A vállalkozásoknak tevékenységük folytatásához megfelelő mennyiségű és műszaki színvonalú tárgyi eszközre van szükségük. A meglévő, illetve beszerzésre kerülő tárgyi eszközök hasznosítási módja, kihasználása, hatékonysága jelentősen befolyásolja a gazdálkodó jövedelmezőségét.
A tárgyi eszközgazdálkodás elemzése során többek között a következő feladatok végezhetők el:
- a tárgyieszköz-állomány összetételének vizsgálata
- a tárgyieszköz-állomány állagának, használhatóságának elemzése
- a tárgyi eszközök kapacitáskihasználásának vizsgálata
A tárgyi eszközök összetételét célszerű először az számviteli törvény szerinti csoportosításban vizsgálni. Az elemzés során a tárgyi eszközök bruttó értéke alapján számított megoszlási viszonyszámok segítségével képet kapunk arról, hogy egy-egy időpontban milyen a tárgyieszköz-állomány összetétele.
A megoszlási viszonyszámokon kívül a tárgyi eszközök összetételének vizsgálata során számszerűsíteni lehet ún. hányadmutatókat, és vizsgálható ezek alakulása is. Ilyen mutatók lehetnek pl.:
géphányad (%)= gépek bruttó értéke / tárgyi eszközök bruttó értéke
géphányad (%)= járművek bruttó értéke / tárgyi eszközök bruttó értéke
A mutatók alapján képet kapunk arról, hogy milyen a termelés gépesítettsége, és felhasználhatók azonos szakterületen tevékenykedő vállalkozások technológiai fejlettségének az összehasonlításra is.
A tárgyi eszközök állagának vizsgálatához a használhatósági fokot számszerűsítjük a következőképpen:
használhatósági fok (%) = tárgyi e. nettó értéke / tárgyi e. bruttó értéke
elhasználódottsági (leírtsági) fok = 100 – használhatósági fok
A mutatót a tárgyi eszközök egyes csoportjai szerint kell megállapítani és változását több év átlagában, tendenciájában vizsgálni. Az tekinthető kedvezőnek, ha a mutató minél közelebb van 100 %-hoz.
A kapacitás az üzemgazdaságtanban egy elméleti teljesítőképesség, megmutatja azt, hogy optimális feltételek esetén milyen nagyságú teljesítményt lehet elérni. Valamennyi vállalkozásnál fontos annak a vizsgálata, hogy ezt az elméleti, maximális teljesítőképességet milyen mértékben hasznosítják.
Ezt az elméleti teljesítőképességet általában nem használják ki teljes mértékben a vállalkozások, de már az is jelentős előnyökkel jár, ha megközelítik a 100 %-os kihasználtságot, hiszen a vállalkozásokat több tényező is arra ösztönzik, hogy a tárgyi eszközeinek kihasználtsága a lehető legmagasabb legyen. Ilyen tényezők:
a lekötött tőkének jelentős része testesül meg a tárgyi eszközökben
a gyors technikai fejlődéssel együtt jár a nagymérvű erkölcsi lopás
általában korlátozott az új beruházásokra rendelkezésre álló pénzügyi fedezet
A kapacitáskihasználás vizsgálata során a különböző ágazatokban egységes elvek alapján, de egymástól részben eltérő számítások végezhetők.
a) A gazdálkodás valamennyi területén számíthatók az ezer Ft tárgyi eszköz értékre utó termelésiérték-mutatók a következőképpen:
tárgyi eszköz értékre jutó bruttó termelési érték
bruttó (hozzáadott, anyagmentes, nettó) termelési érték / tárgyi e. nettó értéke
főtevékenységben résztvevő tárgyi eszköz értékre jutó termelési érték:
főtevékenység termelési értéke / főtevékenységben alkalmazott tárgyi eszközök
nettó értéke
A mutatók nevezőjében figyelembe vesszük a bérelt, lízingelt gépeket is.
Az elemzés során a mutatók változását vizsgáljuk, ezért a termelési érték
megállapításakor változatlan árakat kell alkalmazni.
b) A vállalkozásoknál a rendelkezésre álló gépek, berendezések általában nem vesznek részt teljes számban a tevékenység folytatásában, lehetnek olyan gépek, berendezések, amelyek nem működőképesek, illetve működőképesek ugyan, de valamilyen ok miatt nem dolgoznak. Ezek egymáshoz való viszonyának vizsgálata hasznos információkat szolgáltat a vezetők számára az eszközök kihasználtságára vonatkozóan.
üzemképességi mutató:
működőképes gépek, berendezések átlagos száma
rendelkezésre álló gépek, berendezések átlagos száma
teljes felhasználási mutató:
működő gépek, berendezések átlagos száma
rendelkezésre álló gépek átlagos száma
működő gépek, berendezések aránya:
működő gépek, berendezések átlagos száma
üzemképes gépek, berendezések átlagos száma
A mutatókat a vállalkozás tevékenységét közvetlenül szolgáló tárgyi eszközökre
állapítjuk meg, tárgyieszköz-csoportonként a tárgyi eszközök fajtái szerinti
bontásban.
c) A termelőtevékenységet folytató vállalkozások a tárgyieszköz-gazdálkodás elemzése során értékelik a műszaki kapacitáskihasználás alakulását is.
kapacitáskihasználás (%) = termelés / kapacitás
termelésre fordított idő × egy órára jutó teljesítmény (db/óra)
elméleti időalap (időalap kihasználás) × kapacitásnorma (kap.norma teljesítése)
ahol az elméleti időalap a maximálisan teljesíthető órák száma
a kapacitásnorma az optimális feltételek esetén egy óra alatt elérhető
teljesítmény
A képlet alapján a kapacitáskihasználás vizsgálata az alábbi két részre bontható:
• az időalap kihasználásának vizsgálata
• a kapacitásnorma teljesítésének vizsgálata
A tárgyi eszközök kapacitáskihasználásának javulása, amely a termelési volumen
növekedésével jár együtt, kedvezően befolyásolja a vállalkozások jövedelmezőségét, a
termékek, szolgáltatások önköltségét. Jellemzi, hogy a gépekhez, berendezésekhez
kapcsolódó költségen nem követik egyenes arányban a termelési volumen változását.
Így ha a termelés volumene emelkedi, a vállalkozás ezekben a költségekben relatív
megtakarítást és az önköltség csökkenését éri el.
A tárgyi eszközök műszaki kapacitáskihasználása mellett elsődlegesen szerepe van a
gazdasági kapacitáskihasználás alakulásának. A gazdasági kapacitáskihasználás
elemzése során arra keressük a választ, hogy a meglévő kapacitások kihasználása
milyen hatással van a jövedelemtermelő képességre.
A gazdasági kapacitáskihasználás megítélése során egybevethetjük a termelés indokolta eszközigényt és a tényleges eszközlekötést, és így kiszámíthatjuk a teljesítménnyel nem fedezett tárgyi eszköz bruttó értékét.
tárgyi eszközök br. értéke – tárgyi e. br. értéke × műszaki kapacitáskihasználási mutató
= teljesítménnyel nem fedezett tárgyi eszközök bruttó értéke
A passzív költségek megállapítása során abból a tényből indulunk ki, hogy a termelő berendezéseknek vannak fix költségei, amelyek akkor is felmerülnek, ha a gépek nem vesznek részt a termelésben.