A fedezeti költségszámítás módszere és felhasználási lehetőségei a vállalkozói döntések meghozatalánál. A költségek csoportosítása a fedezeti költségszámítás követelményeinek megfelelően Gyártmánykarakterisztikák készítése.

A számvitelelméletben az értékesítés bruttó eredményéhez hasonló tartalmú a fedezeti összeg, amelyet az árbevétel és az ahhoz kapcsolódó költségek közötti különbségként definiáljuk.

A fedezeti összeg számítása:

1. árbevétel
2. proporcionális jellegű költség
3. fedezeti összeg (1-2)
4. fix jellegű költség
5. eredmény (3-4)

A proporcionális jellegű költségek:

Azok a költségek, amelyek a termelési volumen változásának hatására összegükben viszonylag arányosan változnak.

Fix jellegű költségek:

Azok a költségek, amelyek a termelés volumenének változására összegükben változatlanok maradnak.
A módszer alkalmazásának előnye, hogy külön feltételezés hiányában a bázisidőszakra támaszkodó számítások esetén

• a proporcionális jellegű költségek változását arányosnak kell tekinteni a volumen változásával
• a fix jellegű költséget változatlan összeggel kell szerepeltetni

A fix jellegű költségek fel nem oszthatósága azt eredményezi, hogy a tevékenység, a termék jövedelmezőségének elbírálása nem az eredmény, hanem a fedezeti összeg, illetve a fedezeti hányad alapján történik.
Fedezeti hányad = (fedezeti összeg / árbevétel) × 100
A fedezeti pont az a termelési, értékesítési volumen, amely mellett a vállalkozásnak nem sem vesztesége, sem nyeresége nincs. A fedezeti ponthoz tartozó árbevételt minimális termelésnek vagy a termelés kritikus pontjának nevezzük.

A fedezeti pont számítása

Értékesítés = fix költség + változó költség
Fedezeti pont =fix költség / egy egység fedezeti összege                                                   
A vállalati szintű döntések során olyan esetekben alkalmazható a fedezetiköltség-számítás, amikor a bázisidőszak adataira támaszkodva azt vizsgálják, hogy

• különböző árbevétel, illetve kapacitáskihasználás és előre feltételezett költségváltozás mellett milyen eredmény és összes költség várható illetve tervezhető
• különböző nagyságú eredmény eléréséhez bizonyos költségváltozásokat is feltételezve mennyivel kell a bázishoz mérten az árbevételt, illetve a kapacitáskihasználást változtatni
• milyen árbevételnél van a fedezeti pont, vagyis mekkora az az árbevétel, amelynél az eredmény nulla

A fedezeti összegből képzett mutatószámok alapján összeállított termékrangsort nevezzük gyártmánykarakterisztikának. Számítása során a termék, szolgáltatás fedezeti összegét osztjuk el a kalkulációs egységre jutó szűkös erőforrás mennyiségével.
A gyártmánykarakterisztika használható

• a műszaki fejlesztési döntések megalapozásához
• a termelési programok eredményorientált optimalizálásához
• a piaci döntések meghozatalához
• az árképzésnél stb.

A feltételezések, amelyeken a fedezeti számítás nyugszik, a valóságban nem mindig teljesülnek, még rövid távon sem.
A fedezetszámítás korlátja abból fakad, hogy  a számítás feltételezi

• a költségek és a bevétlek viselkedése ismert, és hogy a termelési szintek változásainak hatása a költségekre és bevételekre egyértelműen meghatározható
• a költségek viselkedése teljes egészében a volumentől függ
• bármilyen mennyiségi változás esetén a fix költségek összege álladnó

A gyakorlatban

• nem mindig könnyű a költségeket a fix és a proporcionális költségek kategóriájába sorolni
• a módszer alkalmazása során nem számolnak a befejezetlen termeléssel és elfekvő készlettel
• a számítás egy termék jellemzőivel számol
• a vezetőség döntései befolyásolhatják a proporcionális és fix költségeket
• a termékösszetételnek alkalmazkodnia kell a kereslet változásaihoz, ezért nem lehet pontosan előre jelezni.