Pénzügy Sziget
03.a - A beszámolási kötelezettség, a beszámolók fajtái. A könyvvezetési kötelezettség. A beszámolók és a könyvvezetés kapcsolata. A mérlegek tartalma, a mérlegtételek csoportosítása. - 5.0 out of 5 based on 1 vote

Olvasóink értékelése: 5 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktív
 

A számviteli törvény hatálya kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevője, amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek.
A számviteli törvény hatálya alá tartozik a gazdálkodó. A törvény értelmében gazdálkodónak kell tekinteni:
    - a vállalkozót
    - az államháztartás szervezeteit
    - az egyéb szervezeteket
    - a MNB-ot
    - az általuk, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és
oktatási intézményeket is
Vállalkozó minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltatótevékenységet végez, ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást és a biztosítóintézetet is.
Az államháztartás szervezetei azok a szervezetek, amelyeket az államháztartási törvény alapján az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabály ilyennek minősít.
Egyéb szervezet:
•    a lakásszövetkezet
•    a társasház
•    a társadalmi szervezet, a köztestület
•    az egyházi jogi személy
•    az alapítvány (közalapítvány is)
•    az ügyvédi iroda
•    a Műsorszolgáltatási Alap
•    a tőzsde
•    a magánnyugdíjpénztár
•    az önkéntes nyugdíjpénztár
A számviteli törvény hatálya nem terjed ki:
•    az egyéni vállalkozóra, akkor sem, ha egyéni cégként a cégbíróságon bejegyezték
•    a polgári jogi társaságokra
•    az építőközösségre, valamint
•    a külföldi székhelyű vállalkozás mo-i kereskedelmi képviseletére
A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását követően beszámolót köteles készíteni. A beszámolónak megbízható és valós összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről, pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről.
Az üzleti év az az időtartam, amelyről a beszámoló kell készíteni.
A beszámolók fajtái:
    - éves beszámoló
    - egyszerűsített éves beszámoló
    - összevont (konszolidált) éves beszámoló
    - egyszerűsített beszámoló
Könyvvezetési kötelezettség alatt azt a tevékenységet értjük, amelynek során a gazdálkodó a működése során előforduló, a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről folyamatos nyilvántartást vezet és ezt a mérleg fordulónapján lezárja.
A könyvvezetés csak magyar nyelven végezhető:
    - egyszeres könyvvitel vagy
    - a kettős könyvvitel rendszerében
A beszámoló formája az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főösszegétől, a foglalkoztatottak létszámától, mindezek határértékeitől függ.
Éves beszámoló (kettős könyvvitel)
Részei:
-    mérleg
-    eredmény-kimutatás
-    kiegészítő melléklet
( üzleti jelentés)
Egyszerűsített éves beszámoló (kettős könyvvitel)
Részei:
-    mérleg
-    eredmény-kimutatás
-    kiegészítő melléklet
Készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóból bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértékeket:
•    a mérlegfőösszeg az 500 millió ft-ot
•    az éves nettó árbevétel az 1000 millió ft-ot
•    a tárgyévi átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.
De nem készíthet ilyet az Rt., konszolidálásba bevont vállalkozás, külföldi székhelyű vállalkozás mo-i fióktelepe.
Összevont (konszolidált) éves beszámoló (kettős könyvvitel)
Részei:
-    összevont (konszolidált) mérleg
-    eredmény-kimutatás
-    kiegészítő melléklet
( üzleti jelentés)
Egyszerűsített beszámoló (egyszeres könyvvitel)
Részei:
-    egyszerűsített mérleg
-    eredménylevezetés
Ilyet készíthet a gazdálkodó, ha azt a számviteli törvény vagy a kapcsolódó kormányrendelet lehetővé teszi.
A beszámoló formája és a könyvvezetés módja közötti szoros kapcsolatot a beszámoló információtartalmának részletezettsége, a pénzügyi vagy a gazdasági realizáció elvét érvényesítő szemlélete indokolja.
A számviteli törvény előírja, hogy a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó az egységes számlakeret alapján köteles a számlarendjét kialakítani. Olyan számlarendre van szükség, amelynek használata mellett a könyvvezetés biztosítja a törvényben előírt beszámoló, illetve adóbevallások készítéséhez szükséges adatokat is.
Az egyszeres könyvvitel a pénzforgalmi nyilvántartás. Az ezt vezető gazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévő pénzeszközökről és azok forrásairól, továbbá a pénzforgalmi gazdasági műveletekről, a pénzforgalmi műveletekhez közvetve kapcsolódó, de tényleges pénzmozgást nem eredményező végleges vagyonváltozásokról könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni.
A beszámolási formák közötti áttérés követelményeit és feladatait az Szt. szályozza.
Áttérés egyszeres könyvvitelről kettős könyvvitelre történhet:
    saját elhatározás alapján: bármelyik év január 1-jével
    kötelezően: azt az évet követő második év január 1-jével, amikor a számviteli törvény vagy a kormányrendelet azt előírja
Áttérés kettős könyvvitelről egyszeresre: a számviteli törvény hatálya alá tartozó egyéb szervezeteknél lehetséges.
Nem változik meg a könyvvezetés módja, ha a vállalkozás egyszerűsített éves beszámoló készítéséről éves beszámoló készítésére tér át, vagy fordítva, ha a feltételek adottak.
Áttérés egyszeres könyvvitelről kettős könyvvitelre
    Az áttérést megelőző év zárását, adózását az egyszeres könyvvitel szabályai szerint kell
    elkészíteni. A beszámoló tehát egyszerűsített mérlegből és eredménylevezetésből áll. Január
    1-jén az egyszerűsített mérleg, valamint az azt alátámasztó analitika segítségével kell
    összeállítani az éves beszámoló nyitómérlegét.
    Az eszközök és források jelentős része értelemszerűen kerül át az éves beszámoló
    mérlegébe.
    A nyitómérleg, valamint az analitikák segítségével történik a főkönyvi számlák megnyitása.
    Nyitás utáni korrekciós tételek:
    saját termelésű készletekhez kapcsolódó rendezés
        T 413 eredménytartalék     K 98. rendkívüli bevételek
    vevőkhöz kapcsolódó rendezés
        T 413 eredménytartalék        K 91. értékesítés nettó árbevétele
    jogszerűen igényelt, de fordulónapig pénzügyileg nem rendezett támogatások miatti rendezés
        T 413 eredménytartalék    K 98. rendkívüli bevételek
    pénzmozgásból származó devizás követelések és kötelezettségek átértékelésből adódó, a mérlegbe is beállított, de bevételként el nem számolható árfolyamnyereség miatti korrekció
        T 413 eredménytartalék    K 98. rendkívüli bevételek
    szállítókhoz kapcsolódó rendezés (azzal az összeggel, amelynek a nyitómérlegben nincs meg a vásárolt készletfedezete)
        T 5. (6-7) költségek        K 413 eredménytartalék
    céltartalékhoz kapcsolódó rendezés (a céltartalék összegével)
        T 88. rendkívüli ráfordítások     K 413 eredménytartalék
    számviteli törvény szerint rövid lejáratú kötelezettséget jelentő tételek közül a költségként elszámolható tételek rendezése (a naplófőkönyvben nem könyvelt kötelezettségek (kivéve osztalék) összegével)
        T 88. rendkívüli ráfordítás        K 413 eredménytartalék
    visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatáshoz kapcsolódó rendezés (a kapott támogatás összegével)
        T 44. hosszú lejáratú kötelezettségek    K 98. rendkívüli bevételek
        T 98. rendkívüli bevételek        K 48. passzív időbeli elhatárolások
Áttérés kettős könyvvitelről egyszeres könyvvitelre
    A kettős könyvvitelről az egyszeres könyvvitelre áttérő gazdálkodónak az áttérést közvetlenül megelőző üzleti évről készül éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló mérlege alapján, az egyszeres könyvvitel megnyitásához egyszerűsített mérleget kell készítenie.
Az áttérést közvetlenül megelőző üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló összeállítását megelőzően:
•    az alapítás-átszervezés aktivált értékét, az időbeli elhatárolásokat
•    az értékhelyesbítéseket az értékhelyesbítés értékelési tartalékával
•    az értékelési különbözeteket a valós értékelés tartalékával szemben meg kell szüntetni
•    rendezni kell az aktív és a passzív időbeli elhatárolásokat
A korrekciók figyelembevételével elkészült éves beszámoló mérlege alapján össze kell állítani az egyszerűsített mérleget, melyben
    - a vevőkkel szembeni, az egyéb, nem pénzkiadásból származó követelések állományát a
        pénzmozgáshoz nem kapcsolódó követelések között
    - a szállítókkal szembeni, az egyéb, nem pénzbevételből származó kötelezettségek
        állományát a pénzmozgáshoz nem kapcsolódó kötelezettségek között
    - az eredménytartalékot és a mérleg szerinti eredményt az egyszerűsített mérleg
        eredménytartalék, illetve egyszerűsített mérleg szerinti eredménysorba
kell szerepeltetni.
Az egyszeres könyvviteli nyilvántartások megnyitását követően az egyszerűsített mérlegben kimutatott
-    az áttérés előtt már kifizetett vásárolt készletek állományát anyag- és árubeszerzési költségként,
-    a saját termelésű készletek állományát pedig egyéb termelési és kezelési költségként kell figyelembe venni
A váltótartozás elhatárolt kamatának és a devizahitelek árfolyamvesztésére képzett egyéb céltartaléknak a megszüntetését, ha ilyenek vannak, rendezni kell az egyéb ráfordításokkal szemben.
Az éves beszámoló részei: mérleg, eredmény-kimutatás és a kiegészítő melléklet. Az éves beszámolóval egyidejűleg el kell készíteni az üzleti jelentést is.
Az éves beszámoló mérlegének tartalmaznia kell minden eszközt, a saját tőkét, a céltartalékot és minden kötelezettséget, amelyek a gazdálkodó valós vagyoni és pénzügyi helyzetének bemutatásához szükségesek.
Az „A” változat szerinti mérleg bal oldalán az eszközök, a jobb oldalán a források szerepelnek. A két oldal egyezőségét a tárgyévi mérleg szerinti eredmény beállítása biztosítja.
A „B” változatban készített mérleg először tartalmazza az eszközöket az „A” változat szerinti sorrendben, majd az egy éven belül esedékes kötelezettségeket. A passzív időbeli elhatárolások levonásával először a forgóeszközök , majd az eszközök összértékét kell megállapítani az egy éven belül esedékes kötelezettségek levonásával.
Az  „A” és a „B” változat legfontosabb jellemzői:
„A” változat:
-    a mérlegtételek elhelyezése mérlegszerű
-    az eszközök és a források elkülönítetten kerülnek lehelyezésre
-    az eszközök szerepeltetése fordított likviditási sorrendben történik
-    a források szerepeltetése lejárati sorrend szerint történik
-    az eszközök és források automatikus egyezősége a mérlegben biztosított
„B” változat:
-    a mérleg lépcsős felépítésű
-    a mérleg felépítése során elsősorban finanszírozási követelmények érvényesülnek
-    az egyeztetés sajátosan érvényesül
A mérlegben a következő eszközfőcsoportok szerepelnek.
Befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja.
Ezek közé az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket, a befektetett pénzügyi eszközöket kel besorolni.
Immateriális javak a mérlegben:
    alapítás-átszervezés aktivált értéke
    kísérleti fejlesztés aktivált értéke
    vagyoni értékű jgok
    szellemi termékek
    üzleti vagy cégérték
    immateriális javakra adott előlegek
    immateriális javak értékhelyesbítése
Tárgyi eszközök a mérlegben:
    ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok
    műszaki berendezések, gépek, járművek
    egyéb berendezések, felszerelések, járművek
    tenyészállatok
    beruházások, felújítások
    beruházásokra adott előlegek
    tárgyi eszközök értékhelyesbítése
Befektetett pénzügyi eszközök a mérlegben:
    tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban
    tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban
    egyéb tartós részesedés
    tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban
    egyéb tartósan adott kölcsön
    tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
    befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése
    befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete
A forgóeszközök a vállalkozási tevékenységet rövid ideig (éven belül) szolgálják. Csoportjába a mérlegben a készleteket, a vállalkozó tevékenységét nem tartósan szolgáló követeléseket, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket, pénzeszközöket kell besorolni.
Készletek a mérlegben:
    anyagok
    befejezetlen termelés és félkész termékek
    növendék-, hízó és egyéb állatok
    késztermékek
    áruk
    készletekre adott előlegek
Követelések a mérlegben:
    követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)
    követelések kapcsolt vállalkozással szemben
    követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
    váltókövetelések
    egyéb követelések
    követelések értékelési különbözete
    származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete
Értékpapírok a mérlegben:
    részesedés kapcsolt vállalkozásban
    egyéb részesedés
    saját részvények, saját üzletrészek
    forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
    értékpapírok értékelési különbözete
Pénzeszközök a mérlegben:
    pénztár, csekkek
    bankbetétek
Az aktív időbeli elhatárolások az összemérés elvének alkalmazásából következnek, tartalmazza a bevételek, továbbá a költségek, ráfordítások időbeli elhatárolását, valamint a halasztott ráfordításokat.
Aktív időbeli elhatárolások a mérlegben:
    bevételek passzív időbeli elhatárolása
    költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása
    halasztott ráfordítások
A mérlegben a következő forrásfőcsoportok szerepelnek:
Saját tőkeként a mérlegben csak olyan tőkerészt szabad kimutatni, amelyet a tulajdonos bocsátott a vállalkozó rendelkezésére, vagy amelyet a tulajdonos az adózott eredményből hagyott a vállalkozónál. A saját tőke része az értékelési tartalék is.
Saját tőke a mérlegben:
    jegyzett tőke
    jegyzett, de be nem fizetett tőke
    tőketartalék
    eredménytartalék
    lekötött tartalék
    értékelési tartalék
    mérleg szerinti eredmény
A céltartalék az adózás előtti eredmény terhére képzett olyan forrás, amely a következő években várhatóan felmerülő kötelezettségek és a jövőbeni várható költségek fedezetére szolgál.
Céltartalékok a mérlegben:
    céltartalékok a várható kötelezettségekre
    céltartalékok a jövőbeni költségekre
    egyéb céltartalék
A kötelezettségek olyan tőkeelem, amelyet jellemzően nem a tulajdonosok visznek be a vállalkozásba, hanem szállítókkal, hitelezőkkel stb. fennálló, pénzértékben kifejezhető tartozások. Ezeket idegen forrásoknak is nevezzük. Lehet hosszú és rövid lejáratú.
Kötelezettségek a mérlegben:
Hátrasorolt kötelezettségek:
    hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
    hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
    hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben
Hosszú lejáratú kötelezettségek:
    hosszú lejáratra kapott kölcsönök
    átváltoztatható kötvények
    tartozások kötvénykibocsátásból
    beruházási és fejlesztési hitelek
    egyéb hosszú lejáratú hitelek
    tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
    tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
    egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
Rövid lejáratú kötelezettségek
    rövid lejáratú kölcsönök
    rövid lejáratú hitelek
    vevőktől kapott előlegek
    kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)
    váltótartozások
    rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
    rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
    egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
    kötelezettségek értékelési különbözete
    származékos ügyletek negatív értékelési különbözete
A passzív időbeli elhatárolások az összemérés elvének alkalmazásából következnek, mely tartalmazza a bevételeket, továbbá a költségek, ráfordítások időbeli elhatárolását, valamint a halasztott bevételeket.
Passzív időbeli elhatárolások a mérlegben:
    bevételek passzív időbeli elhatárolása
    költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása
    halasztott bevételek
A mérlegtételek értékelésénél a vállalkozás folytatásának elvéből kell kiindulni, ha az érvényesülését eltérő rendelkezés nem akadályozza, illetve a vállalkozási tevékenység folytatásának ellentmondó tényező, körülmény nem áll fenn. Az eszközöket és a kötelezettségeket leltározással egyeztetéssel ellenőrizni és egyedenként értékelni kell.
Egyedenkénti értékelésnek minősül a különböző időpontokban beszerzett azonos paraméterekkel rendelkező eszközöknél az átlagos beszerzési áron, továbbá FIFO módszerrel történő értékelés is.
MÉRLEGÉRÉTÉK = BEKERÜLÉSI ÉRTÉK +- ÉRÉTKMÓDOSÍTÁSOK
Értékmódosítások lehetnek az értékcsökkenés, az értékvesztés, az értékhelyesbítés, a valós értékelés, valamint az árfolyam-különbözet miatt.
A számviteli törvény minden eszközre érvényes bekerülési érték fogalmát határozza meg.
Minden eszköz megszerzéséhez, létesítéséhez, üzembe helyezéséhez felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható beszerzési, előállítási költség a bekerülési érték részét képezi.
Nagyon fontos jellemzője, hogy azokat a felmerült tételeket kell a bekerülési érték meghatározása során figyelembe venni, amelyek az eszközhöz közvetlenül kapcsolódnak, továbbá amelyeknek az eszközhöz való kapcsolódása megfelelő mutatók, jellemzők segítségével biztosított.
Az eszközök bekerülési értéke tehát lehet:
-    beszerzési ár/érték és
-    előállítási költség
A bekerülési érték megállapításakor a vételárból kell kiindulni, melyet a következő tételekkel kell módosítani:
    + szállítási, rakodási költség
    + alapozási, szerelési, üzembe helyezési költségek
    + a beszerzéssel kapcsolatos közvetítői költségek, bizományosi díjak
    + illetékek
    + a beszerzéshez kötődő adók
    - kapott engedmények
A tárgyi eszközöknél még külön korrekciós tételek a következők:
    + a meglévő tárgyi eszközbővítésével, rendeltetés megváltoztatásával, átalakításával,
        élettartamának növelésével kapcsolatos munkák ellenértéke
    + a meglévő tárgyi eszközök eredeti állaga helyreállítását szolgáló felújítási munkák
        ellenértéke
    + a beszerzéssel egy időben vásárolt tartozékok és tartalék alkatrészek beszerzési ára
    + építési telek bekerülését növeli a rajta lévő épületek értéke és bontási költsége
    - a beruházásokra elszámolt időarányos kamat összegét csökkenti a beruházásokra adott
        előlegek és a beruházásokra elkülönített pénzeszközök után kapott kamatok
    - a tárgyi eszköz próbaüzemelése során előállított, raktárra vett és eladott termék előállítási
        költsége, illetve eladási ára csökkenti a tárgyi eszköz bekerülési értékét
    + a beruházás tervezésének, előkészítésének, lebonyolításának, betanításának közvetlen
        költségei
    + ingatlan beszerzési értékénél be kell számítani a még le nem írt bérleti jogért fizetett
        összegeket is
Az eszköz előállítása, a szolgáltatás végzése, teljesítése esetén az előállítási költségnek részei mindazok a költségek, amelyek
    az előállításhoz, a szolgáltatás nyújtásához közvetlenül felmerültek
    az előállításhoz, a szolgáltatás nyújtásához szorosan kapcsolódnak, továbbá
    azok a költségek, amelyek megfelelő mutató segítségével a termékre, szolgáltatásra feloszthatók
A számviteli törvény lehetővé teszi, hogy a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó a törvényben nevesített eszközöket piaci értéken is értékelje. Ezek az eszközök a következők:
•    vagyon értékű jogok
•    szellemi termékek
•    ingatlanok
•    műszaki berendezések, gépek, járművek
•    egyéb berendezések, felszerelések, járművek
•    tenyészállatok
•    részesedések
A piaci értékelésbe bevont egyedi eszközöket is leltárba kell venni.
Az értékelési tartalék mérlegben történő szerepeltetése lényegében inflációkezelési módszernek is tekinthető.
Az értékhelyesbítést, annak alakulását eszközcsoportonként a kiegészítő mellékletben be kell mutatni. Az értékhelyesbítések megállapításának, elszámolásának szabályszerűségét a könyvvizsgálónak a kötelező könyvvizsgálat keretében ellenőriznie kell.