Munkabérek könyvvitelével kapcsolatos fogalmak

Bér: az az összeg, amit munkája fejében a dolgozó annak ellenértékeként a munkáltatótól kap.
Bérpolitika: mindazoknak az intézményeknek, intézkedéseknek, módszereknek az összessége, amelyek a bérezési viszonyok befolyását, alakítását szolgálják.

Bérrendszer elemei

  • alapbér (törzsbér): a kereset legjelentősebb összetevője - munkaszerződésben rögzített személyi, óra, heti, havi vagy éves
  • pótlékok: az általánostól eltérő munkafeltételek anyagi elismerésére szolgálnak (túlórapótlék, műszakpótlék)
  • prémium: előre meghatározott többletfeladat elvégzéséért kapott többlet pénz
  • jutalom: a tevékenység komplex, utólagos értékelése alapján kapott többlet bér
  • kiegészítő fizetés: a törvényesen le nem dolgozott munkaidőre járó bér
  • egyéb bér: le nem dolgozott felmondási időre járó bér, újítási díj, másodállásban vagy mellékfoglalkozásban dolgozók bére
  • teljesítmény-követelmény: az a munkamennyiség, amit általában az alapbérért megkövetelnek
  • bérforma: a teljesítmény követelménnyel együtt azt határozza meg, hogy mire ösztönözzünk és milyen konkrét módszerrel
  • szervezeti egységek ösztönzési rendszere: meghatározza, hogy az egyes egységekben kifizethető bér mitől függően növelhető

Munkabérek könyvvitele

A munkabérek könyvelésével kapcsolatos elszámolások különböző időpontokban történnek:

Tárgyhó végén a. a hónap utolsó munkanapján a havi összes munkabért, személyi jellegű egyéb kifizetést költségként el kell számolni
b. ezután a béreket terhelő
  • társadalombiztosítási járulékot,
  • munkaadói járulékot és
  • az egészségügyi hozzájárulás,
  • szakképzési hozzájárulás összegét szintén a termelési költség részeként könyvelni kell.
c. ezek után kell könyvelni a dolgozók munkabérét terhelő levonásokat, amelyek lehetnek bérösszegtől függetlenek és függőek (százalékos levonásoknak is nevezhetjük)
Következő hó elején a dolgozók bérfizetésével kapcsolatos könyveléseket kell elvégezni, ezt végelszámolásnak nevezzük
Következő hónapban a. a jogszabály előírásainak megfelelő, időpontban az állami költségvetést megillető, a jövedelmet terhelő, illetve az abból levont járulékok átutalása
b. a munkavállaló jövedelméből levont tartozások tovább utalása
c. a társadalombiztosítás terhére kifizetett összegek (családi pótlék, táppénz) pénzügyi rendezése a teendő

Bérköltség elszámolása

A tárgyhót követő hónap első napjaiban a bérelszámolás elkészíti a bérfelosztó ívet, ami a bérek különböző szempontok szerinti csoportosítását tartalmazza. Ebben az időszakban kell elkészíteni a bérfizetési jegyzékeket is, amelyek végösszege megegyezik a bérfelosztó ív végösszegével, mivel mindkettő ugyanannak az időszaknak a munkabérét tartalmazza.

A főállású munkavállalók és az állományon kívüliek részére egyénenként számfejtett - levonásokkal nem csökkentett - munkabéreket bruttó bérnek vagy bruttó keresetnek nevezzük. A bruttó bérek összegét függetlenül attól, hogy azt kifizették-e, bérköltségként kell elszámolni.

A munkabér termelési költség. A vállalkozó tevékenységével kapcsolatos költségek egyik legjelentősebb hányadát teszi ki. A bérköltséggel meg kell növelni az időszak elszámolt költségeit, és meg kell növelni a dolgozókkal szembeni tartozás összegét is.

A bérköltségeket - a számviteli törvény szerint - a személyi jellegű ráfordítások között kell elszámolni. A személyi jellegű ráfordítások magukban foglalják

  • a bérköltséget (munkadíjat)
  • a személyi jellegű egyéb kifizetéseke

Az elszámolandó összegeket nem az határozza meg, hogy kell-e utánuk társadalombiztosítási járulékot vagy személyi jövedelemadót fizetni, hanem az, hogy az összegeket magánszemély részére fizeti a vállalkozás, és hogy a magánszemély nem vállalkozási tevékenységéért kapja.

A vállalkozások bérköltségét növelik az egyéb személyi jellegű kifizetések is. Ilyenek pl. a munkaviszonyhoz kapcsolódó, a betegszabadság 15 napjára fizetett díjazás, a jubileumi jutalom, a végkielégítés, a munkaadó által átvállalt, illetve megtérített költségek (szállásköltség, napidíj), továbbá a reprezentációs költség.

Személyi jellegű kifizetés tehát minden olyan - a naptári évhez kapcsolódó - kifizetés, amelyet más előírások szerint a vállalkozó bérköltségként vagy bérköltségen kívül bármilyen jogcímen magánszemélynek nem a vállalkozási tevékenysége ellenértékeként fizet ki, számol el (ideértve a naptári év után a mérlegkészítés időpontjáig kifizetett, elszámolt prémiumokat, jutalmakat is). Ezért az egy személynek többféle jogcímen kifizetett összegeket a vállalkozásnál egy helyen mutatják ki.

Járulékok elszámolása

A vállalkozások elszámolt költségeit tovább növelik a törvény alapján fizetendő járulékok.
Kötelezően fizetendő járulék

  • társadalombiztosítási járulék 29%
  • egészségügyi hozzájárulás 1950 Ft/fő/hó
  • munkaadói járulék 3% illetve 1% *

* 2009. január 1-jétől a munkaadói járulék mértéke 3 százalék. 2009. július 1-jétől a munkaadói járulék mértéke a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 1 százalékra csökken, de a járulékalap 143 000 forintot meghaladó részére, illetve a 2009. július 10-éig megszerzett jövedelmek után továbbra is 3 százalék munkaadói járulékot kell fizetni.
A járulékok mértékét, illetve összegét a mindenkor hatályos törvények határozzák meg.

Egyéb levonások elszámolása

A munkavállalók keresetét terhelhetik olyan egyéb levonások is, mint pl. a gyermek- vagy szülőtartás, más szervek, pl. bírói letiltások, hitelintézetek stb. követelései. Ezeket a összegeket a vállalkozás szintén a dolgozó bruttó béréből vonja le, de ezen összegeket - szemben a sajt követelése fedezetére levont összeggel - nem tarthatja magánál a gazdálkodó, hanem az előírás szerinti címekre tovább kell utalja.

Állami Költségvetés elszámolásai

Állami költségvetéssel szembeni követelés

(pl. családi pótlék, táppénz, fogyasztói árkiegészítés, export támogatás, egyéb)

Amennyiben a 362. Költségvetési kiutalási igények és a 363. Költségvetési kiutalási igények teljesítése számlákat bontjuk, további analitikára nincs szükség.

Állami költségvetéssel szembeni követelés bizonylatai

  • Az igények kimutatásának bizonylata a bavallás, mely tartalmazza, hogy az adott támogatást élvező termékből milyen mennyiséget adtunk el, illetve a családi pótlék és táppénz esetén mennyi az igényjogosultak száma
  • Az igények teljesítésének bizonylata egy jóváírási bankértesítés

Állami költségvetéssel szembeni kötelezettség

(pl. társasági adó, iparűzési adó, személyi jövedelemadó, munkavállalói járulék, jövedéki adó, egészségügyi hozzájárulás stb.)

Amennyiben a 463. Költségvetési befizetési kötelezettségek és a 464. Költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítése számlákat bontjuk, nincs szükség külön analitikára.

Állami költségvetéssel szembeni kötelezettség bizonylatai

  • a kötelezettség kimutatásának bizonylata a bevallás, mely tartalmazzaa a járulék vagy adó alapját és az összegét
  • a kötelezettség teljesítésének bizonylata a terhelési bankértesítés

Munkavállalói járulék elszámolása

Munkavállalói járulékot a munkaviszony keretében foglalkoztatott alkalmazottak bruttó munkabéréből kell levonni, amelynek mértéke 1,5%. A munkavállalói járulékot tehát a vállalkozás állapítja meg, vonja le és fizeti meg. 
A gazdálkodó által a személyi jövedelemadó-köteles jövedelmekből levont adóelőleg összegéhez, a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékhoz, továbbá a munkavállalói járulék összegeihez is bevallás kapcsolódik. A munkavállalóktól ilyen címeken levont összegek átutalását a jogszabályokban előírt időpontban kell teljesíteni. A költségvetési kapcsolatok rendezése azonban figyelmet igényel. Annak a kötelezettségnek a pénzügyi teljesítését, amelyet a 463. Költségvetési befizetési kötelezettségek főkönyvi számlára könyvelünk, a 464. Költségvetési befizetési kötelezettség teljesítése főkönyvi számlával szemben kell elszámolni.

Nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék elszámolása

A járulék elszámolása attól függ, hogy a munkavállaló kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozik-e vagy magánnyugdíjpénztári tag.

A járulék alapja az adóelőleg számításánál figyelembe vett jövedelem mértéke:

A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő

  • társadalombiztosítási járulék mérték 26%, ebből
    • nyugdíj-biztosítási járulék 24%
    • egészségbiztosítási járulék 2%, ebből
      • természetbeni 1,5%
      • pénzbeli 0,5%

A biztosított által fizetendő

  • nyugdíjbiztosítási-járulék mértéke 9,5%, magánnyugdíj-pénztár tagjának 1,5%
  • egészségbiztosítási járulék mértéke 6%, melyből természetbeni 4%, pénzbeli 2%

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó egészségügyii szolgáltatási járulék havi összege 4.350 Ft (napi 145 Ft)

A nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetés felső határa napi összegének naptári évre számított összege után kell megfizetni. Ennek mértékét szintén a mindenkor hatályos törvények rögzítik.

Társadalom biztosítás terhére történő kifizetések

Az állam az arra rászorulókat ellátásban részesíti. Ilyen például a gyermekes családok részére folyósított családi pótlék, a betegség idejére fizetett táppénz, a szülési segély, orvosi kezelésre utazás esetén az útiköltség-térítés. Ezeket az összegeket a társadalombiztosítás terhére az állam fedezi. A nagyobb vállalkozások - az ügyintézés egyszerűsítése érdekében - úgynevezett "üzemi kifizető helyeket" létesítenek; a vállalkozás dolgozóinak járó családi pótlékot, táppénzt, szülési segélyt stb. itt folyósítják. Ezek a juttatások nem a vállalkozót, hanem a társadalombiztosítást terhelik.

T 362. Költségvetési kiutalási igény számla
K 471. Jövedelem elszámolási számla

Mint a számlaösszefüggésből látható, a vállalkozás ezt az összeget az állami költségvetésnek "meghitelezi", mivel a munkavállaló részére folyósított összeget költségvetési kiutalási igényként veszi nyilvántartásba.

Munkabérekkel kapcsolatos analitikus nyilvántartások

A munkabérek analitikus nyilvántartása vezetésének célja, hogy

  • biztosítsák a munkabérek számfejtését: a dolgozók havi összes keresetének és egyéb járandóságának pontos és idejében való megállapítását jelenti.
  • alkalmas legyen a munkabérek folyósítására és felosztására: a bérfolyósítás bérfizetéskor a dolgozóknak kifizetendő nettó járandóság kiszámítását foglalja magában. A bérfelosztás során a közvetlenül és a közvetetten elszámolható bérköltségeket kell kigyűjteni.
  • szolgáltassanak adatokat a munkabérekkel, valamint a teljesített munkaidővel kapcsolatos statisztikai adatok összeállításhoz. A munkabérekkel kapcsolatos statisztikai adatok a vállalati belső ellenőrzés és tervezés eszközei, és a hatóságok tájékoztatására szolgálnak.

A munkabér-elszámolásban is érvényesül a bizonylati fegyelem, nevesítetten az a szabály, hogy bizonylat nélkül munkabért számfejteni és kifizetni nem szabad (bizonylati elv). Ezért fontos, hogy a munkabér-elszámolás legfontosabb bizonylatait megismerjék.

Napjainkban a legtöbb vállalkozás ma már nem a központilag javasolt bizonylatot, hanem - sajátosságuknak megfelelően, a számítógépes program alapján készített - szerkesztett bizonylatokat alkalmaz.

Az általánosan alkalmazható bizonylatokat két csoportba sorolhatjuk:

A bérszámfejtés bizonylatai

Jelenléti ív, illetve műhelynapló - munkaidő nyilvántartó lapok
Ezekről a munkában töltött idő állapítható meg.

Munkautalvány
Több funkciót tölt be, egyrészt utasítást ad a munka elvégzésére, másrészt igazolja a ténylegesen elvégzett munkát, illetve jelöli a költségviselőt, illetve költséghelyet, tájékoztat a munkabér összegéről.

A munkautalvány lehet egyéni vagy csoportos. A közvetlen munkák elvégzésére a gyártáselőkészítő, a közvetett munkák elvégzésére a rezsi iroda állítja ki. Az utalványok mindazokat az adatokat tartalmazzák, amelyek az elvégzendő munkára, valamint a munkát végzőre (végzőkre) vonatkoznak. Az utalványok adatait az üzemi bérelszámolók dolgozzák fel.

Bérszámfejtő lap
A dolgozók teljes havi keresetét (törzsbér, prémium stb.), a levonásokat, a társadalom-biztosítási juttatásokat, illetve a kifezetendő járandóságot tartalmazza munkavállalónként.

Levonási jegyzék
A dolgozóktól levont összegek kigyüjtésére szolgál

Bérfizetési jegyzék
A munkabérek kifizetésére szolgáló bizonylat, nem kötelező vezetni

Bérnyilvántartó lap
Egy dolgozó éves bérének és levonásainak nyilvántartására szolgál.

Társadalom-biztosítási összesítő
Minden hónapban el kell készíteni, és a következő hónap 12-éig a Társadalom-biztosítási Igazgatósághoz eljuttatni.
Tartalma:

  • a vállalkozás azonosító adatai (cégnév, cím, adószám, társadalom-biztosítási törzsszám)
  • társadalom-biztosítás köteles bért
  • járulékok
    a. dolgozóktól levont nyugdíjjárulék 8,5%, egészségbiztosítási járulék 4%
    b. vállalat által fizetendő nyugdíjjárulék 18%, egészségbiztosítási járulék 11%
  • egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezettek száma
  • egészségügyi hozzájárulás összege
  • költségvetést terhelő táppénz

Magánnyugdíj-pénztári tagdíj bevallás
Minden magánnyugdíj-pénztári tagról minden nyugdíj-pénztárnak külön-külön bevallást kell adni.
Tartalma:

  • foglalkoztató adatai
  • pénztár adatai
  • bevallásban szereplő pénztár tagok száma
  • járulékalap, tagdíj

Az összesítést és a számításokat a bérelszámolási részleg dolgozói végzik.

Bérfolyósítás bizonylatai

A bérfolyósítás bizonylatai a bérelszámolási részleg vezeti, illetve állítja össze.

Ezek a bizonylatok:

Előleg-nyilvántartás, amely a dolgozók előlegjellegű tartozásainak és törlesztéseinek egyénenkénti nyilvántartása

Levonási jegyzék a különböző címeken való levonások kigyűjtését és összesítését tartalmazza

Bérfizetési jegyzék a munkabérek kifizetésére szolgáló bizonylat: azokat az adatokat tartalmazza - havonkénti és állománycsoportonkénti bontásban - amelyeket a bérelszámoló a bérelszámoló lapon összegyűjtött

Törzslap, más néven bérnyilvántartó lap a dolgozók havi kereseteinek, tartozásainak, valamint a tartozások levonásának nyilvántartására szolgál

Munkabérfelosztás bizonylatai a bérfelosztó ívek (feladások), részben a könyvelés, részben az utókalkuláció részére gyűjtik össze az egyes időszakok bérköltségeit. 
A bérfelosztó ívek készülhetnek:

  • munkautalványok alapján utókalkulációs egységekre, vagy
  • bérfizetési jegyzékek alapján üzemi költségek megosztásban (ezen belül közvetlen és közvetett bérek megosztásában) és a központi irányítás költségeinek kigyűjtésével.

Járandóság kifizetése vagy átutalása

A tárgyhónapot követő hónap elején, a meghatározott bérfizetési napokon ki kell egyenlíteni a dolgozókkal szemben meglevő bértartozást. Mivel feltételezzük, hogy munkavállalóink havonta egy alkalommal kapnak munkabért, a végelszámolás alapfeladata a bérfolyósítás elszámolása, a munkabérek kifizetése.
A bizonylat a bérfizetési jegyzék, amely tartalmazza a teljes havi járandóságot, azaz:

  • a dolgozók havi teljes munkabérét, a munkabérekből levont összegeket (levonásokat)
  • a fizetendő nettó munkabért, valamint
  • az egyéb juttatásokat (családi pótlék, táppénz)

A végelszámoláskor csupán a kifizetendő összeget a pénztárban kell felvennünk és kifizetnünk, vagy a vállalkozás az elszámolási betétszámlájáról átutalja a dolgozó által megjelölt bankszámlára.
A kifizetett munkabér összegével csökken a vállalkozó dolgozókkal szembeni bértartozása, ugyanakkor csökken a pénzkészlete is.

Fel nem vett járandóság

A fel nem vett járandóságot a pénztárba vissza kell vételezni, és tartozásként könyvelni.

T 381. Pénztár
K 472. Fel nem vett járandóság

A 472. Fel nem vett járandóság számlához olyan név szerinti nyilvántartást kell vezetni, amelyből kitűnik, hogy a fel nem vett összeg milyen jogcímen és milyen időszaki kifizetésből származik. A fel nem vett táppénz összegét 60 nap után át kell vezetni a 473. Társadalombiztosítási kötelezettség számlára, az elévült, fel nem vett béreket pedig a 989. Egyéb rendkívüli bevételek számlára kell átvezetni. Ha az érdekelt felveszi a járandóságát, a felvett összeg könyvelése

T 472. Fel nem vett járandóság
K 381. Pénztár

A kifizetés után a számla egyenleget nem mutat. A 472. Fel nem vett járandóságok számlán tehát csak addig találunk egyenleget, amíg a dolgozó az elmaradt járandóságát fel nem vette.

Jövedelemelszámoláshoz kapcsolódó számlaszámok

3611. Munkavállalóknak folyósított előlegek
3612. Előírt tartozások
362. Költségvetési kiutalási igények
363. Költségvetési kiutalási igények teljesítése
381. Pénztár
384. Elszámolási betétszámla
389. Átvezetési számla
462. Személyi jövedelemadó elszámolása
463. Költségvetési befizetési kötelezettségek
464. Költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítése
471. Jövedelemelszámolási számla
472. Fel nem vett járandóságok
473. Társadalombiztosítási kötelezettség
4761. Kártérítés
4762. Bírói letiltás
4763. OTP-elszámolás
4764. Levont szakszervezeti díj
4765. Magán nyugdíjpénztári befizetési kötelezettségek
541. Bérköltség
5511. Betegszabadság díja, munkáltatót terhelő táppénz, táppénz kiegészítés
561. Nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék
562. Egészségügyi hozzájárulás
563. Munkaadói járulék
9631. Káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételek

Jövedelemelszámolás könyvelése

A gyakorlatban a bérelszámolás igényli a legtöbb analitikát, mivel minden dolgozóról részletes nyilvántartást kell vezetni.

Előzmények
1. Fizetési előleg folyósítása T 3611 K 381
2. Kártérítés T 3612 K 9631
Hó végi teendők
1. Bruttó bér költségként elszámolása T 541 K 471
2. Betegszabadságra járó összeg T 5511 K 471
3. Táppénz T 362 K 471
Kötelező levonások
1. Nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék 14,5% T 471 K 473
2. Munkavállalói járulék 1,5% T 471 K 463
3. Személyi jövedelemadó előleg T 471 K 462
Nem kötelező levonások
1. Előlegre T 471 K 3611
2. Kártérítésre T 471 K 3612
3. Kártérítésre másnak T 471 K 4761
4. Bírói letiltásra T 471 K 4762
5. Pénzintézet felé T 471 K 4763
6. Szakszervezeti tagdíjra T 471 K 4764
7. Magánnyugdíj pénztári tagdíjra T 471 K 4765
Járulékok
1. Nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék 29% T 561 K 473
2. Egészségsügyi hozzájárulás 1950 Ft/fő/hó T 562 K 463
3. Munkaadói járulék 3% T 563 K 463
Hó eleje: bérfizetés átutalással
1. Nettó jövedelem átutalása T 471 K 384
2. Családi pótlék átutalása T 362 K 384
Hó eleje: bérfizetés készpénzzel
1. Járandóság felvétele T 381 K 389
2. Nettó jövedelem kifizetése T 471 K 381
3. Családi pótlék kifizetése T 362 K 381
4. Terhelési értesítés pénzfelvétről T 389 K 384
5. Fel nem vett járandóság vissza a pénztárba T 381 K 472
6. Fel nem vett járandóság kifizetése T 472 K 381
Tartozások átutalása
1. Személyi jövedelemadó-előleg T 462 K 384
2. Társadalombiztosítás T 473 K 384
3. Költségvetési befizetési kötelezettség T 464 K 384
4. Kártérítésre másnak T 4761 K 384
5. Bírói letiltásra T 4762 K 384
6. Pénzintézet felé T 4763 K 384
7. Szakszervezeti tagdíjra T 4764 K 384
8. Magánnyugdíj pénztári tagdíjra T 4765 K 384
9. Költségvetési igény befolyt T 384 K 363


Nettó jövedelem: bruttó jövedelem - levonások
Járandóság: (bruttó jövedelem - levonások) + családi pótlék