A gazdasági elemzés a gazdasági vezetés nélkülözhetetlen eszköze, lényegében olyan módszer, mellyel a gazdasági vezetés részére a nélkülözhetetlen tájékozottság biztosítható, amellyel a vállalkozási tevékenység megismerhető, bírálható és fejleszthető.
Az elemzés a gazdálkodás és fejlesztés, a vállalkozás eredményeinek vizsgálatára és értékelésére irányuló tevékenység.
A gazdasági elemzés célja, hogy feltárja és számszerűleg értékelje azokat a körülményeket, amelyek befolyásolják a vállalkozás gazdálkodását, a vezetés döntéseinek előkészítését, valamint a megtett intézkedések végrehajtását.
Az elemzéssel minősíthetjük a vezetői döntések előkészítését, valamint a megtett intézkedések végrehajtását, a fejlesztések hatékonyságát, az eredmény növekedését.
A megfontolt vezetéshez, a megfelelő döntésekhez megalapozott, pontos információkra van szükség. A vezetők számára igen fontos a gazdasági elemzés.
Nélkülözhetetlen eleme a tájékozottság, amit a gazdasági elemzés eredményei nyújtanak.
A vezető azon ismereteinek az összességét, amelyek szükségesek a helyes döntések meghozatalához, az eredményes vezetéshez, tájékozottságnak nevezzük.
Alapvető követelmény, hogy a feladatokat és az eszközöket úgy kell összhangba hozni, hogy a vállalkozás eredményesen működjön. E követelménynek azonban csak úgy lehet megfelelni, ha a gazdasági tevékenység minden lényeges folyamatait mélyrehatóan vizsgáljuk.
A gazdasági elemzés feladata elsősorban a hatékonyabb, az eredményesebb gazdálkodás segítése. A gazdasági döntések előkészítéséhez az elemzésnek kell megfelelő információkat biztosítani. A különböző variációk kidolgozásának célja szintén az optimális döntés elősegítése.
Természetesen a ténylegesen elért gazdasági eredményeket is sokoldalúan kell vizsgálni. Az eredmények mellet a hiányosságok, a veszteségek okait is fel kell tárni, és javaslatokat kell kidolgozni a hibák megszüntetésére.
A gazdasági elemzés feladata tehát:

  • a gazdasági döntések megalapozása, a vállalkozás gazdasági feladatainak előkészítése, megalapozása
  • a fejlődés tendenciáinak mérése
  • a kitűzött feladatok végrehajtásának minősítése, az eltérések okainak feltárása
  • a termelés hatékonyságának, jövedelmezőségének vizsgálata
  • a gazdasági beavatkozások ökonómiai hatásainak felmérése
  • a gazdálkodás ellenőrzése stb.

A műszaki-gazdasági tevékenység elemzésének tárgya a vállalkozás piaci, fejlesztési, beszerzési, termelési tevékenysége, valamint a tevékenységek komplex értékelése.
Az elemzés végrehajtható deduktív vagy induktív módon.
A deduktív (levezető) módszert a gazdasági események vizsgálatánál célszerű alkalmazni, ez esetben az átfogóbb eredményekből kiindulva a részeredmények felé haladva. Ennek során a vizsgált jelenséget elemeire, majd ezeket részelemekre kell bontani.
Az induktív (felépítő) módszer alkalmazása esetén az egyszerűbb tevékenységekből az átfogóbb, az összetettebb felé halad a vizsgálat. A kiindulás itt a részelemekből történik. Kalkulációk segítségével lehet eljutni a jelenségek elemeihez, majd magához a jelenséghez.
A jelenségeket mindig kölcsönös kapcsolatukban, egymástól való függőségükben, fejlődésük irányában és ellentmondásukban kell vizsgálni. A gazdasági elemzésnek tehát fel kell tárnia a gazdasági összefüggéseket.
A gazdasági elemzés során az ok-okozati összefüggéseket kel vizsgálni. Ezen összefüggések feltárása az elemzés legfontosabb követelménye. Az elemzés során a fő cél az úgynevezett eredendő ok meghatározása, ami azért lényeges, mert ezek megszüntetése biztosítja a folyamatok kedvező irányú továbbvitelét. A vizsgálat során az okok láncolatában visszafelé kell haladni a már említett alapvető ok megtalálásáig.
A gazdasági elemzésnek fel kell tárnia a gazdasági és műszaki összefüggéseket, elő kell segítenie a hibák és a hibákat előidéző okok feltárását.
A hibák okainak feltárása elengedhetetlen a vizsgált jelenség megértéséhez, továbbá ahhoz, hogy lehetőségünk legyen a hibák megszüntetését célzó intézkedések megtételére.
A hibák következményeinek megállapítása ugyancsak nélkülözhetetlen, mert e nélkül nem bírálható el a hiba nagysága, jelentősége.
Az ok-okozat, ok-hiba következmény kapcsolatok a gazdasági és műszaki jelenségek láncolatában egymás után következő lépcsőfokok, melyet az elemzésnek fel kell tárnia.
Az elemzés során az ok-okozati összefüggések teljes láncolatát kell feltárni, mert az elemzés csak így segítheti a gazdálkodás sikeres megvalósítását.
A gazdasági elemzést különböző szempontok szerint csoportosíthatjuk:

  • az elemzés időpontja szerint lehet
    • vezetői döntéseket előkészítő elemzés
    • a végrehajtás szakaszában készített elemzés
    • időszaki elemzés
  • az elemzés periodicitása szerint lehet
    • periodikusan ismétlődő elemzés
    • periodikusan jelentkező elemzés
    • egyszeri döntés előkészítő elemzés
  • az elemzés terjedelme szerint lehet
    • átfogó elemzés
    • részleges elemzés
  • az elemzési folyamat állapota, helyzete szerint elemzés lehet
    • statikus elemzés
    • dinamikus elemzés
  • az elemzés a felhasznált adatok milyensége szerint lehet
    • műszaki-gazdasági elemzés
    • gazdasági elemzés
  • az elemzés jellege szerint lehet
    • leíró elemzés
    • döntés előkészítő elemzés

A gyakorlatban az elemzés ismertetett fajtái jellemzően kombináltan fordulnak elő.
A vezetői döntéseket előkészítő elemzés előkalkulációs jellegű, melynek alapvető célja a döntés-előkészítés, és az alapján az intézkedés. A végrehajtás szakaszában készített elemzés fő célja a feladat optimális teljesítésének biztosítása. Ezt az elemzést operatív elemzésnek is nevezhetjük.
Az időszaki elemzés a feladat végrehajtását követően mintegy utókalkulációs jelleggel készül. Ezt revíziós jellegű elemzésnek is nevezik.
A gazdasági elemzés módszerei az elemzés három szakaszában eltérőek. A döntést megelőző, a végrehajtási, valamint az utólagos szakasz elemzési céljait és módszereit a következőkben foglaljuk össze:
Döntést megelőző szakasz:

  • cél - optimális döntés
  • módszerek - gazdasági számítások, gazdasági döntéseket megelőző elemzések

Végrehajtás szakasza

  • cél - kitűzött cél megvalósulásának biztosítása
  • módszerek - a végrehajtás állásáról szóló folyamatos információk elemzése
  • operatív elemzés

Utólagos szakasz

  • cél - tényleges eredmények elemzése
  • módszerek - összehasonlítás, tényezőkre bontás
  • revíziós jellegű elemzés

Az elemzési folyamat fontosabb elemei a következők:

  • az elemzéshez szükséges adatok kijelölése, gyűjtése, ellenőrzése
  • a rendelkezésre álló adatok feldolgozása
  • megállapítások, eredmények összefoglalása

Az elemzéshez szükséges adatok az elemzés céljának megfelelően kell kijelölni és összegyűjteni. Az elemzés során felhasznált adatokkal kapcsolatos alapvető követelmények a következők:

  • tartalmuk megbízható, valódi és pontos legyen
  • jól tükrözzék a vizsgált gazdasági eseményt, folyamatot
  • az adatok egyszerűsíthetők, könnyen összegyűjthetők

Az elemzés eszközei között a legalapvetőbb módszerek csoportosítás és összehasonlítás. Az adatok csoportosításának eredményeként az összehasonlítás végrehajtásához az adatok felsorolásának eredményeként különböző statisztikai sorokat képezünk. A statisztikai sorok a következők:

  • azonos fajta adatokból álló sorok
    • területi sor
    • idősor
    • minőségi sor
    • mennyiségi sor
  • különböző adatokból álló sorok
    • leíró sor

Az elemzés folyamatában a statisztikai sorok egymással összekapcsoltan statisztikai táblák formájában jelennek meg.
Megkülönböztetünk:

  • egyszerű
  • csoportosító és
  • kombinációs táblákat.

Az összehasonlítás lehet:

  • terv és tényadatok összehasonlítása
  • időbeli összehasonlítás
  • rész összehasonlítás az egésszel
  • a szükséglet és a fedezet összehasonlítása
  • regionális összehasonlítás stb.

Az azonos típusú adatokból számított viszonyszámok legfontosabb fajtái a következők:

  •  megoszlási viszonyszám
  • dinamikus viszonyszám
  • teljesítmény-viszonyszám
  • koordinációs viszonyszám
  • területi összehasonlító viszonyszám

A különböző fajta adatokból intenzitási viszonyszámok képezhetők.
Az elemzéshez különböző mutatószámokat használunk. Megkülönböztetünk abszolút számokat és származtatott számokat. A statisztikai mutatószámok általában származtatott adatok.
A mutatószámok lehetnek természetbeni (naturális) és értékbeni mutatószámok. A számított és a helyzeti középértékek (átlagok) is gyakran felhasználásra kerülnek az elemzés során.
A számított középértékek a következők:

  • számtani átlag
  • harmonikus átlag
  • mértani átlag
  • négyzetes átlag

A helyzeti középértékek az alábbiak:

  • módusz
  • medián

Az indexszámítás az idősorok elemzésében tölt be jelentős szerepet.
Az indexszámítás valamilyen szempontból együvé tartozó, de az adatok jellegét tekintve különnemű, közvetlenül nem összesíthető mennyiségek együttes, átlagos változását mutató összetett dinamikus viszonyszám.
Megkülönböztetünk: érték-, volumen- és árindexet.
Az értékindex a termelési érték átlagos változását mutatja. Nagyságát a mennyiségek, és az egységárak változása befolyásolja.
Az elemzés során alkalmazzuk az összetett intenzitási viszonyszámokat is. A főátlag-indexeket befolyásolja a részátlag-index és az összetételindex.
A főátlag-index a fő átlag változásában szerepet játszó két tényező együttes hatását fejezi ki.
A részátlag-index és az összetételindex pedig e tényezők hatását külön számszerűsíti.
Az összehasonlítás alapján megállapítható a tervtől, bázistól való eltérés nagysága. Az elemzés során meg kell állapítani az eltérések okait és hatásait is. Az eltérések okait lánchelyettesítéssel, az abszolút különbözetek és a százalékos különbözetek módszerének alkalmazásával határozhatjuk meg.
Az elemzés nélkülözhetetlen eszköze a különböző gazdasági számítások elkészítése. A gazdaági tevékenységek, folyamatok célja mindig valamilyen eredmény elérése.
A nyereség orientált gazdasági döntéseket megelőző és ellenőrző kalkulációk alapvető módszerei a fedezeti költségszámítás értékelési sajátosságait hasznosítják.
Sémája:
1. Értékesítés nettó árbevétele
2. Értékesítés közvetlen költségei
3. Fedezeti összeg (1-2)
4.Értékesítés közvetett költségei
5.a. egyéb bevételek
5.b. egyéb ráfordítások
6. Üzemi tevékenység eredménye (3-4+5)
A számviteli törvény szerint forgalmi költség eljárással készített „A” változatú eredmény-kimutatásban a fedezeti összeg elnevezése Értékesítés bruttó eredménye.
A közvetett költségek összegének helyes megállapítása után meghatározható az Á-K-F-N struktúra:
1. Értékesítés nettó árbevétele
2. Le: Értékesítés közvetlen költségei
3. Termékek, tevékenységek fedezeti összege (1-2)
4. Le: Értékesítés közvetett költségei
5. Termékek, tevékenységek eredménye (3-4)
A gazdasági számításokat jól kiegészítik a különböző költségkalkulációk is.