviteli törvény által meghatározott kötelező tartalom:

  • 1) az üzleti jelentés az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy mutassa be a vállalkozó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, az üzletmenete, hogy ezekről a tényleges körülményeknek megfelelő képet adjon
  • 2) az üzleti jelentésben ki kell térni:
    • a) a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős folyamatokra
    • b) a várható fejlődére, a gazdasági környezet ismert és várható fejlődésére a belső döntések hatásának függvényében
    • c) a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek megszerzésére vonatkozó adatokra
    • d) a kutatás és kísérleti fejlesztés területére
    • e) a telephelyek bemutatása
  • 3) az üzleti jelentésben külön be kell mutatni
    • a) a környezetvédelemnek a vállalkozás pénzügyi helyzetét meghatározó, befolyásoló szerepét, a vállalkozás környezetvédelemmel kapcsolatos felelősségét
    • b) a környezetvédelem területén történt és várható fejlesztéseket, az ezzel összefüggő támogatásokat
    • c) a környezetvédelem eszközei tekintetében a vállalkozás által alkalmazott politikát
    • d) a környezetvédelmi intézkedések bevezetését, a munkák állását

A vállalkozónak az éves beszámoló adatainak részletezett adatokkal való kiegészítésével és értékelésével úgy kell bemutatnia vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetét, hogy arról a felhasználónak való, megbízható „kép” alakuljon ki.
Az elemző-értékelő részekhez felhasználandó eszközrendszert, mutatószámcsoportokat jól kell megválasztani, s annak állandóságát biztosítani kell.
A részletes tartalom meghatározásakor ajánlatos kitérni a következő szegmensekre:

  • a vállalkozás tevékenységének bemutatása, összegző értékelése
  • a piaci pozíciók, vevőkapcsolatok alakulása
  • a felhasznált erőforrások alakulása
  • a minőség alakulása
  • a vagyoni helyzet, a tulajdonosi szerkezet
  • a pénzügyi-finanszírozási helyzetkép
  • a hatékonyság és jövedelmezőség alakulása
  • a tulajdonosi kör változásai
  • a jelentős kötelezettségek és kockázatok.

A beszámoló jóváhagyásakor már megkezdett következő üzleti év lényeges, jelentős eseményeit, folyamatait az egyes részterületek kibontásakor célszerű értékelni.
A vagyoni, pénzügyi, a jövedelmezőség és a hatékonyság színvonalának értékelését ugyancsak célszerű beépíteni az üzleti jelentésbe.
A jelentés lehet rövidebb s hosszabb lélegzetű, a vállalkozás nagyságrendjétől, az üzletmenet bonyolultságától függően.
A beszámoló egyes részei bőséges lehetőséget kínálnak mutatószámok képzésére, és elemzésére, amely mutatók fő csoportjai alkalmasak többek között a vállalkozás

  • vagyoni helyzetének átfogó és részletes elemzésére
  • rövid- és hosszú távú pénzügyi helyzetének értékelésére
  • jövedelmezőségi szintjének bemutatására, illetve
  • gazdálkodási hatékonyságának vizsgálatára.