A sajátos számvitel összegzi mindazon cégjogi és számviteli helyzeteket, ahol a társaságok működését jellemző törvényi és rendeleti előírások nem kizárólag a folyamatos tevékenység végzéséhez igazodnak.
Ezekben az esetekben az államérdek különös szabályokat fogalmazhat meg, amelyeket különös törvényi előírásokkal kényszerít ki a gazdálkodótól.
A sajátos céghelyzetek elszámolásánál kiemelten fontos a kapcsolódó joganyagok ismerete.
Csak az általános polgárjogi szabályrendszer, a gazdasági társaságokról szóló törvény, a csődeljárásról, felszámolásról és végelszámolásról szóló törvény és az ehhez kapcsolódó, a felszámolás és a végelszámolás számviteli feladatairól szóló kormány rendelet megismerése mellett lehetséges az elszámolások értelmezése, a sajátos követelmények alkalmazása.
A sajátos beszámolási kötelezettségek számviteli fogalma nem a törvényből ered. A fogalom a következő számviteli esetek összefoglaló megjelölése lehetne:

  • előtársasági működés
  • átalakulási döntések, a jogutódlással történő megszűnések esetei
  • a jogutód nélküli megszűnések esetei (felszámolás, végelszámolás), illetve kapcsolódód ismeretanyag a csődeljárás alapjainak megismerése, melynek számviteli sajátosságai nem értelmezhetők, azonban jogi szabályozása jellemző változásokat jelent a vállalkozás gazdálkodásában
  • a beszámolás pénznemék megváltoztatása
  • az ellenőrzés hibáinak, hibahatásainak, jogkövetkezményeinek elszámolása

A gazdasági társaságok alapítása esetén a szabályozás lehetővé teszi, hogy a társaságok már cégbejegyzésüket megelőzően létesítő okiratuk ellenjegyzésének, közokiratba foglalásának, illetve a létesítő okirat cégbírósági benyújtásának napjától megkezdjék tevékenységüket.
A konstitutív, bejegyzéssel elismert társaság köztes jogi helyzetének tisztázását az előtársaság intézményének bevezetése biztosítja.
Előtársaságként csak gazdasági társaság, egyesülés, közhasznú társaság, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat működhet.
Egyéb polgári jogi személyek előtársaságként nem működhetnek, ezek tevékenységüket legkorábban a cégbejegyzés, kamarai vagy bírósági bejegyzés napján kezdhetik meg.
Az előtársasági működés alatt a társaságok csak bizonyos korlátok mellett működhetnek. A tagok személyében változás nem következhet be. A létesítő okirat a cégbíróság hiánypótlásra történő felhívásán kívül nem módosítható.
A tulajdonos kizárására irányuló pert indítani, hatósági engedélyhez kötött tevékenységet megkezdeni, valamint jogutód nélküli megszűnésről vagy átalakulásról szóló döntést hozni nem lehet.
Az előtársasági időszak, amely önálló üzleti év a számvitelben és az adózásban, a létesítő okirat ügyvédi ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napján kezdődik és a cégbejegyzés napjáig tart.
A „bejegyzés alatt” névhez kötött toldattal a működését megkezdő szervezet jogik és kötelezettségek alanya lehet, azaz gazdasági eseményeket számolhat el a szokásos összefüggések szerint, általános könyvvezetési kötelezettség mellett.
Az alapításnál a cégjogi szabályozás a működési formákhoz köt tőkenagyságokat, azok rendelkezésre bocsátásának szabályait fogalmazza meg. Például a korlátolt felelősségű társaság minimális, bejegyzett vagyona 3 millió forint. Alapításkor a törzstőke 30%-a vagy 1 millió forint pénzben elszámolt a fennmaradó rész apportként, a cégbírósági bejegyzési kérelem benyújtása előtt rendelkezésre bocsátandó.
A pénbeli betét fele a bejegyzést követő 1 éven belül rendezhető.
A bejegyzéshez kötött számviteli sajátosság a cégbírósági döntés kimeneteléhez kötött. Ha a cégbíróság elrendeli a cég bejegyzését a cégjegyzékbe, a cég létrejött. Előfordulhat, hogy a cégbíróság elutasítja a cégbejegyzés iránti kérelmet.
Ilyenkor a végelszámolás esetére irányadó szabályok alkalmazandók a tagok korlátlan felelőssége mellett.
Az előtársasági működés kiemelt könyvviteli elszámolásaira egy lehetséges módszer:
T 3. pénzeszközök        K 4. rövid lejáratú kötelezettségek (pénzbeli betét)
T 1-3. eszközök            K 4. rövid lejáratú kötelezettségek (apport)
T 4. levonható áfa         K 4. rövid lejáratú kötelezettségek (apport áfa)
T 3. jegyzett, de be…      K 4. jegyzett tőke (bejegyzés)
T 4. rövid lejáratú köt.    K 3. jegyzett, de be nem fizetett tőke (elszámolás)
T 4. rövid lejáratú köt.    K 1-3. eszközök (el nem fogadott túljegyzés) vagy
T 4. rövid lejáratú köt.    K 4. tőketartalék (létesítő okirat szerinti ázsió) vagy
T 4. rövid lejáratú köt.    K 9.rendkívüli bevétel(lemondó nyilatkozat túlfizetésről)
Az alapító a cégbírósági eljárás végéig egyéb követelésként számolja el a ténylegesen teljesített összeget, függetlenül annak jogcímétől. A bejegyzési eljárás végén, ha a céget bejegyezték, a teljesített hozzájárulást tulajdoni részesedések között kell kimutatni.
Az előtársasági időszak beszámolási kötelezettsége a cégbírósági bejegyzés vagy a bejegyzés elutasítása napján, mint üzleti év végén áll fenn. Az üzleti év az ellenjegyzés napjától a bejegyzés, illetve a jogerős elutasítás időpontjáig, mint mérlegfordulónapig tart.
Amennyiben az előtársasági időszak több naptári évet is érint, akkor az ellenjegyzés időpontjában érvényes adó- és számviteli szabályok alkalmazandók.
A csődeljárás nem elsősorban sajátos számviteli elszámolásai miatt kap kiemelt figyelmet, inkább a gazdálkodási környezet változása miatt kell foglalkoznunk általános szabályaival.
A társaság cégjegyzésre jogosult képviselője a legfőbb szerv egyetértésével fizetési nehézségei miatt a bírósághoz csődeljárásról szóló kérelmet nyújthat legfeljebb kétévente.
A kérelemnek része egy időközi beszámoló (3 hónapnál nem régebbi mérleg és eredménkimutatás) is, valamint a hitelezők analitikája (név, tartozások összegei és lejáratai). A pénzügyi helyzet bemutatásához érdemes lehet likviditási mérleget összeállítani:

A csődeljárás kezdő időpontja a kérelem bírósághoz érkezésének napja. A kérelem benyújtását követő 30 napon belül a kérelmezőnek a hitelezőkkel tárgyalnia kell a fizetési haladék megadásáról. A tárgyalás eredményét három napon belül be kell jelenteni a bíróságnak. A bíróság egyezség esetén, a bejelentést követően a fizetési haladékot tartalmazó végzését közzéteszi és vagyon felügyelőt rendel ki a vállalkozóhoz.
A vagyonfelügyelő teljes felhatalmazással áttekinti a vállalkozó vagyoni helyzetét, megvizsgálhatja a korábban megállapított összegnél nagyobb, új kötelezettségvállalásoknál, megtámadhatja a csődeljárás kezdő napját megelőző egy éven belül és az eljárás kezdetét követően megkötött szerződéseket, ha azok ingyenes elidegenítés, ingyenes kötelezettségvállalás, harmadik személy javára feltűnően nagy értékkülönbséggel megkötött visszterhes jogügyletből eredtek.
A csődeljárás alatt a vállalkozót 90 napig fizetési haladék (moratórium) illeti meg a vele szemben esedékessé váló pénzkövetelések vonatkozásában. A fizetési haladék időtartama alatt a nem teljesítéséhez fűződő jogkövetkezmények nem állnak be (késedelmi pótlék), a tartozások végrehajtása szünetel, de a hitelezői követelések kamatoznak.
A csődeljárás időszaka alatt felszámolási eljárás nem indítható, a korábban megindított eljárás pedig szünetel.
A fizetési haladék időtartama alatt a vállalkozó egyezségi tárgyalás keretében a fizetőképesség helyreállítását célzó programot kell kidolgozzon.
Az egyezség keretében a vállalkozás tartozásait hitelezői vagy harmadik személyek átvállalhatják, elengedhetik, jegyzett tőkéjében tulajdont szerezhetnek, az adós kötelezettségeiért kezességet vállalhatnak. Kiemelt könyvviteli elszámolások:
T 4. kötelezettségek        K 9. rendkívüli bevételek
T 4. kötelezettségek        K 4. jegyzett tőke, tőketartalék
A vállalkozás jogutód nélküli megszűnéséről saját akaratából, illetve a piac többi szereplőjének indítványa alapján felszámolás esetén az illetékes a bíróság, mint cégbíróság a végelszámolásról a cégbíróság dönt.
A jogutód nélküli megszűnés fizetésképtelenség esetén felszámolási eljárással, illetve saját akarat esetén, amennyiben az eszközök fedezik a kötelezettségeket, végelszámolási eljárás indításával történhet. A felszámolási eljárás időszaka egy üzleti évnek minősül függetlenül annak hosszától.
Amennyiben a végelszámolási eljárás nem fejeződik be egy éven belül, úgy a végelszámolás időszaka a 12 hónapból álló üzleti évből áll, az első és utolsó időszak üzleti éve természetesen törtidőszak is lehet.
A beszámoló-készítési kötelezettségek az üzleti évek fordulónapján álnak fenn.
Felszámolási eljárást a vállalkozás ellen maga a vállalkozás, a vállalkozás hitelezői, valamint a végelszámoló kezdeményezhet fizetésképtelenség esetén. Ha a felszámolást a vállalkozó kéri, akkor a kérelem benyújtásához 3 hónapnál nem régebbi beszámolót kell csatolnia a hitelezők névsora, hitelek összege, lejárati időpontjainak felsorolása mellé.
A hitelezők által kérelmezett felszámolási eljárás a lejárt tartozás bizonyítékainak bemutatása után indulhat meg. A bíróság a kérelem benyújtását követő 60 napon belül határoz a felszámolásról. A fizetésképtelenség kimondására akkor kerül sor, ha a vállalkozó tartozásait az esedékességet követő 60 napon belül nem egyenlítette ki, a kezdeményezett végrehajtás eredménytelen volt, illetve az esetleges csődegyezség ellenére sem teljesítette a vállalkozó fizetési kötelezettségeit.
A felszámolás kezdő időpontja a cégbírósági végzés jogerőre emelkedésének napja. A felszámolás tényét a cégnévben jelezni kell a „felszámolás alatt” toldattal. A felszámolás kezdő időpontjában a tulajdonosok jogai megszűnnek és a felszámolóra szállnak át.
A vállalkozó minden tartozása a felszámolás kezdő napjával lejárttá válik, a megkezdett végrehajtásokat pedig fel kell függeszteni.
A felszámolási végzést követő 45 napon belül a felszámolást kezdő napjával nyitó felszámolási mérleget kell készíteni. A kezdő nap előtti nappal, mint mérlegfordulónappal záróleltárt, záróbeszámolót, zárómérleget, tevékenységi zárómérleget kel összeállítani az általános számviteli szabályok szerint, miközben üzletijelentés-készítési kötelezettség nem áll fenn.
A zárómérlegben a mérleg szerinti eredményt az eredménytartalék terhére vagy javára kell átvezetni. A tevékenységi zárómérlegben korrekciós tételként kell elszámolni:

  • az értékesítési tartalék kivezetését korrekciós tételként kell elszámolni
    T 4. értékelési tartalék    K 1. értékhelyesbítések
  • az időbeli elhatárolások feloldását képzési jogcímük szerint
    T 4. passzív elhatárolások    K 5/8/9. eredmények
    T  5/8/9 eredmények    K 3. aktív elhatárolások

A felszámolási időszaka alatt nem kötelező eredményszámlákon elszámolni az eseményeket, ha a vállalkozás tényleges tevékenységet nem folytat. Ebben az esetben a gazdasági események eredményhatása közvetlen vagyonelemként is elszámolható.
A felszámolás kezdő napját követő egy éven belül vagy a felszámolás befejezése előtt a hitelezőnek igényüket be kell jelenteniük. A be nem jelentett követelések, azaz a vállalkozó tartozásai a továbbiakban nem érvényesíthetők! Kiemelt feladatok a felszámolás időszaka alatt:

  • a nyitó felszámolási mérlegben az értékkel nem szereplő eszközöket és a meglévő eszközöket (forrásokat) piaci értékre kell helyesbíteni a terven felüli értékcsökkenés vagy értékvesztés elszámolásával, vagy ezek visszaírásával, illetve a közvetlenül az eredmény-elszámolással szemben
  • a felszámolóak bejelentett és a felszámoló által elfogadott kötelezettségeket nyilvántartásba vételi díj ellenében nyilvántartásba kell venni
  • a felszámoló által el nem fogadott vagy be nem jelentett kötelezettségeket a könyvekből ki kell vezetni
  • a korábban leírt, de elismert követeléseket a behajthatóság értékében nyilvántartásba kell venni
  • a nyitó felszámolási mérlegben szereplő céltartalékot fel kell oldani

A felszámoló megtámadhatja a vállalkozás által a felszámolási kérelem benyújtási időpontja előtti 1 éven belül kötött szerződéseket a csődeljárásnál már említett esetekben. A hiteleői igények kifizetéséhez közbenső felszámolási mérleget kell készíteni, amit a bíróságnak is jóvá kell hagynia.
A felszámolás kezdő időpontja után két év elteltével vagy a felszámolás befejeztével a társaságot törlik a cégjegyzékből.
A felszámolási zárómérleg összeállításának kiemelt feladatai:

  • a meglévő vagyoni elemeket a zárómérleg fordulónapjával piaci értékre kell helyesbíteni a terven felüli értékcsökkenés vagy értékvesztés elszámolásával, vagy ezek visszaírásával, illetve közvetlenül az eredmény-elszámolással szemben
  • a vagyoni elemeket felszámolásba be nem vonható, és felszámolásba bevonható csoportokba kell sorolni

A bíróság a vállalkozás cégjegyzékből való törléséről végzésben rendelkezik. A vagyonfelosztási javaslat a végzés birtokában a végelszámolásnál leírtak szerint végrehajtható.
A vagyonfelosztási javaslat szerint a követelések kielégítésének sorrendje meghatározott:

  • felszámolási költségek
  • zálogjoggal, óvadékkal biztosított követelések
  • járadékok
  • adó és közterhek
  • egyéb követelések
  • késedelmi kamat és pótlék, bírság
  • tulajdonosok

A vállalkozás legfőbb szerve dönthet a társaság jogutód nélküli megszűnéséről, a végelszámolás megindításáról tetszőleges időponttal. A végelszámolás tényét „végelszámolás alatt” toldattal kell a cégnévben jelezni.
A végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal, mint mérlegfordulónappal a szervezet vezetője záró leltárt, tevékenységet lezáró mérleget, eredményfelosztás utáni zárómérleget készít.
A végelszámolási eljárás végén a végelszámoló teljesíti a kötelezettségeket és a fennmaradó vagyont  vagyonfelosztási javaslatával a tulajdonosok között szétosztja.
A végelszámolás befejezésekor a legfőbb szerv elé be kell terjeszteni évente külön-külön az éves beszámolót, az eredményfelosztást, az eredmény felosztása után a végelszámolási zárómérleget, a zárójelentést, valamint a vagyonfelosztási javaslatot, az irattári elhelyezési döntéstervezetet.
A végelszámoló ezeket a dokumentumokat az adóhatóságnak is megküldi.
A vagyonfelosztási javaslat végrehajtására csak a cégbírósági döntést követően kerülhet sor.
A vagyonfelosztás során a kötelezettségek kielégítése mellett a tulajdonosok is befektetett vagyonuk egy részéhez, annak növekményeihez hozzájuthatnak.
Az általánostól eltérő devizaszabályok vonatkozhatnak például vámszabad területekre. Jogszabályi előírások alapján egyes szervezetek forinttól eltérő devizában vezethetik könyveiket, illetve új devizára térhetnek át könyvvezetésükben.
A pénznemváltások ezen szűk körben értelmezhetők az  alábbi egyszerű logikával.
Áttérés forintról devizára:

  • általános szabály, hogy a forintban elkészített mérlegének minden tételét az áttérés napján érvényes MNB devizaárfolyam reciprok értékén kell átszámítani a nyitómérlegben
  • lehetséges különbözetek a nyitómérlegbe kerülő értékeknél az általános szabályhoz képest.
    • az áttérés szerinti devizában, valutában rögzített követelések ,értékpapírok, pénzeszközök és kötelezettségek az analitika szerinti deviza éréken kerülnek be
    • a harmadik pénznemben fennálló elszámolás devizaértékét a társasági szerződés szerinti devizára kell konvertálni a keresztárfolyam alapján, és ez lesz a bekerülési érték
    • a különbözeteket össze kell vonni
      • ha nyereség, akkor tőketartalék
      • ha veszteség, akkor eredménytartalék
    • amennyiben a jegyzett tőke társasági szerződésben rögzített értéke eltér az átszámítási árfolyamon számított értéktől, a pozitív különbözet minden esetben tőketartalék lesz

Áttérés devizáról forintra:

  • a devizában elkészített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló mérlegének minden tételét az áttérés napján érvényes MNB devizaárfolyam értékén kell átszámítani a nyitómérlegben
  • lehetséges különbözetek a nyitómérlegbe kerülő értékeknél az általános szabályhoz képest
    • a forintban rögzített követelések, értékpapírok, pénzeszközök és kötelezettségek az analitika szerinti forint értéken kerülnek be
    • a harmadik pénznemben fennálló elszámolásoknál a választott hitelintézet vételi/eladási árfolyam átlagán számított értékek a bekerülési értékek
    • a különbözeteket össze kell vonni
      • ha nyereség, akkor tőketartalék
      • ha veszteség, akkor eredménytartalék
    • amennyiben a jegyzett tőke a társasági szerződésben rögzített értéke eltér az átszámítási árfolyamon számított értéktől, a pozitív különbözet minden esetben tőketartalék lesz negatív változás esetén a tőketartalék pozitív összegéig, azon felül az eredménytartalék terhére számolandó el

Áttérés devizáról devizára:

  • a devizában elkészített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló mérlegének minden tételét az áttérés napján érvényes MNB keresztárfolyam értéken kell átszámítani a nyitómérlegben
  • lehetséges különbözetek kiszámítása
    • a létesítő okirat módosítása szerinti devizában rögzített követelések, értékpapírok, pénzeszközök és kötelezettségek az analitika szerinti devizaértéken kerülnek be
    • a különbözeteket össze kell vonni
      • ha nyereség, akkor tőketartalék
      • ha veszteség, akkor eredménytartalék
    • amennyiben a jegyzett tőke társasági szerződésben rögzített értéke eltér az átszámítási árfolyamon számított értéktől, a pozitív különbözet minden esetben tőketartalék lesz

Számviteli nyilvántartások korrekciója szükségesség válhat adóellenőrzés, önellenőrzés után. Az ellenőrzések hatásait csak ellenőrzési, önellenőrzési jegyzőkönyvek alapján könyvelhetők!
A belső bizonylat tartalma:

  • a hiba írásos megfogalmazása
  • a rossz könyvelés (hiba évében)
  • a jó könyvelés, vagyis a helyesbítés (hiba évében)
  • a hibahatások bemutatása
  • a hibák minősítése (jelentős, lényeges)
  • a hibafeltárás évi terheinek elszámolása, a jogkövetkezmények (bírság, pótlék)

A nem jelentős hibákat a feltárás évének gazdasági eseményei között kellett elszámolni a megfelelő mérlegsoron és eredménysoron. Társasági adóalap-korrekció kapcsolódik minden nem jelentős hiba eredményt érintő tárgyévi elszámolásához.
A hiba akkor jelentős, ha a hiba és hibahatás eredményre, saját tőkére gyakorolt hatása előjeltől függetlenül meghaladja az ellenőrzött év mérlegfőösszegének 2%-á vagy 500 millió ft-ot, feltéve, ha a számviteli politikában a vállalkozó nem állapít meg ennél szigorúbb szabályokat.
A jelentős hibákat elkülönítetten kell bemutatni az éves beszámoló mérlegében és az eredmény-kimutatásban, valamint a kiegészítő mellékletben évenkénti bontásban is.
A jelentős hiba akkor lényeges, ha az utolsó közzétett beszámoló saját tőkéjét 20%-kal módosítja.
A vállalkozás számviteli politikájában ennél szigorúbb szabályt is megállapíthat. A lényeges hibát tartalmazó beszámolót ismételten közzé kell tenni és letétbe kell elhelyezni.