A befektetett pénzügyi eszközök nyilvántartása a kettős könyvvitelben az 1. számlaosztályban történik.

17. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések)

Tulajdoni részesedést jelentő befektetésnek kell tekinteni, minden olyan értékpapírt, illetve jogszabály szerint értékpapírnak minősülő okirat, amelyben a kibocsátó meghatározott ellenérték ellenében a befektetőnek vagyoni és egyéb jogokat biztosít.
Ilyenek a részvény, az üzletrész, a vagyonjegy, a vagyon betét, valamint a kockázati tőkejegy, a kockázati tőkerészvény és a határozatlan futamidejű befektetési jegy.
A kapcsolt vállalkozás anyavállalat, leányvállalat, közös vezetésű vállalkozás, társult vállalkozás.

18. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Azokat az értékpapírokat kell kimutatni, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz összegét, valamint annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát, és az általa esetleg vállalat egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti.
Ide tartoznak: a kötvény, a kincstárjegy, a letéti jegy, a pénztárjegy, a célrészjegy, a takaréklevél, a jelzáloglevél…
Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírként azokat a befektetési céllal beszerzett értékpapírokat kell kimutatni, amelyek lejárata, beváltása, a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes, és a vállalkozó azokat a tárgyévet követő üzleti évben nem szándékozik értékesíteni.

19. Tartósan adott kölcsönök

Itt kell könyvelni azokat a pénzkölcsönöket, tartós bankbetéteket, amelyeknél a pénzformában kifejezett fizetési igények teljesítése, a betét megszüntetése a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes.
A tárgyévet követő üzleti évben esedékes törlesztő részeket a mérlegben a forgóeszközök között kell kimutatni.
Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítéseként a részesedések piaci értéke és bekerülési értéke közötti különbözet mutatható ki.
A vállalkozás a befektetett pénzügyi eszközökről egyedi nyilvántartást vezet.
Az értékpapírokkal kapcsolatosan célszerű értékpapír-elszámolási vagy –átvezetési számlát alkalmazni.
Eredmény-kimutatással való kapcsolat
Aktív időbeli elhatárolásként lehet a mérlegben kimutatni a befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték alatt beszerzett kamatozó értékpapír névértéke és beszerzési értéke közötti különbözetből a beszerzéstől az üzleti év mérlegfordulónapjáig terjedő időszakra időarányosan jutó összeget.
A névérték alatt kibocsátott, a névérték alatt vásárolt diszkont értékpapírok névértéke és kibocsátási értéke közötti különbözet adott üzleti évre, időarányosan jutó összegét aktív időbeli elhatárolásként kell a mérlegben kimutatni

  • a tartós befektetést jelentő diszkont értékpapírok esetén a befektetett pénzügyi eszközök kamataival szemben
  • a forgóeszközök között kimutatott diszkont értékpapírok esetén az egyéb kapott kamatok és kamatjellegű bevételekkel szemben

A vételárban lévő kamat összegét:

  •  a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok esetén a befektetett pénzügyi eszközök kamatait csökkentő tételként
  • a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok esetén az egyéb kapott kamatok és kamatjellegű bevételeket csökkentő tételként kell  kimutatni

Az ügyletek megkülönböztethetők aszerint, hogy azokat a tőzsdén vagy a tőzsdén kívül kötötték-e. A tőzsdei ügyletek szabályozottak és szabványosítottak, a tőzsdén kívüli ügyletek szabályozottak, de nem szabványosítottak.
A számviteli törvény az alábbi fogalmakat határozza meg:
A pénzügyi minisztérium, olyan szerződéses megállapodás, amelyek eredményeként az egyik félnél pénzügyi eszköz, a másik félnél pénzügyi kötelezettség vagy saját tőke keletkezik.
Így különösen: a szerződéses megállapodáson alapuló követelés és kötelezettség, a pénzeszköz, az értékpapír, a származékos ügylet.
Az elszámoló ár a tőzsde által a határidős ügyletek tárgyát képező tőzsdetermékre kerekedési naponként megállapított és kihirdetett árfolyam, amely a befektetési szolgáltató napi árfolyam-alakulásból adódó pénzügyi kötelezettségei és követelései kiszámításának alapjául szolgál.
A tőzsde, tőzsdei határidő, opciós és azonnali ügylet fogalmát a tőkepiacról szóló törvény rögzíti.
A tőzsdén kívüli opciós ügylet valamely árura, pénzügyi instrumentumra tőzsdén kívül kötött, a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott fogalom.
A swap ügylet valamely pénzügyi instrumentum cseréjére vonatkozó olyan összetett megállapodás, amely általában egy azonnali és egy határidős adásvételi ügyletből, illetve több határidős ügyletből tevődik össze és általában jövőbeni pénzáramlások cseréjét vonja maga után.
A kamat swap ügylet: valamely tőkeösszegre rögzített kamatláb alapján számított fix kamat és változó kamatláb alapján számított változó kamatösszeg meghatározott időközönkénti cseréje.
A tőzsdén kívüli azonnali ügylet: az ügyletkötést követő legfeljebb 8 munkanapon belül, devizaügylet esetén 2 munkanapon belül teljesítetett, értékpapír adásvételi-, illetve cserügylet.
A fedezeti ügylet olyan kockázatfedezeti céllal kötött származékos, illetve valutára, devizára vonatkozó azonnali ügylet, amelynek várható árfolyamnyeresége, illetve kamatbevétele egy másik ügyletből vagy ügyletek sorozatából adódó nyitott pozíció, várható árfolyamveszteség, illetve kamatveszteség kockázatának fedezetére szolgál, vagy amelynek várható jövőbeni pénzáramlása, illetve az abban bekövetkező változások egy vagy több fedezeti ügylet jövőbeni pénzáramlásában bekövetkező változások kockázatának fedezetére szolgál.
A fedezeti ügylet rendeltetése szerint lehet:

  • piaci érték fedezeti ügylet
    valamely fedezett ügyletből vagy ügyletekből eredő, a mérlegben szereplő eszköz,
    illetve kötelezettség egésze vagy meghatározott része piaci értékében bekövetkező
    változás, vagy valamely származékos ügylet jövőben várható eredményében
    bekövetkező változás miatt fennálló kockázat fedezetére szolgáló ügylet
  •  cash flow - fedezeti ügylet
    valamely fedezett ügyletből eredő mérlegbeni eszközhöz vagy kötelezettséghez,
    illetve áru vagy pénzügyi eszköz leszállításával teljesülő határidő, opciós
    ügylethez vagy swap ügylethez, továbbá előre jelzett ügylethez kapcsolódó
    jövőbeni pénzáramlásokban bekövetkező változás miatt fennálló kockázat
    fedezetére szolgáló ügylet
  • külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezeti ügylete
    a külföldi pénznemben fennálló, kapcsolt vállalkozásnak minősülő külföldi
    gazdálkodó szervezetben lévő tulajdoni részesedést jelentő, nem kereskedési célra 
    tartott befektetés, valamint az ezen gazdálkodó szervezettel szemben fennálló
    hosszú lejáratú követelés vagy kötelezettség devizaárfolyam-változásából adódó 
    kockázatának fedezetére kötött ügylet

A határidős ügyletek

A határidős értékpapírügylet esetén a felek a szerződésben meghatározott fajtájú, mennyiségű értékpapír, előre meghatározott kötési áron egy későbbi időpontban történő adásvételéről állapodnak meg.
A számviteli törvény a határidős ügyletek, valamint az opciós és swap ügyletek határidős ügyletének könyvviteli elszámolásait előírja. Alapelvnek tekintendő, hogy

  • az ügylet a lejáratig a 0. nyilvántartási számlák számlaosztályban szerepel kötési
    árfolyamon; illetve
  • eredményt csak az ügylet zárásakor lehet elszámolni

Zárás időpontjának minősül:

  • a lejárati időpont
  • az opciólehívás időpontja
  • a határidős ügyletek likviditásának időpontja

A mérleg fordulónapjáig le nem zárt ügyleteknél eredményt kivételesen el lehet számolni, és időarányos összegben az eredmény-kimutatásban szerepeltetni a következő esetekben:

  •  fedezeti ügyletnél a jövőben várható eredmény tárgyévre jutó összegét, maximum az alapügylet eredményének időarányos összegében ellenkező előjellel
  • nem fedezi ügyletnél, ha a mérlegkészítési időszakban lezárult, időbeli elhatárolásként
  • nem fedezeti ügyletnél, ha a mérlegkészítés időpontjáig sem zárul le, de nagy valószínűséggel veszteség lesz, az időarányos veszteség várható összege, céltartalék-képzés formájában


A tőzsdei elszámolási ügylet esetén a kötési ár és a záráskori piaci ár közötti különbözet a befizetett, illetve a kapott árkülönbözetek formájában folyamatosan rendeződik, és a lejáratkor azt a felek nem fizetik vissza egymásnak.
A befizetett árkülönbözet miatti követelést a pénzügyi műveletek ráfordításaival szemben kell kivezetni a könyvekből.
Tőzsdén kívül kötött elszámolási határidős ügylet esetén a kötési ár és a záráskori piaci ár közötti különbözetet a felek csak a záráskor fizetik ki egymásnak. Ha a záráskori piaci ár magasabb, mint a kötési ár, akkor a vevő az eladótól kapott különbözetet a pénzügyi műveletek bevételei között számolja el a pénzeszközök növekedéseként, az eladó pedig a fizetett különbözetet a pénzügy i művelet ráfordításai között számolj el a pénzeszközök csökkentésével.
Az elszámolási ügyletek lehetnek fedezeti célú, illetve nem fedezeti célú ügyletek:

  • a fedezeti célú ügyletek az ár-, kamat-, árfolyamkockázat csökkentése céljából kötik meg, gyakorlatilag a határidős ügyleteket használják a kockázat csökkentésére, például egy ügylet várható árfolyamveszteségének vagy kamatveszteségének kockázatát egy másik ügylet árfolyamnyereségével, illetve kamatbevételével kívánják csökkenteni
  • a nem fedezeti célú ügyletek árfolyamnyereség, illetve kamatbevétel elérésére irányulnak

Az opciós ügyletek

Az opciós ügylet olyan speciális határidős ügylet, amelyben az egyik fél a kapott opciós díj fejében egyoldalú kötelezettséget vállal, a másik fél (az opció vevője) a fizetett opciós díj fejében jogosultságot szerez arra, hgoy

  • a lejárati idő végén, illetve a lejárati idő alatt
  • az opciós ügylet tárgyát képező értékpapírt vagy más tőzsdei terméket
  • a szerződésben előre meghatározott áron és mennyiségben
  • egymásnak adás-vétel keretében átadják.

A vételi opció vevője jogot szerez a vásárlásra, ezért fizeti az opciós díjat. A vételi jog eladója viszont kötelezettséget vállal az eladásra, ezért kapja az opciós díjat.
Az eladási opciós vevője jogot szerez az eladásra. Az eladási opciós eladója a kapott opciós díj ellenében kötelezettséget vállal a vásárlásra.
Az opciós ügylet lehet leszállítási, illetve elszámolási, tőzsdei és tőzsdén kívüli ügylet.
Az opciós és a határidős ügyletek sajátosságait összevetve a következő eltérésekre kell figyelni:

  • az értékpapír bekerülési értéke
    • az opciós ügyletnél a fizetett opciós díj növeli a bekerülési érétket az értékpapír besorolása, illetve a fizetett összeg minősítése alapján
    • határidős ügyletnél a bekerülési érték a kötési árral megegyezik
  • a kötési ár és az elszámoló árak különbözete a szerződé lejáratáig
    • opciós ügyletnél az árak változása befolyásolja az opciós jog vevőjét az adásvétel tényleges lebonyolításáról meghozandó döntésében, de a kötési ár feletti összeg befizetésére nem kerül sor
    • a határidős ügyletnél a különbözetet folyamatosan vagy az ügylet zárásakor be kell fizetni
  • a szerződő felek jogai és kötelezettségei
    • az opciós jog vevője dönthet a lejárati a szerződés tárgyának megvételéről vagy eladásáról, az opciós jog eladója egyoldalú kötelezettséget vállal a szerződés tárgyának eladására vagy megvételére
    • a határidős ügyletnél mindkét fél kötelezett az adásvételre
  • az adásvétel közvetlen eredményhatása
    • az opciós ügyletnél, ha az ügylet
      •  leszállításos ügyletként teljesül, az eladónál az értékpapír értékesítésének árfolyamkülönbözete és a kapott opciós díj a pénzügyi műveletek eredménye
      • a leszállításos ügylet nem teljesül vagy elszámolási ügyletről van szó, a fizetett opciós díj a pénzügyi műveletek ráfordítása, a kapott opciós díj a pénzügyi műveletek bevétele
    • a határidős ügyletnél a kötési és a könyv szerinti érték különbözete az értékpapír eladójának jövedelme, a kötési és a lejáratkor érvényes elszámoló ár befizetett különbözete vagy része az értékesítés árfolyamnyereségének vagy vissza kell fizetni a vevő többletbefizetését
  •  a kockázatot mérséklő befizetések
    • opciós ügyletnél ilyen jogcímek nincsenek
    • határidős ügyeltnél pénzügyi fedezet és alapletét befizetési kötelezettsége lehet a vevőnek, amit az ügylet lezárásakor visszakap

Swap ügyletek

A swap ügyletek valamely pénzügyi instrumentum cseréjére vonatkozó olyan összetett megállapodás, amely általában egy azonnali és egy határidős adásvételi, illetve több határidős ügyletből ál, amelyek általában jövőbeni pénzáramlások cseréjét vonják maguk után.
Alaptípusai: a kamat-, deviza- és tőkecsere ügylet.
A kamatcsere ügylet valamely tőkeösszegre rögzített kamatláb alapján számított fix kamat és változó kamatláb alapján számított változó kamatösszeg meghatározott időközönkénti cseréje. Egy felvett fix kamatozású hitel azonos összegű lebegő kamatozású hitelre törtnő cseréjét jelenti.
A devizacsere ügylet az egyik devizában fennálló hitel pénzáramlásának és jövőbeni tőke-, valamint kamatfizetésének a cseréje egy másik devizában fennálló hitelre. A számvitelben bruttó módon számoljuk el.
A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell:

  • minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak leányvállalata
  • minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét amelyet a mellékletet készítő vállalkozó más vállalkozóval közösen vezet
  • minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak társult vállalkozása
  • minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozása

A gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti ellenőrzött gazdasági társaság kiegészítő mellékletének tartalmaznia kell:

  • a jelentős befolyással,
  • a többségi irányítással
  • a közvetlen irányítást biztosító befolyással
  • rendelkező tag nevét, székhelyét, szavazatainak arányát

Részvénytársaságnál a kibocsátott részvények számát és névértékét részvénytípusonként csoportosítva, továbbá a kibocsátott átváltoztatható kötvények számát és névértékét.
Ha egy eszköz vagy kötelezettség a mérleg több tételében is elhelyezhető, illetve ha egy adott eszköz vagy kötelezettség minősítése az egyik üzletből évről a másikra megváltozik, akkor az alkalmazott megoldást a kiegészítő mellékletben számszerűsítve, az összetartozás, az összehasonlíthatóság tételhivatkozásaival meg kell adni.