A készletek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló eszközök, amelyek vagy egyetlen tevékenységi folyamatban vesznek részt és a tevékenység folyamán eredeti megjelenési alakjukat elvesztik, vagy több tevékenységi folyamatban vesznek részt, de a törvény szerint azokat a készletek közé kell besorolni, vagy egy éven belül használódnak el.
A készletek tartalma:

• a rendszeres üzleti tevékenység keretében értékesítési céllal beszerzett, és a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradó eszközök
• az értékesítendő termékek előállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során felhasználásra kerülő eszközök
• a befektetett eszközök közül átsorolt eszközök
• azok az állatok, amelyek a termelés költségei eredményként növekednek, tömegük gyarapszik, függetlenül attól, hogy a tevékenységet mennyi ideig szolgálják.

A mérlegben foglalt helyük a B/I. sorban van.
Az egyszerűsített mérlegben szintén a B/I. sorban vannak.
Mérlegsorok:

• anyagok
• befejezetlen termelés és félkész termékek
• növendék-, hízó- és egyéb állatok
• késztermékek
• áruk
• készletre adott előlegek

1. A vásárolt készletek állományba vétele
Bekerülési értéknek tekintjük:
+ vételár
- engedmény
+ felár
+ szállítási, rakodási, alapozási, szerelési költségek
+ közvetítői tevékenység ellenértéke, díjai
+ bizományi díj
+ beszerzéshez kapcsolódó adók
+ vámteher
Az eszköz beszerzéséhez kapcsolódó egyéb költségek:
+ illetékek (fizetendő vagy fizetett)
+ előzetesen felszámított, de teljes összegében le nem vonható áfa
+ jogszabályon alapuló hatósági, igazgatási és szolgáltatási díjak
+ egyéb hatósági, szolgáltatási, eljárási díjak
+ vásárolt vételi opció díja
Az eszköz beszerzéséhez kapcsolódó hitel, kölcsön, igénybevételének költségei:
+ a hitel, kölcsön felvétele előtt fizetett bankgarancia díja
+ a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési költség, folyósítási jutalék
+ a hitel-, kölcsönszerződés közjegyzői hitelesítésének díja
+ a hitel, kölcsön felvétele után a raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt kamat
A bekerülési értéknek nem része
    - az ellenérték arányában megosztott előzetesen felszámított áfa le nem vonható része
    - a saját előállításhoz kapcsolódó igazgatási és egyéb általános költségek
Importbeszerzések értéke
2. A saját termelésű készletek állományba vétele
Saját termelésű készleteknél előállítási érték

• az 51. § szerinti közvetlen önköltség vagy
• az átlagos közvetlen önköltség, vagy
• a FIFO módszer szerinti meghatározott közvetlen önköltség

A közvetlen önköltség utókalkulációval meghatározott vagy norma szerinti közvetlen önköltség lehet. A befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltsége a félkész termk, a késztermék norma szerinti közvetlen önköltségéből a teljesítési fok alapján arányosítással is meghatározható.

A készletek értékelése

Vásárolt készletek értékelése:
Könyv szerinti érték
- értékvesztés
+ visszaírás                              
= mérlegérték
Saját termelésű készletek értékelése
Könyv szerinti érték
- értékvesztés
+ visszaírás
= mérlegérték
A készletekre adott előlegek a szállítónak, az importálást végző vállalkozónak készletek vásárlására előre átutalt levonható áfa nélküli összeg.
Aktiválása:

• forintban adott előleg levonható áfa nélkül
• devizában adott előleg: elszámolási betétszámláról történő átutalás esetén a választott hitelintézet devizaeladási árfolyamán, deviza betétszámláról történő átutalás esetén a deviza könyv szerinti árfolyamán, amit a FIFO vagy átlagár módszerével határozhatunk meg

Mérlegben szereplő érték
Könyv szerinti érték
- értékvesztés
+ visszaírás
+- árfolyamkülönbözet
 = mérlegérték

Devizában adott előleg értékelése

A mérlegben a külföldi pénzértékre szóló követeléseket az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, amennyiben a mérlegforfulónapi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős. Ha nem jelentős a hatás, akkor marad a könyv szerinti érték.
A külföldi pénzértékre szóló eszközöknek és a kötelezettségeknek az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó értékelése előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti különbözetet:

•  amennyiben az összevontan veszteség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között árfolyamveszteségként
• amennyiben az összevontan nyereség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között árfolyamnyereségként kell elszámolni.

A vásárolt készlet bekerülési, illetve könyv szerinti értékét, továbbá a saját termelésű készlet bekerülési értékét csökkentetten kel a mérlegben szerepeltetni, ha a készlet a vonatkozó előírásoknak, illetve eredeti rendeltetésének  nem felel meg,.
A készlet értékének csökkentését ez esetben addig a mértékig kel elvégezni, hogy  a készlet a használhatóságnak megfelelő, mérlegkészítéskor, illetve a minősítés elvégzésekor érvényes piaci értéken szerepeljen a mérlegben.
Az értékvesztés összege a készleteknél a vállalkozó által kialakított készletcsoportok könyv szerinti értékének arányában is meghatározható.
A készletek nyilvántartása a kettős könyvvitelben a 2. számlaosztályban történik.
Fő csoportjai:

• anyagok (21-22. számlacsoport)
• áruk (26-28. számlacsoport)

Az anyagok olyan vásárolt készletek, amelyeket termékelőállításhoz, illetve szolgáltatásnyújtáshoz szereztek be, az újratermelési folyamatban általában egyszer vesznek részt, és megjelenési formájukat is általában elveszítik, a vállalkozási tevékenységet nem tartósan szolgálják.
Csoportosítása:

• alapanyagok
• segéd-, üzem- és fűtőanyagok
• egyéb anyagok
• fenntartási anyagok
• építési anyagok
• tartalék alkatrészek
• forgóeszközök
• gyártóeszközök
• tárgyi eszközökből átsorolt eszközök

Az áruk azok a vásárolt készletek, amelyeket a rendszeres üzleti tevékenység keretében szerzett be a vállalkozó azzal a céllal, hogy azokat változatlan állapotban, értékük megtartása mellett tovább értékesítse. Árunak minősülnek.

• a kereskedelmi áruk
• a közvetített szolgáltatások
• a göngyölegek

26. Kereskedelmi áruk

• forgalmazási céllal beszerzett készletek
• úton lévő áruk
• nem számlázott áruk
• bérmunkára átadott áruk
• bizományba átadott áruk
• az áruval együtt kezelt csomagolóanyagok és
• a külön felszámított csomagolóanyagok

27. Közvetített szolgáltatások
A vállalkozó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített szolgáltatás. A gazdálkodó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak.
28. Betétdíjas göngyölegek

• csomagolási eszközök, edényzetek
• az árut védik, óvják, többször felhasználhatóak
• a kibocsátónak, forgalmazónak visszaváltási kötelezettsége van.

A vásárolt készletek állománynövekedései:

• beszerzés
• visszáru
• anyag-visszavételezés
• követelés fejében átvétel
• térítés nélküli átvétel
• apport
• átsorolások
• visszaírt értékvesztés
• leltári többlet

A vásárolt készletek állománycsökkenései:

• anyagfelhasználás
• eladott áruk
• selejtezés
• káresemény, hiány
• apportként történő átadás
• átsorolás, értékvesztés

A vásárolt készletek könyvelésének alapbizonylatai:

• anyag- és áru bevételezési jegy
• anyagkivitelezési jegy
• külső számlák
• szerződések
• társasági szerződés
• kárfelvételi jegyzőkönyv
• térítés nélküli átadás, átvétel bizonylata

A számlaosztály keretében a vásárolt készletek értékét összességükben a számviteli törvény értékelési szabályainak megfelelően értékelt, értékvesztéssel csökkentett, visszaírt értékvesztéssel növelt bekerülési értéken kell kimutatni.
A vásárolt készletek között a gazdálkodó tulajdonában lévő készleteket szabad kimutatni.
Eredmény-kimutatással  való kapcsolat
Az analitikus nyilvántartás lehet:

• folyamatos mennyiségi nyilvántartás
• folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás
• folyamatos értékbeni (fogyasztói áras) nyilvántartás (csak árukészletnél)
• év közben nincs sem mennyiségi, sem értékbeni nyilvántartás

Vásárolt készletek évközi értékelése:

• tényleges bekerülési értéken FIFO módszerrel
• tényleges bekerülési értéken átlagár módszerrel
• elszámoló áron, korrigálva az árkülönbözetekkel (anyagok)
• fogyasztói áron, korrigálva az árréssel (áruk)
• nincs évközi nyilvántartás és értékelés

Elszámoló ár alkalmazása esetén el kell dönteni, hogy az elszámoló árak a vételáron kívül a beszerzéshez kapcsolható költségeket tartalmazzák-e, vagy sem.
Az elszámoló árakról nyilvántartást kell vezetni és abban a képzésük módját fel kell tüntetni.
Az elszámoló ár és a számla szerinti vételár különbsége az árkülönbözet, ami lehet pozitív vagy negatív előjelű.
Az anyag- és árukészletekről vezetett nyilvántartások akkor biztosítanak elegendő információt, ha az anyagok beszerzési árát, a mellékköltségeket, a címenként csoportosított engedményeket külön-külön mutatjuk ki.
A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a készletek értékelése kapcsán elszámolt értékvesztés nyitó értékét, tárgyévi növekedését, tárgyévi csökkentését, a visszaírt értékvesztés összegét, az értékvesztés záró értékét legalább mérlegtételek szerinti bontásban.
A kiegészítő mellékletben a veszélyes hulladékok, környezetre káros anyagok nyitó és záró készletének mennyiségi és értékadatait, a veszélyes hulladékok, környezetre káros anyagok mennyiségének és értékének tárgyévi növekedését és csökkentését a vonatkozó jogszabály szerinti veszélyességi osztályok alapján kell bemutatni.