A szerződési akarat és kifejezése

205. §

(1) A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.

(2) A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály rendez.

(3) A felek a szerződés megkötésénél együttműködni kötelesek, és figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről.

(4) Ha a szerződéskötési kötelezettség esetében a szerződési nyilatkozatok eltérnek egymástól, a felek kötelesek álláspontjaik egyeztetését megkísérelni.

205/A. §

(1) Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.

(2) Az általános szerződési feltételt használó felet terheli annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták. Ezt a szabályt kell megfelelően alkalmazni abban az esetben is, ha a felek között vitás, hogy a fogyasztói szerződésben a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre meghatározott szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták-e.

(3) Az általános szerződési feltételnek minősítés szempontjából közömbös a szerződési feltételek terjedelme, formája, rögzítésének módja, és az a körülmény, hogy a feltételek a szerződési okiratba szerkesztve vagy attól elválasztva jelennek meg.

205/B. §

(1) Az általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta.

(2) Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél - a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követően - kifejezetten elfogadta.

205/C. §

Ha az általános szerződési feltétel és a szerződés más feltétele egymástól eltér, az utóbbi válik a szerződés részévé.

206. §

(1) A szerződéskötési kötelezettség körében, ha a felek nem állapodnak meg, a bíróság - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a szerződést létrehozhatja és tartalmát megállapíthatja. Nem hozza létre a bíróság a szerződést, ha a szerződéskötésre kötelezett fél bizonyítja, hogy a szerződés teljesítésére nem képes, vagy a szerződés teljesítése nemzetgazdasági érdeket sértene.

(2) A szerződéskötési kötelezettség körében a bíróság a szerződést nemzetgazdasági érdekből is módosíthatja, megszüntetheti, felbonthatja vagy hatályában fenntarthatja.

(3)

(4) Ha a felek megállapodása valamely nem lényeges kérdésre nem terjed ki, és a kérdést jogszabály vagy más kötelező rendelkezés sem rendezi, a bíróság a szerződést - a szerződés céljának és tartalmának figyelembevételével - a forgalmi szokások alapján kiegészítheti.

207. §

(1) A szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett.

(2) Ha az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződés tartalma az (1) bekezdésben foglalt szabály alkalmazásával nem állapítható meg egyértelműen, a feltétel meghatározójával szerződő fél, illetve a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni.

(3) Nem alkalmazható a (2) bekezdésben foglalt értelmezési szabály a 209/B. §, valamint a 301/A. § (5) és (6) bekezdése alapján indított eljárásokban vitatott kikötés, illetve általános szerződési feltétel tekintetében.

(4) Ha valaki jogáról lemond, vagy abból enged, nyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni.

(5) A felek titkos fenntartása vagy rejtett indoka a szerződés érvényessége szempontjából közömbös.

(6) A színlelt szerződés semmis; ha pedig az más szerződést leplez, a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni.

Határozza meg a járulék fizetési kötelezettségeket és a bevallás szabályait az alábbi egyéni vállalkozók esetében:

  • az ún. főfoglalkozású tevékenységét kezdő egyéni vállalkozó
  • az ún. főfoglalkozású egyéni vállalkozó
  • egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó
  • heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony mellett vállalkozó
  • az egyéni vállalkozó közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója
  • az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozás tagja
  • az egyéni vállalkozó saját jogú nyugdíjas

Az ún. főfoglalkozású tevékenységet kezdő egyéni vállalkozó

A tevékenységét kezdő egyéni vállalkozó a tevékenység kezdése évében a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapulvételével köteles a járulékokat megfizetni. Ezzel az intézkedéssel megoldódik azon egyéni vállalkozók keresetarányos egészségbiztosítási ellátásainak a megállapítása, akiknél nem állt rendelkezésre az előző évi járulékfizetési adat.
Az egyéni vállalkozó negyedévenként köteles a saját társadalombiztosítási és az egyéni járulékait megfizetni, úgy, hogy ezek alapja – a heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező és a tanuló kivételével  éves szinten legalább elérje a minimálbér naptári évre számított összegét.

Az ún. főfoglalkozású egyéni vállalkozó

Az egyszerűsített vállalkozási adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó,
Az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozók az általános szabályoktól eltérően tesznek eleget járulékfizetési kötelzettségüknek. Az eva fizetését választó egyéni vállalkozóknak a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapulvételével kell a járulékfizetési kötelezettségüket teljesíteni.
A járulékfizetési alsó határ csökkentésére, illetve a töredékidőre történő járulékfizetési általános szabályokat az eva adózó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségének megállapításánál is alkalmazni kell azzal, hogy a minimálbéren az eva adózóra irányadó járulékalapot kell érteni.
Az eva szabályai szerint adózó egyéni vállalkozó a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátás megszerzése érdekében egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat a minimálbérnél magasabb összeg után kívánja megfizetni. A nyilatkozat az adóévre szól, melyet első alkalommal az adóévet megelőző december 20-ig, azt követően az eva-bevallás benyújtásával egyidejűleg kell az adóhatósághoz benyújtani.

A heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony mellett vállalkozó

A heti 36 órát elérő munkaviszonyban álló, illetőleg a közép-vagy felsúfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató, eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók az EVA tv-ben meghatározott adóalap 4 százaléka után fizetik meg a társadalombiztosítási és a nyugdíjjárulékot.
Az egyéni vállalkozó közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója,
Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg munkaviszonyban áll, és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, illetőleg közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, az előbbi rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban elért munkaidőt össze kell számítani.
Az egyéni vállalkozó a minimálbér alapulvételével nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amelynek tartama alatt keresőképtelen.

Az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozás tagja

Előfordulhat, hogy a társas vállakozó egyben egyéni vállalkozó is. Ebben az esetben a legkisebb járulékalapot az egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettségénél kell figyelembe venni, társas vállalkozóként a járulék alapja a személyes közreműködéséért ténylegesen kifizetett díjazás lesz.
Az egyéni vállalkozó saját jogú nyugdíjas.
Az egyéni vállalkozó a biztosítási kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig kötelezett a járulékok fizetésére.
A biztosított egyéni vállalkozó az Szja tv.-ben meghatározott vállalkozói kivét, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbérnek megfelelő összeg után havonta társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni.
Az átalányadózó egyéni vállalkozó havonta az átalányadó alapját képező jövedelem, de legalább a megelőző hónap első napján érvényes minimálbér után fizeti a társadalombiztosítási járulékot. Az átalányadózás alapját képező jövedelmet az egyéni vállalkozó az Szja tv. alapján a tárgyhavi bevételből, annak vélelmezett költséghányadának levonásával állapítja meg.
A tételes átalányadózó által fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja a megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegével azonos.
Az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékon kívül nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék fizetésére is kötelezett. Az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapja azonos a társadalombiztosítási járulék alapjával, azzal az eltéréssel, hogy a nyugdíjjáruléknak felső határa is van.
Az egéyni vállalkozót terhelő járulékok alapjának alsó, illetve a nyugdíjjárulék alapjának felső határát naptári évre kell számítani. Ha a vállalkozó tevékenysége a naptári év teljes tartama alatt nem állt fenn, az alsó és a felső határt a biztosítási idővel arányosan kell meghatározni.
A járulékalap legkisebb összegét úgy kell megállapítani, hogy az a tárgyévben, havi átlagban elérje a minimálbér összegét.
Az egyéni vállalkozó a minimálbér alapulvételével nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amelynek tartama alatt

  • táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül
  • fogvatartott
  • kamarai tagságát szünetelteti
  • keresőképtelen (csak a 36 órás munkaviszonnyal rendelkező, illetve a tanuló egyéni vállalkozó)