A befektetett pénzügyi eszközök között azokat az eszközöket kell kimutatni, amelyek a vállalkozás tevékenységét éven túl szolgálják. A befektetések és az értékpapírok esetében nem azok lejárata, hanem az a meghatározó, hgoy a vállalkozó milyen céllal szerezte be azokat.
A nemzetközi előírásoknak megfelelően a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök között kiemelten kell kimutatni:

• a kapcsolt vállalkozásban
• az egyéb részesedési viszonyban lévőket.

A számviteli törvény előírása szerint kapcsolt vállalkozásnak számít az anyavállalat, a leányvállalat, a közös vezetésű vállalkozás, a társult vállalkozás.
Az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás az a gazdasági társaság, ahol az anyavállat vagy annak leányvállalata közvetlenül vagy közvetetten sem rendelkezik a szavazatok 20%-ával.
Tulajdoni részesedést jelentő befektetés minden olyan nyomdai úton előállított vagy dematerializált értékpapír, illetve a számviteli törvény által értékpapírnak minősített, jogot megtestesítő okirat, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, illetve pénzértékben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba vagy használatba vételét elismerve arra kötelezi magát, hogy ezen értékpapír, okirat birtokosának meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít.
Ide tartoznak különösen: a részvény, az üzletrész, a részjegy, a vagyonjegy…
Dematerializált értékpapír az értékpapírok forgalomba hozataláról szóló törvényben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton rögzített és továbbított, értékpapír-számlán nyilvántartott, az értékpapír valamennyi tartalmi kellékét azonosítható módon tartalmazó adat.
A tartósan adott kölcsönök között azokat a pénzkölcsönöket kell kimutatni, amelyeknél az adóssal kötött szerződés szerint a fizetési igények teljesítése, a betét megszüntetése a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes.
A tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírként azokat a befektetési céllal beszerzett értékpapírokat kell kimutatni, amelyeket a vállalkozó a tárgyévet követő üzleti évben nem szándékozik értékesíteni, valamint azok lejárata, beváltása a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes.
A hitelviszonyt megtestesítő értékpapír minden olyan nyomdai úton előállított vagy dematerializált értékpapír, illetve a számviteli törvény által értékpapírnak minősített, jogot megtestesítő okirat, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg rendelkezésére bocsátott elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát, és az általa esetleg vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti.
Ide tartoznak különösen: a kötvény, a kincstárjegy, a letéti jegy, a pénztárjegy, a célrészjegy…
A számviteli törvény előírásai alapján a gazdálkodó csak a tartós tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket értékelheti piaci érétken. Értékhelyesbítés akkor mutatható ki, ha a befektetés piaci értéke jelentősen meghaladja a részesedések visszaírás utáni bekerülési értékét.
A befektetett pénzügyi eszközök között azokat az eszközöket mutatja ki a gazdálkodó, amelyeket azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más szervezetnek, hogy ott tartós jövedelemre tegyen szert.
A befektetett pénzügyi eszközök mérlegben foglalt helye  az A/III. sorban van.
Az egyszerűsített mérlegben szintén az A/III. sorban szerepelnek.
Csoportosítása:

• tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban
• tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban
• egyéb tartós részesedés
• tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban
• egyéb tartósan adott kölcsön
• tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
• befektetett pénzügyi viszonyok értékhelyesbítése
• befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete

A befektetett pénzügyi eszközök bekerülési értéken kerülnek állományba.
A számviteli törvény lehetőséget ad a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél, és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál a csoportos nyilvántartásra, mely esetén a bekerülési érték a beszerzési értékek alapján számított átlagos beszerzési ár vagy a FIFO módszer szerint meghatározott beszerzési ár is lehet.
A részesedések, értékpapírok bekerülési értékének megállapítása során a törvény további szabályokat is tartalmaz.
A befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés, értékpapír esetén a bekerülési érték része a hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak fizetett bizományi díj és a vásárolt vételi opció kiírójának fizetett opció díja.
Sajátos bekerülési érték
Mérlegtételek jellemzői
Tulajdoni részesedést jelentő befektetés
A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési értéke:

• vásárláskor: a részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték
• cégvásárláskor: az üzleti vagy cégértékkel csökkentett, a negatív üzleti vagy cégértékkel növelt ellenérték
• alapításkor, tőkeemeléskor: a létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a közgyűlési, az alapítói, a tagggyűlési határozatban a jegyzett tőke fedezeteként, valamint a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett tőként felüli tőke fedezeteként meghatározott vagyoni hozzájárulás együttes értéke a ténylegesen befizetett pénzbetétnek és a rendelkezésre bocsátott nem pénzbeli betétnek megfelelő összegben
• átalakuláskor: a megszűnt gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés ellenében kapott részesedés bekerülési értéke a megszánt részesedésre juó saját tőke összege
• beolvadáskor: a külső tulajdonosnál a megszűnt gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés ellenében kapott részesedés bekerülési értéke a megszűnt részesedésre jutó saját tőke összege

Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
Kamatozó értékpapírok bekerülési értéke nem tartalmazhatja a vételárban lévő kamatot. A vételárban lévő kamat tehát nem aktiválható, az átvevő kapott kamatot csökkentő tételként, az átadó pedig kapott kamatot növelő tételként számolja el.
A hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír bekerülési értéke elsődleges forgalomban beszerzett értékpapírok esetén megegyezik a kibocsátási értékekkel. Másodlagos forgalomban vásárolt értékpapírok esetén a bekerülési érték

•  az évente kamatot fizető értékpapír esetén a legutolsó kamatfizetéstől a beszerzés időpontjáig számított kamattal csökkentett beszerzési érték
• kamatot a lejáratkor egy összegben fizető értékpapír esetén a kibocsátástól a beszerzés időpontjáig számított kamattal csökkentett beszerzési érték

Diszkont értékpapírok esetén a kibocsátónál elsődleges forgalomban beszerzésnél a kibocsátási érték lesz a bekerülési érték, másodlagos forgalomban történő beszerzéskor pedig a vételár.

Tartósan adott kölcsön

Az aktiválás bekerülési értéken történik. A bekerülési érték a kihelyezéskori érték.
Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban mérlegtétel tartalmazza az egyéb részesedési viszonyban lévő adóssal szemben pénzkölcsönt és tartós bankbetétet.
Egyéb tartósan adott kölcsönként kell kimutatni a pénzkölcsönt és tartós bankbetétet.
A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél értékvesztést kell elszámolni akkor, ha a befektetési könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen meghaladja a befektetés ismert, várható piaci értékét.
A befektetés piaci értéke meghatározásakor figyelembe kell venni:

• a gazdasági társaság tartós piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, a befektetés osztalékkal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, annak tartós tendenciáját
• a megszűnő gazdasági társaságnál a várhatóan megtérülő összeget
• a gazdasági társaság saját tőkéjéből a befektetésre jutó részt a mérlegfordulónapra vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított összeget

A külföldi pénznemekre szóló, tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél az értékvesztés összegét devizában kell megállapítani, majd a nyilvántartási devizaárfolyamon kell azt forintra átszámítva a pénzügyi műveletek ráfordításai, illetve bevételei között elszámolni. Ezt követően kell az árfolyamváltozás hatását megállapítani.
A kockázatmentesnek minősített befektetési célú, lejáratig tartott, kamatozó, illetve diszkont értékpapírok esetében értékvesztést nem kell elszámolni az értékpapír bekerülési értéke azon része után, amely a lejáratkor megtérül.
A hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál értékvesztést kell elszámolni, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti különbözet veszteségjellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.
Az értékpapír piaci értéke meghatározásakor figyelembe kell venni:

• az értékpapír kamattal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, piaci értékét, annak tartós tendenciáját
• az értékpapír kibocsátójának piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, azt, hogy a kibocsátó a lejáratkor, a beváltáskor a névértéket várhatóan megfizet-e, illetve milyen arányban fizeti majd meg

A tartósan adott kölcsönök esetében értékvesztést kell elszámolni, ha az adott kölcsönök könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján becsült, várhatóan megtérülő összeg.
Előfeltételek:

• a követelés a mérleg fordulónapján fennálljon
• annak pénzügyi rendezése a mérlegkészítés időpontjáig nem történt meg
• az semleges, hogy lejárt követelésről van szó, vagy sem

Az értékvesztés megállapítása során érvényre kell juttatni az egyedi értékelés elvét, vagyis az adós fizetőképességének és készségének egyedi minősítése alapján kell vélelmezni a várhatóan megtérülő összeget.
Értékhelyesbítés csak a tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél lehet.
A számviteli törvény lehetővé teszi, hogy a vállalkozó a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél is éljen a piaci értéken történő értékelés lehetőségével. Amennyiben a vállalkozó él a törvény szerinti lehetőséggel, akkor a piaci értékelésbe bevont, illetve a visszaírással érintett eszközök esetében a leltárnak tartalmaznia kell:

• az egyedi eszköz mérlegkészítéskori piaci értékét
• az egyedi eszköz könyv szerinti nettó értékét és
• a fenti két érték különbözetét.

Amennyiben az így leltárba vett tulajdoni részesedést jelentő befektetés piaci értéke jelentősen meghaladja a könyv szerinti értékét, akkor

• a különbözet összegével csökkenteni kell a korábban elszámolt értékvesztés összegét
• amennyiben a különbözet meghaladja a visszaírható összeget, akkor a különbözetből a visszaírást meghaladó összeg az értékhelyesbítés

Az értékhelyesbítés összegét a mérlegben az eszközök között kell kimutatni, ez esetben az értékhelyesbítéssel azonos összegű értékelési tartalékot is kell a saját tőke elemei között szerepeltetni.
Ha a vállalkozó él a piaci értéken történő értékelés lehetőségével, akkor minden üzleti év végén el kell végeznie az értékelést, és meg kell állapítania az értékhelyesbítés összegét.
Amennyiben az értékelés során azt állapítjuk meg, hgoy  a piaci érték alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték, az állományban lévő értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben meg kell szüntetni, a könyv szerinti értéket pedig értékvesztés elszámolásával a piaci érték szintjére kell lecsökkenteni.
Gyakran előfordul, hogy a külföldi gazdálkodó szervezetben lévő, devizában kimutatott részesedésnél az év végi értékelés során árfolyamveszteséget kell elszámolni. Ha például ezzel egyidejűleg az adott külföldi társaság saját tőkéje, piaci értéke jelentősen megemelkedet, akkor lehetőség van a részesedést a piaci értéken értékelni, azaz  a befektetés piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözetet értékhelyesbítésként kimutatni.
Az értékhelyesbítést és annak alakulását eszközcsoportonként a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.
A befektetett pénzügyi eszközök értékelése a mérlegben:
A részesedések értékelése
Könyv szerinti érték
- értékvesztés
+ visszaírás
+- árfolyam-különbözet
= mérlegérték
+ részesedések értékhelyesbítése
Az értékpapírok és a tartósan adott kölcsönök értékelése
Könyv szerinti érték
- értékvesztés
+ visszaírás
+- árfolyam-különbözet
= mérlegérték
Az adott kölcsönök értékénél az egy éven túl esedékes összegeket kell a befektetett pénzügyi eszközök között a mérlegbe beállítani.
A mérlegben a követelést az elfogadott, az elismert összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.
A befektetett pénzügyi eszközök analitikus nyilvántartása lehet egyedi vagy csoportos. A befektetésekről, az értékpapírokról célszerű olyan egyedi nyilvántartást vezetni, amelyből típusonként megállapíthatók az egyedi azonosításhoz szükséges adatok. Az egyidejűleg sorozatban beszerzett részesedésekről és értékpapírokról csoportos nyilvántartás is vezethető.
A befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok elszámolásának bizonylatai a szerződések, számlák, jegyzőkönyvek, térítés nélküli átvételi bizonylatok, belső bizonylatok.