1.1 Közgazdaságtan tárgya:

A közgazdaságtan annak a módját és törvényszerűségeit igyekszik feltárni, ahogyan az egyének és közösségek felhasználják a szűkösen rendelkezésre álló erőforrásokat, és elosztják a felhasználás során keletkező értékeket.

Közgazdaságtan szerepe:

Szerepéről 2 eltérő álláspont alakult ki:
  • Pozitív vagy leíró jellegű közgazdaságtan:
    A gazdaságtudomány feladata az, hogy leírja a gazdasági eseményeket. A pozitivista közgazdászt csak a tények érdeklik: tagadja, hogy előzetes feltevéseket alkalmazna, modelleket sem alkot. Szerinte a közgazdász dolga az események rögzítése, az egyediség bemutatása.

  • Normatív közgazdaságtan:
    A normatív közgazdaságtan elismeri az előzetes feltevéseit, nyíltan vállalja elveit és értékeit, keresi a gazdasági jelenségek mögött megbúvó összefüggéseket.
A közgazdaságtan fejlődése során több tudományágra bomlott. A mikroökonómia az egyes gazdasági egységek gazdálkodásának szabályait kutatja, viselkedésüket modellezi. A háztartás és a vállalat gazdálkodásának elemzése mellett a részpiacok, egy-egy termék, illetve tényező piacának jellegzetességeit vizsgálja. A makroökonómia a gazdaság egészének működését elemzi.

1.2 Közgazdaságtan módszerei:

A közgazdaságtan képes előre jelezni a fennálló állapotok következményeit. A közgazdász felmérve a lehetőségeket, az elmélet alapján előre jelezheti az eseményeket, és akkor feltárhatóak a következmények is.
A gazdasági élet bonyolultsága gyakran vezet hibás következtetésekre. A jelenségek időnként csapdába ejtik az elemzőket.
A gazdasági életben találkozhatunk néhány tipikus csapda-helyzettel, ezek közül 3-at érdemes kiemelni:
  • A gazdaságban nem kivételes eset, hogy a következmény időben megelőzi az okot.
  • A másik hiba az összetétel csapdájából adódik. Ez abból a hibás szemléletből származik, hogy miszerint ami érvényes a részletekre, az érvényes az egészre is. Vagyis ami igaz az egyes gazdasági szereplőre, az nem mindig igaz az egész gazdaságra.
  • A felismert összefüggésekből adódó következtetéssel ellentétes irányú esemény következik be.

Módszertani alapfogalmak:

Változók:

A gazdasági modell azon tényezői, amelyekkel leírjuk a modellt, megmagyarázzuk a modell működését és meghatározzuk különböző állapotait.
Endogén változók: alakulását modell belső működése határozza meg.
Exogén változók: a modell külső adottságai, változásuk nem a modell működésétől függ.
A stock változók (állományi változók): egy adott időpontra vonatkozó értékek. Pld: vagyon – hiszen egy adott időpontra vonatkozhat.
A flow változók (folyamat változók): egy időszakra vonatkozó értékek. Pld: megtakarítás, jövedelem

Egyensúly:

Egy összefüggés két oldala megegyezik egymással. Ezt az egyensúly-fogalmat az esetek többségében egy adott állapotra értelmezhetjük.
Ha több tényezőből álló, összetett kapcsolatokat tartalmazó rendszer bizonyos állapotát akarjuk az egyensúly fogalmával jellemezni, akkor az egyensúly egy olyan állapot, amikor a különböző hatóerők ellensúlyozzák egymást. Egyensúlyi helyzetben a rendszer minden szereplője elégedett helyzetével, senkinek sem érdeke, hogy a rendszer kimozduljon ebből az állapotból.
Az egyensúly lehet labilis vagy stabil. Labilis az egyensúly, ha valamilyen külső hatásra a rendszer kimozdul az egyensúlyi állapotból, és akkor a rendszer belső erőinek működéseképpen a rendszer távolodik az egyensúlytól. Stabil egyensúlyról akkor beszélhetünk, ha a külső erő hatására kilendül a rendszer az egyensúlyi állapotból, de ekkor a saját belső automatizmusai az egyensúly felé fogják terelni.

Statika:

Olyan közgazdasági fogalom, amely figyelmen kívül hagyja az időben lejátszódó folyamatokat. Módszerét általában az egyensúlyi állapotok jellemzésére alkalmazzuk.

Komparatív statika:

A statika egyik változata, amikor két különböző helyzetet hasonlítunk össze. Azt elemezzük, hogy valamely feltétel megváltozása milyen új helyzetet eredményez és miben különbözik a korábbitól.

Dinamika:

Az események időbeli lefolyására koncentrál: az egyik eseményt mennyi idő múlva követi a másik és a két időpont között milyen más változások lehetségesek.

1.3 A közgazdaságtan három alapkérdése:

Mit?    Milyen javakat termeljenek és milyen mennyiségben?
 
Hogyan?    Milyen eljárásokkal, erőforrásokkal, erőforrás-kombinációkkal állítsák elő a kiválasztott
javakat és szolgáltatásokat?

Kinek? Hogyan osszák el a megtermelt javakat a társadalom tagjai között?