A számvitelelméletben az értékesítés bruttó eredményéhez hasonló tartalmú a fedezeti összeg, amelyet az árbevétel és az ahhoz kapcsolódó költségek közötti különbségként definiáljuk.
A fedezeti összeg számítása:
- árbevétel
- proporcionális jellegű költség
- fedezeti összeg (1-2)
- fix jellegű költség
- eredmény (3-4)
A proporcionális jellegű költségek:
Azok a költségek, amelyek a termelési volumen változásának hatására összegükben viszonylag arányosan változnak.
Fix jellegű költségek:
Azok a költségek, amelyek a termelés volumenének változására összegükben változatlanok maradnak.
A módszer alkalmazásának előnye, hogy külön feltételezés hiányában a bázisidőszakra támaszkodó számítások esetén
- a proporcionális jellegű költségek változását arányosnak kell tekinteni a volumen változásával
- a fix jellegű költséget változatlan összeggel kell szerepeltetni
A fix jellegű költségek fel nem oszthatósága azt eredményezi, hogy a tevékenység, a termék jövedelmezőségének elbírálása nem az eredmény, hanem a fedezeti összeg, illetve a fedezeti hányad alapján történik.
Fedezeti hányad = (fedezeti összeg / árbevétel) × 100
A fedezeti pont az a termelési, értékesítési volumen, amely mellett a vállalkozásnak nem sem vesztesége, sem nyeresége nincs. A fedezeti ponthoz tartozó árbevételt minimális termelésnek vagy a termelés kritikus pontjának nevezzük.
A fedezeti pont számítása
Értékesítés = fix költség + változó költség
Fedezeti pont =fix költség / egy egység fedezeti összege
A vállalati szintű döntések során olyan esetekben alkalmazható a fedezetiköltség-számítás, amikor a bázisidőszak adataira támaszkodva azt vizsgálják, hogy
- különböző árbevétel, illetve kapacitáskihasználás és előre feltételezett költségváltozás mellett milyen eredmény és összes költség várható illetve tervezhető
- különböző nagyságú eredmény eléréséhez bizonyos költségváltozásokat is feltételezve mennyivel kell a bázishoz mérten az árbevételt, illetve a kapacitáskihasználást változtatni
- milyen árbevételnél van a fedezeti pont, vagyis mekkora az az árbevétel, amelynél az eredmény nulla
A fedezeti összegből képzett mutatószámok alapján összeállított termékrangsort nevezzük gyártmánykarakterisztikának. Számítása során a termék, szolgáltatás fedezeti összegét osztjuk el a kalkulációs egységre jutó szűkös erőforrás mennyiségével.
A gyártmánykarakterisztika használható
- a műszaki fejlesztési döntések megalapozásához
- a termelési programok eredményorientált optimalizálásához
- a piaci döntések meghozatalához
- az árképzésnél stb.
A feltételezések, amelyeken a fedezeti számítás nyugszik, a valóságban nem mindig teljesülnek, még rövid távon sem.
A fedezetszámítás korlátja abból fakad, hogy a számítás feltételezi
- a költségek és a bevétlek viselkedése ismert, és hogy a termelési szintek változásainak hatása a költségekre és bevételekre egyértelműen meghatározható
- a költségek viselkedése teljes egészében a volumentől függ
- bármilyen mennyiségi változás esetén a fix költségek összege álladnó
A gyakorlatban
- nem mindig könnyű a költségeket a fix és a proporcionális költségek kategóriájába sorolni
- a módszer alkalmazása során nem számolnak a befejezetlen termeléssel és elfekvő készlettel
- a számítás egy termék jellemzőivel számol
- a vezetőség döntései befolyásolhatják a proporcionális és fix költségeket
- a termékösszetételnek alkalmazkodnia kell a kereslet változásaihoz, ezért nem lehet pontosan előre jelezni.