Az érdekeltségi rendszer általában igen sok ponton kapcsolódik az éves eredményhez. Az éves eredmény komplex, összetett mutató, amely a vállalkozás valamennyi tevékenységének részeredményeit egyaránt tükrözi. Ezért a jövedelmezőség elemzését nagy gonddal kell végrehajtani.
A vállalkozás mérleg szerinti eredményének levezetése során a következő eredménykategóriákkal találkozunk:
- az értékesítés bruttó eredménye
- üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
- szokásos vállalkozási eredmény
- adózás előtti eredmény
- adózott eredmény
- mérleg szerinti eredmény
Az eredményelemzés feladata az eredményváltozást előidéző tényezőnek és előidéző okainak feltárása.
Az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének alakulására alapvetően 6 fő tényezőcsoport gyakorolhat befolyást:
- az értékesített termékek árszínvonalának változása
- az értékesítés volumenének változása
- az értékesített termékek közvetlen önköltségének változása
- az értékesítés összetételének változása
- a közvetett költségek változása
- az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások változása
Az eredmény levezetésének első feladata tehát annak megállapítása, hogy a vállalkozási eredmény alakulására miként hatottak az előzőekben felsorolt tényező-csoportok.
Az eredményelemzés módszerei:
- a fedezeti hányadot alkalmazó módszer
- valamely jellemző erőforrás egységére jutó fedezetiösszeg-mutatót alkalmazó módszer, amely lehet
- 1 normaórára jutó fedezeti összeg
- 1 gépórára jutó fedezeti összeg
- 100 ft anyagfelhasználásra jutó fedezeti összeg
attól függően, hogy a vállalkozásnál melyik tekinthető meghatározó erőforrásnak.
Az eredményre jutó fő tényezők részletes elemzése
- a) Az értékesített termékek árszínvonalának elemzése
Az árszínvonal-változások hatása közismert. Az értékesített termékeknél, áruknál elért- árnövelés az eredményt javítja
- árcsökkenés az eredményt rontja
- Az árszínvonal-változás hatását azonban nem elégséges csupán globálisan elemezni. Szükségesnek tartjuk az értékesített termékek árszínvonalának további elemzését fő relációk, árformák szerint.
A belföldi értékesítés árszínvonala vizsgálandó árformák és árszerkezet szerint
- árformák szerint külön választandók
- a szabad áron értékesíthető termékek, ahol az elemző feladata az árváltozás és az áru használati értékében beállott változás elemzése is
- a hatósági áras termékek, ezeknél az elemzős feladata az elrendelt hatósági árváltozás következményeinek megállapítása, ellenőrzési feladat az előírt felső árhatár betartásának vizsgálata, s az esetleges árváltozások hatásainak elemzése
- árszerkezet szerint célszerű az értékesített termékek árbevételét elemezni
- termelői árak
- felárak
- engedmények
- nagy- és kiskereskedelmi árrés
- b) Az értékesítése volumen változásának hatása az eredményre
Az értékesítés volumen változásának az eredmény összegére gyakorolt hatása részletesen kiszámolható. - c) Az értékesítés elszámolt önköltsége változásának hatása az eredményre
Az önköltségcsökkenés eredményre gyakorolt hatását akkor tudjuk kiértékelni, ha tudjuk hogy a ténylegesen értékesített termékek bázis önköltségi színvonalon összesen milyen összegű közvetlen költségek igényeltek volna és ezt az összeget szembeállítjuk az értékesítés tényleges közvetlen költségeivel.
Különbség az önköltségcsökkenés forint összege, ami egyenlő az ilyen címen bekövetkezett eredményjavulás összegével.
A bázishoz viszonyított önköltségcsökkentést mérni csak az ún. összehasonlító termékeknél lehetséges. Az össze nem hasonlítható termékeknél az átlagos jövedelmezőségváltozás képezi elemzés tárgyát.
A közvetlen önköltség alakulására nagyon sok tevékenység kihat: a gyártmányfejlesztés, a technológia, anyag-, szerszám-, bérgazdálkodás, termelésirányítás, a munka minősége stb.
Az önköltség csökkentésére ható tényezőket két fő csoportba sorolhatjuk:
- aktív önköltségcsökkentő intézkedések, amelyek az önköltség
alkotóelemeinek, a termelési költségeknek tényleges csökkenését eredményezik - gyártmányokat előállító üzemek termelési volumenének növelésére irányuló tevékenységek, amelyek révén viszonylagos önköltségcsökkenés következik be a fix és a degresszív költségek területén
- d) Az értékesítési összetétel változásának hatása az eredményre
Könnyű belátni, hogy a kevésbé jövedelmező cikk gyártásának és értékesítésének a többi cikk volumennövelését meghaladó mérvű- növelése a vállalkozás átlagos jövedelmezőségét csökkenti
- visszaszorítása vagy elhagyása a vállalkozás jövedelmezőségét javítja
Az összetétel-változás eredményre gyakorolt hatását a következő képlet mutatja:
Átlagos fedezeti hányad alapján
Átlagos egy normaórára jutó fedezeti összeg alapján
Az összetétel-változás vizsgálható
- az előző évi
- a tervezett és
- az optimális összetételhez viszonyítva.
Az előző évi összetétel mind a vállalkozásnál ismert, a tervezett összetétel azonban csak ott, ahol cikkenként részletezett eredményterv készült. Az optimális összetétel pedig csak optimum-számítással ismerhető meg, amely nemcsak a jövőre készíthető, hanem az elmúlt időszakra is.
- e) A közvetett költségek elemzésének feladatai
Az elemzés előfeltétele a közvetett költségekkel való gazdálkodás rendszer elemeinek:- tartalmának
- tervezési
- utalványozási
- elszámolási rendjének
- a függő eltérések esetében a belső érdekeltségi rendszerhez illeszkedő javaslatok megtétele.
A közvetett értékesítési költségek elemzésénél célszerű az értékesítési forgalom alakulásához viszonyítani. Az abszolút és a relatív eltérések megállapításakor célszerű kiszűrni a lökésszerű hatásokat.
Az igazgatási költségek elemzését célszerű irányítási szintenként végezni. Az elemzési módszer lényege:
- az abszolút eltérések lényege
- a költségeltérések megbontása előidéző tényezők hatásaira
- az indokolt eltérések és
- az adott egységtől függő megtakarítások és túllépések összegeit.
Az egyéb általános költségek elemzésénél célszerű az elemzést az alábbi bontás szerint elvégezni:
- fő- és segédüzemek (közvetlenül el nem számolt) költségei
- anyaggazdálkodás (raktározás) költségei
- a K+F költségek
- a garanciális javítás költségei
- szociális, kulturális költségek
- egyéb költségek.
Az üzemi közvetett költségek elemzését üzemenként, azon belül költségcsoportonként kell végrehajtani, a következő ütemezésben:
- a terv (bázis) korrekció, ennek során a viszonyítási alapul választott költségterv (bázis) adatait korrigáljuk az üzemtől függetlenül és az üzemi teljesítmények változása miatt indokoltan bekövetkezett költségváltozásokkal
- az így kapott korrigált tervet vetjük össze a tényleges költségekkel, így megállapíthatók
- az üzemtől függő megtakarítások és túllépések, valamint
- a leggondosabb gazdálkodás mellett elérhetőnek nyilvánítható költségek összege, végül
- ezt követi a jelentősebb eltérések okainak feltárása
- f) Az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások alakulásának elemzése
Az egyéb bevételek és ráfordítások elemzését az abszolút eltérések módszerével a főkönyvi könyvelés adataiból a tervezett, illetve bázis adatokhoz viszonyítva kell elvégezni.
Az értékesített immateriális javak és tárgyi eszközök értékesítésénél célszerű megvizsgálni a ráfordításként elszámolt nettó érték nagyságát, viszonyítva az eladási árhoz
Az elemzés során értékelni kell a maradványérték helyességét, s ezeket a tapasztalatokat a jövőbeni, újabb beszerzéskor a maradványérték tervezésekor fel kell használni.
A vásárolt és sajáttermelésű készletek hiányainak és értékvesztéseinek elemzése megköveteli a következők tisztázását:- indokolt volt-e a hiányok és értékvesztések elszámolása
- hiányok és értékvesztések esetében személyi felelősség megállapítható-e
- vizsgálni kell az értékvesztések visszaírásának okait is, választ keresve a korábbi értékvesztés elszámolásának helyességére.
A követelésekre elszámolt értékvesztésnek és azok visszaírásainak vizsgálata információkat biztosíthat az adósok megbízhatóságának, fizetési fegyelmének minősítésére vonatkozóan.
A céltartalék-képzésnél vizsgálandó az óvatosság és a teljesség elvének érvényesülése. Az elemző munka eredményeiből tapasztalatok szerezhetők a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalékok helytállóságára vonatkozóan.
Az eredmény terhére fizetett adók, illetve kapott támogatások esetében vizsgálni kell azok szabályszerűségét és dinamikáját az előző évhez képest.