Saját termelésű készleteknél az előállítási érték
- az 51. § szerinti közvetlen önköltség, vagy
- az átlagos (súlyozott) közvetlen önköltség, vagy
- a FIFO módszer szerint meghatározott közvetlen önköltség
A közvetlen önköltség utókalkulációval meghatározott vagy norma szerinti közvetlen önköltség lehet. A befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltsége a félkész termék, a késztermék norma szerinti közvetlen önköltségéből a teljesítési fok alapján arányosítással is meghatározható.
Az előállítási költség tartalmát az számviteli törvény 51. §-a rögzíti. Az eszköz bekerülési értékének részét képezik azok a költségek, amelyek
- a) az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek
- b) az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, továbbá
- c) az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók.
Az elvégzett, a nyújtott, a teljesített szolgáltatás bekerülési értékének részét azok a költségek képezik, amelyek
- a szolgáltatás végzése, nyújtása, teljesítése során közvetlenül felmerültek
- a szolgáltatás végzésével, nyújtásával, teljesítésével szoros kapcsolatban voltak
- a szolgáltatásra megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók.
Az előállítási költségek között kell elszámolni az idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz a beruházó által biztosított vásárolt anyag bekerülési értékét, továbbá a saját előállítású termék, nyújtott szolgáltatás közvetlen önköltségét a vásárolt anyag, a saját előállítású termék tényleges beépítésekor, a szolgáltatásnyújtással egyidejűleg.
Értékesítési költségeket és az előállítással közvetlen kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyéb általános költségeket közvetlen önköltség nem tartalmazhat.
A saját előállítású eszközök aktiválása a tényleges előállítási költségen történik.
A saját termelésű készletek nyilvántartása a kettős könyvvitelben a 2. számlaosztályban történik.
23. Befejezetlen termelés és félkész termékek
Befejezetlen termelésnek azok a termékek minősülnek, amelyeken már legalább egy számottevő munkaműveletet elvégeztek.
Félkész termék minden olyan termék, amely egy teljes megmunkálási folyamaton keresztülment, ilyen címen raktárra vették, késztermékeknek azonban nem minősül, mert további termelési folyamatban vesz részt.
24. Növendék-, hízó- és egyéb állatok
Itt tartjuk nyilván mindazokat a vásárolt, illetve saját előállítású állatokat, amelyeknél a tartási cél a nevelés, a hízlalás, illetve az egyéb célú hasznosítás.
Célszerű állatfajonként megnyitni a számlákat, azon belül pedig hasznosítási irányok szerint tagolni azokat:
- a növendékállatok a szopós és elválasztott állatok
- a hízó állatok a hízóba állított tenyész- és növendékállatok
- az egyéb állatok közé a nem tenyészállatok tartoznak (kutya)
A tenyésztési célra nevelt állatokat a tenyészérettség elérésekor át kell minősíteni tenyészállatokká.
A számviteli törvény előírásai szerint az állatokat a vállalkozás az adott állatokkal kapcsolatos céljai szerint a befektetetett eszközök között és a forgóeszközök között is nyilvántarthatja. Az állatok esetében a vásárolt készletről csak kivételesen beszélhetünk.
Fő szabályként a vásárolt állatokat is saját termelésű készletként kell kimutatni, hiszen a vásárlás utáni tartás során már nem azonosítható be, hogy az állat értékéből mely rész tekinthető az eredeti vásárolt készletnek és melyik a vásárlás óta eltelt idő alatt saját előállításban nevelt, hízlalt rész.
Az állatok esetében nem beszélhetünk hagyományos raktárra vételről. A súly gyarapodását az időszakonkénti mérlegeléskor lehet azonosítani, ekkor történhet meg a saját termelésű készletek állományváltozásának könyvelése is.
Ha a vállalkozás állattartási céllal állatokat vásárol, akkor a beszerzés elszámolásakor az állatokat nem lehet vásárolt készletek között aktiválni, hanem értéküket anyagköltségként kell elszámolni.
Ha a vállalkozó célja megváltozik, akkor sor kerülhet az állat számviteli besorolására. Ilyen lehet a növendékállat hízóba állítása.
25. Késztermékek
A műszaki feltételeknek megfelelő minőségi átvétel után raktárra vett értékesíthető termék.
A költség, kiadás és a ráfordítás fogalmának használata gyakran keveredik.
Költségen a tevékenység, a termelés érdekében felhasznált eszközök pénzben kifejezett összegét értjük. A költség származhat élő- és holtmunka felhasználásból.
A ráfordítás egy meghatározott időszak eszközfelhasználásának mennyiségében és pénzben kifejezett összege. A ráfordítás tágabb fogalom, mint a költség, mert olyan felhasználásokat is tartalmaz, amelyek nem számolható el költségként.
A kiadáson általában az eszközcsökkenést értjük, de természetesen ide tartoznak a pénzkiadások is.
Költségek csoportosítása:
- megjelenési formájuk szerint a költségfajták (költségnemek) szerint csoportosítjuk. A költségnem azt fejezik i, hogy a költség keletkezését milyen ráfordítás idézte elő.
- anyagköltség
- igénybe vett szolgáltatások értéke
- bérköltség
- személyi jellegű egyéb kifizetések
- bérjárulékok
- értékcsökkenési leírás
- tervezésük, utalványozásuk és elszámolásuk szerint lehetnek:
- közvetlen költségek, amelyeknél már a tervezéskor, a ráfordítás végrehajtásának elrendelésekor megállapítható, hgoy melyik termelési folyamatra és termékre milyen mértékben számolhatók el, melyik termék előállítását terhelik
- közvetett, általános költségek, amelyek egy termékcsoport termelési folyamataival, vagy a vállalkozás egészének működésével és irányításával kapcsolatban keletkeztek
- a termelés (tevékenység) volumene változásával való kapcsolat szerint lehetnek
- állandó költségek, amelyek a termelés volumenének változására összegükben változatlanok maradnak
- változó költségek
- arányosan változó (proporcionális), melyek a termelési volumen változásnak hatására összegükben arányosan változnak
- arány alatt változó (degresszív)
- arány felett változó (progresszív) költségek
A költségek állandó vagy változó jellege mindig az összes költsége és nem pedig a fajlagos költségre értelmezendő.
- összetételük, összetettségük szerint lehetnek
- elemi (egyszerű) költségek, amelyek további részekre, összetevőkre nem bonthatók
- összetett (komplex) költségek, amelyek több elemi költségből tevődnek össze
- felmerülési helyük szerint lehetnek
- költséghelyi költségek
- költségviselő költségek: a költségviselő az a termék, szolgáltatás vagy egyéb tevékenység, amelynek érdekében a költség felmerül és amelyre azt elszámolják
- a termelési folyamattal való kapcsolatuk szerint lehetnek
- alapköltségek, amelyek a technológiai folyamathoz szorosan kapcsolódnak
- járulékos költségek, amelyek nem kapcsolódnak szorosa a termelési folyamathoz, hanem a vállalkozás irányítási tevékenységével kapcsolatban merülnek fel
A költségváltozási tényező (költségjellemző) kifejezi a termelés mennyisége változás és az egyes költségcsoportok közötti összefüggést. Számítása:
Költségváltozás %-a / termelésváltozás %-a
A költségváltozási tényező kétféle módon értelmezhető:
- 1 %-os termelésnövekedéshez hány %-os költségnövekedés tartozik
- a költségek hány %-a proporcionális költség és hány %-a fix költség
A számviteli törvény a termelési költségek elszámolásával kapcsolatban kötelezően előírja, hogy a felmerült költségeket költségnemenként, az 5. számlaosztályban el kell számolni.
Az elszámolás struktúrája a következő lehet:
- anyagköltségként az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési értékét, továbbá a vásárolt növendék-, hízó- és egyéb állatok bekerülési értékét kell kimutatni
csoportjai:- vásárolt anyagok költségei
- egy éven belül elhasználódó anyagi eszközök költségei
- egyéb anyagköltség
- anyagköltség megtérülése
- az igénybevett szolgáltatások költségei értékeként az üzleti évben igénybe vett anyagjellegű és nem anyagjellegű szolgáltatások értékét a számlázott, fizetett, szerződésben meghatározott összegben kell elszámoln
- iaz egyéb szolgáltatások értékeként az üzleti évben felmerült, az eszközök bekerülési értékében el nem számolt illetéket, jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díjat, egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díjat, bankköltséget, biztosítási díjat kell kimutatni
- bérköltség minden olyan kifizetés, amely a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megillető, az érvényes rendelkezések szerint bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóság, az alkalmazásban állók és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban állók részére az üzleti évre bérként számfejtett, elszámolt összeg, amely elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek
- a személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak a természetes személyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként kifizetett, elszámolt összegek, beleértve ezen összegek le nem vonható áfáját
csoportjai:- munkavállalóknak, tagoknak fizetett személyi jellegű kifizetések
- jóléti és kulturális költségek
- egyéb személyi jellegű kifizetések
- bérjárulékok a nyugdíjbiztosítás és egészségbiztosítási járulék, az egészségbiztosítási hozzájárulás, a munkaadói járulék, a szakképzési hozzájárulás, továbbá minden olyan adók módjára fizetendő összeg, amelyet a személyi jellegű ráfordítások vagy a foglalkoztatottak száma alapján állapítanak meg, függetlenül azok elnevezésétől
csoportjai:- NYBJ és EBJ
- EHO
- MAJ
- szakképzési járulék
- kommunális adó
- egyéb bérjárulék
- értékcsökkenési leírásként kell kimutatni az immateriális javak és a tárgyi eszközök tervezett értékcsökkenésének összegét, ideértve az 50 000 ft egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értékének a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható összegét is
csoportja:- terv szerinti értékcsökkenési leírás
- használatbavételkor egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírás
A költségelszámolásnak sokféle módszere, változata lehet az alapváltozatok a következők:
- a vállalkozó a költségeket kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztály számláin könyveli
- a vállalkozó a költségeket elsődlegesen az 5. Költségnemek számlaosztály számláin könyveli, másodlagosan a 6. Költséghelyek, általános költségek és a 7. tevékenységek költségei számlaosztályban könyveli
- a vállalkozó a költségeket elsődlegesen a 6. Költséghelyek, általános költségek és a 7. Tevékenységek költségei számlaosztályokban, másodlagosan a 5. Költségnemek számlaosztály számláin könyveli