A 317/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Országos Egészségbiztosítási Pénztárról rendelkezik az alábbiak szerint
1. §
(1) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) központi hivatal.
(2) Az OEP-et az egészségbiztosításért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítja.
(3) Az OEP önállóan gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Az OEP költségvetését a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésében kell meghatározni.
(4) Az OEP-et főigazgató vezeti. A főigazgatót a miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel, az egyéb munkáltatói jogköröket a miniszter gyakorolja.
(5) A főigazgató-helyetteseket a főigazgató javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel, az egyéb munkáltatói jogköröket a főigazgató gyakorolja. Az OEP más alkalmazottai felett a főigazgató gyakorolja a munkáltatói jogkört, amelyet szervezeti és működési szabályzatban - külön törvényben foglaltak figyelembevételével - teljesen vagy részben átruházhat.
(6) Az OEP a hatáskörébe tartozó feladatokat az ország egész területére kiterjedő illetékességgel látja el.
(7) Az OEP székhelye Budapest.
2. §
(1) Az OEP igazgatási szervei a fővárosi és megyei egészségbiztosítási pénztárak, valamint a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság (a továbbiakban: VTI).
(2) Az igazgatási szervek az OEP irányítása alatt állnak.
(3) Az igazgatási szervek önállóan gazdálkodó részjogkörű költségvetési szervek.
(4) Az igazgatási szervet igazgató vezeti.
3. §
Az OEP
- a) irányítja, működteti és fejleszti az egészségbiztosítás feladatainak ellátásához szükséges informatikai rendszereket, gondoskodik a statisztikai adatok gyűjtéséről, valamint azok szükség szerinti részletezettségű közzétételéről;
- b) részt vesz az egészségbiztosítást érintő folyamatok elemzésében és értékelésében, valamint a rövid, közép- és hosszú távú fejlesztési koncepciók kidolgozásában;
- c) feladatkörében közreműködik a társadalombiztosítással kapcsolatos nemzetközi szerződések előkészítésében és végrehajtásában, kapcsolatot tart fenn a kijelölt illetékes teherviselővel, illetve szervekkel, végzi az uniós tagságból adódó koordinációs feladatokat, továbbá részt vesz az uniós szakbizottságok, illetőleg a nemzetközi szervezetek szakmai munkájában;
- d) gondoskodik az egészségbiztosítással kapcsolatos tájékoztatásról és az igényérvényesítést segítő szolgáltatások fejlesztéséről;
- e) szerkeszti és megjelenteti az Egészségbiztosítási Közlönyt;
- f) gondoskodik az egészségbiztosítási ágazat vezetőinek és ügyintézőinek képzéséről, továbbképzéséről és vizsgáztatásáról, ideértve az egészségbiztosítási kifizetőhelyek ügyintézőinek képzését is.
4. §
(1) Az OEP - az igazgatási szervek vonatkozásában - irányítja, szervezi és ellenőrzi:
- a) a tervezési, gazdálkodási, beszámolási, valamint az adatszolgáltatási feladatok ellátását,
- b) az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások, a baleseti táppénz, az utazási költség és a külföldön felmerült gyógykezelés költségének megállapítását és folyósítását (kifizetését) és a megtérítési eljárásokkal kapcsolatos tevékenységet,
- c) az egészségügyi szolgáltatókkal kapcsolatos tevékenységeket.
(2) Az OEP az (1) bekezdés c) pontjában foglaltak teljesítéséhez működteti az egészségügyi szolgáltatások teljesítményelszámolásának információs rendszerét.
5. §
Az igazgatási szervet vezető igazgatót, valamint helyettesét (helyetteseit) a főigazgató nevezi ki és menti fel.
6. §
Az Alap vagyonának értékesítését, valamint az értékesítésig történő vagyonkezelést - a működést közvetlenül szolgáló vagyonelemek és az 1998. december 31-ig járuléktartozás fejében átadott, valamint követelés fejében felajánlott vagyon kivételével - a megkötött megállapodás alapján díjazás ellenében kizárólag az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság végezheti.
7. § (
1) A Kormány egészségbiztosítási szervként - ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - az OEP-et jelöli ki.
(2) A Kormány egészségbiztosítási szervként az OEP igazgatási szervét jelöli ki
213/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet határozza meg az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetről, valamint eljárásának részletes szabályait az alábbiak szerint
Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet jogállása
1. §
(1) Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: Intézet) központi hivatal.
(2) Az Intézetet a szociális és munkaügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítja.
(3) Az Intézet önállóan gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Az Intézet működési költségvetését a Szociális és Munkaügyi Minisztérium költségvetési fejezetén belül önálló címként kell meghatározni.
(4) Az Intézetet főigazgató vezeti. A főigazgató felett a munkáltatói jogköröket a miniszter gyakorolja.
(5) A főigazgató-helyetteseket és a gazdasági igazgatót a főigazgató javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel, felettük az egyéb munkáltatói jogköröket a főigazgató gyakorolja.
(6) Az Intézet székhelye Budapest.
2. §
(1) Az Intézet a közvetlenül a főigazgató vezetése alatt álló főigazgatóságból, valamint regionális igazgatóságokból és azok kirendeltségeiből (a továbbiakban: kirendeltség) áll.
(2) A főigazgatóság, a regionális igazgatóságok és a kirendeltségek egy költségvetési szervet képeznek.
(3) Az Intézet szakértői tevékenysége során
- a) az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárásban az Intézet kirendeltségének szakértői bizottsága (a továbbiakban: elsőfokú szakértői bizottság),
- b) a másodfokú közigazgatási hatósági eljárásban az Intézet regionális igazgatóságának szakértői bizottsága (a továbbiakban: másodfokú szakértői bizottság) jár el [az a)-b) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: szakértői bizottság].
(4) Ha a szakértői bizottságra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 58. §-ának (6) bekezdésében foglaltak alapján a szakhatóságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni,
- a) a mellékletben meghatározott székhelyen működő regionális igazgatóságok másodfokú szakértői bizottságai az ott meghatározott illetékességi területen,
- b) a megyeszékhely városokban működő kirendeltségek elsőfokú szakértői bizottságai az adott megyére kiterjedő illetékességgel járnak el.
(5) Ha a szakvéleménnyel érintett személy (a továbbiakban: érintett személy) nem rendelkezik Magyarországon lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel,
- a) az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárásban a Fővárosi Kirendeltség elsőfokú szakértői bizottságai,
- b) a másodfokú közigazgatási hatósági eljárásban a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság másodfokú szakértői bizottságai járnak el.
3. §
(1) A főigazgató
- a) gyakorolja a munkáltatói jogköröket a főigazgatóság alkalmazottai, valamint a regionális igazgatóságok és a kirendeltségek vezetői felett,
- b) kinevezi és felmenti a regionális igazgatóságok és a kirendeltségek alkalmazottait,
- c) gondoskodik az egységes szakértői tevékenység kialakításáról, irányítja és ellenőrzi az Intézet szakmai tevékenységét,
- d) irányítja a tervezési, gazdálkodási, beszámolási feladatok ellátását,
- e) meghatározza az Intézet feladatellátása során követendő belső eljárási, ügyviteli rendet,
- f) gondoskodik a folyamatba épített, előzetes és utólagos ellenőrzési rendszer, a belső ellenőrzési rendszer működtetéséről,
- g) gondoskodik a kötelezettségszegések Intézeten belüli kivizsgálási rendjének kidolgozásáról,
- h) ha a szakértői tevékenységgel kapcsolatban kötelezettségszegésre utaló megalapozott információ jut a tudomására, soron kívüli vizsgálatot rendel el,
- i) gondoskodik az Intézet szakértői tevékenységében közreműködő szakértők képzéséről, továbbképzéséről,
- j) a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok megalkotásának kezdeményezésére javaslatot tesz a miniszternek, közreműködik azok előkészítésében, véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok tervezeteit,
- k) az Intézet tevékenységéről évente beszámolót készít a miniszternek.
(2) A regionális igazgatóságot igazgató vezeti. Az igazgató
- a) a kinevezés és felmentés kivételével gyakorolja a munkáltatói jogköröket a regionális igazgatóság és kirendeltségeinek alkalmazottai felett,
- b) szervezi a másodfokú szakértői bizottságok működését, ellenőrzi szakmai tevékenységüket.
(3) A kirendeltséget kirendeltségvezető vezeti. A kirendeltségvezető szervezi az elsőfokú szakértői bizottságok működését, valamint ellenőrzi szakmai tevékenységüket.
Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet feladat- és hatásköre
4. §
Az Intézet szakértői tevékenysége körében
- a) szakvéleményt ad az egészségkárosodás mértékéről,
- b) szakvéleményt ad a szakmai munkaképességről,
- c) szakvéleményt ad a rehabilitálhatóságról, a rehabilitáció lehetséges irányáról, a rehabilitációs szükségletekről, a rehabilitációhoz szükséges időtartamról,
- d) szakvéleményt ad a fogyatékosságról és az önkiszolgálási képességről,
- e) szakvéleményt ad a tartósan beteg állapot fennállásáról,
- f) szakvéleményt ad a foglalkozási eredetű (üzemi baleset, foglalkozási betegség) egészségkárosodás mértékéről,
- g) szakvéleményt ad a baleset üzemisége tényének elbírálásához,
- h) szakvéleményt ad a keresőképességről, illetve annak változásáról,
- i) szakvéleményt ad a baleseti táppénz meghosszabbításához,
- j) szakvéleményt ad a hadieredetű fogyatkozás mértékéről, az ezzel kapcsolatos támogatásra való jogosultság egészségi feltételeinek fennállásáról,
- k) szakvéleményt ad a nemzeti gondozásra való jogosultság egészségi feltételeinek fennállásáról,
- l) felülvizsgálja a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeinek megállapítására irányuló eljárásban a súlyos mozgáskorlátozottság tényét,
- m) elvégzi a jogszabályban meghatározott alkalmassági vizsgálatokat,
- n) ellátja a jogszabály által feladat- és hatáskörébe utalt egyéb szakértői tevékenységet.
5. § Az Intézet módszertani feladatai körében
- a) közreműködik a rehabilitációs és szociális ellátások iránti szükségletek felmérésében,
- b) összehangolja a funkcióképesség, a fogyatékosság, a szakmai munkaképesség vizsgálati és véleményezési rendszerét,
- c) javaslatokat dolgoz ki a rehabilitációs és szociális ellátásokra való jogosultság megállapításához szükséges szakértői tevékenység fejlesztésére.
Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet regionális igazgatóságai, székhelyük és illetékességi területük
Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság
Székhelye: Budapest
Illetékességi területe: Közép-magyarországi régió (Főváros és Pest megye)
Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság
Székhelye: Székesfehérvár
Illetékességi területe: Közép-dunántúli régió (Fejér megye, Komárom-Esztergom megye, Veszprém megye)
Észak-alföldi Regionális Igazgatóság
Székhelye: Debrecen
Illetékességi területe: Észak-alföldi régió (Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság
Székhelye: Győr
Illetékességi területe: Nyugat-dunántúli régió (Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye)
Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság
Székhelye: Miskolc
Illetékességi területe: Észak magyarországi régió (Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye)
Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság
Székhelye: Pécs
Illetékességi területe: Dél-dunántúli régió (Baranya megye, Tolna megye, Somogy megye)
Dél-alföldi Regionális Igazgatóság
Székhelye: Szeged
Illetékességi területe: Dél-alföldi régió (Csongrád megye, Bács-Kiskun megye, Békés megye)
A 289/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet rendelkezik az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságról az alábbiak szerint
1. §
(1) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) központi hivatal.
(2) Az ONYF-et a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítja.
(3) Az ONYF önállóan gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Az ONYF költségvetését a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésében kell meghatározni.
(4) Az ONYF-et a főigazgató vezeti. A főigazgatót a miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel, az egyéb munkáltatói jogköröket a miniszter gyakorolja.
(5) A főigazgató-helyetteseket a főigazgató javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel, az egyéb munkáltatói jogköröket a főigazgató gyakorolja. Az ONYF más alkalmazottai felett a munkáltatói jogkört a főigazgató gyakorolja.
(6) Az ONYF a hatáskörébe tartozó feladatokat az ország egész területére kiterjedő illetékességgel látja el.
(7) Az ONYF székhelye Budapest.
2. §
(1) Az ONYF igazgatási szervei a regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóságok és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (a továbbiakban együtt: nyugdíj-biztosítási igazgatási szervek). A nyugdíj-biztosítási igazgatási szervek az ONYF közvetlen irányítása alatt állnak, nyugdíj-megállapítási, illetve -folyósítási feladat- és hatáskörrel rendelkeznek.
(2) A regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóságokat, azok székhelyét és illetékességi területét e rendelet melléklete határozza meg. A Közép-magyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság a hatáskörébe utalt nemzetközi ügyekben az ország egész területére kiterjedő illetékességgel jár el.
(3) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság székhelye Budapest. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a hatáskörébe tartozó feladatokat az ország egész területére kiterjedő illetékességgel látja el.
(4) A nyugdíj-biztosítási igazgatási szervek önállóan gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szervek.
(5) A nyugdíj-biztosítási igazgatási szervet igazgató vezeti.
(6) A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv igazgatóját és annak helyettesét a főigazgató nevezi ki és menti fel, továbbá gyakorolja felettük az egyéb munkáltatói jogköröket. A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv más alkalmazottai felett a munkáltatói jogkört az igazgató gyakorolja.
(7) A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv működésének rendjét a főigazgató által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat határozza meg, a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv alapító okiratát a főigazgató adja ki.
3. §
(1) A Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős szervként a Kormány az ONYF-et jelöli ki.
(2) Nyugdíj-biztosítási igazgatási szervként a Kormány az ONYF nyugdíj-biztosítási igazgatási szerveit jelöli ki.
4. §
(1) A nyugdíjbiztosítás központi igazgatását az ONYF végzi. Az ONYF a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervek irányításával összefüggő feladatai körében
- a) irányítja a tervezési, gazdálkodási, beszámolási, valamint az adatszolgáltatási feladatok ellátását,
- b) gondoskodik az ellátások megállapításához, folyósításához szükséges adatok begyűjtéséről, feldolgozásáról, azok kezeléséről, a beérkezett adatok ellenőrzéséről,
- c) biztosítja a nem a Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozott ellátások fedezetének elszámolásával, továbbá az ellátások megállapításával, folyósításával kapcsolatos működési költségek megtérítésével összefüggő feladatok ellátását,
- d) megállapítja a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervek működési költségvetésének részletes előirányzatait,
- e) meghatározza a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervek feladatellátása során követendő belső eljárási, ügyviteli rendet,
- f) nyugdíj-biztosítási igazgatási szervek hatósági eljárásában felügyeleti szervként jár el.
(2) Az ONYF az (1) bekezdésben meghatározott feladatain túl
- a) irányítja, működteti és folyamatosan fejleszti a nyugdíjbiztosítás felügyeleti, költségvetési, szakmai és belső ellenőrzési, valamint központi nyilvántartási rendszerét,
- b) a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok megalkotásának kezdeményezésére javaslatot tesz a miniszternek, véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok tervezeteit,
- c) közreműködik a nyugellátásokkal, valamint a nyugdíjbiztosítást érintő járulékfizetéssel kapcsolatos jogszabályok előkészítésében,
- d) irányítja, működteti és fejleszti a feladatainak ellátásához szükséges informatikai rendszereket, gondoskodik a statisztikai adatok gyűjtéséről, valamint azok jogszabályban meghatározottak szerinti közzétételéről,
- e) szakmai szempontból segíti és ellenőrzi a külön jogszabály alapján a nyugdíjbiztosítás szervezetén kívüli, ellátást megállapító és folyósító tevékenységet, ideértve a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek nyugdíj-megállapítási tevékenységét is,
- f) részt vesz a nyugdíjbiztosítást érintő folyamatok elemzésében és értékelésében, valamint - a Kormány, illetve a miniszter által meghatározott keretek között, illetőleg módon - a rövid, közép- és hosszú távú nyugdíj-stratégiai és fejlesztési koncepciók kidolgozásában,
- g) közreműködik a nyugdíjbiztosítással kapcsolatos nemzetközi szerződések előkészítésében és végrehajtásában, kapcsolatot tart fenn a kijelölt illetékes teherviselővel, illetve szervekkel, végzi az uniós tagságból adódó koordinációs feladatokat, továbbá részt vesz az uniós szakbizottságok, illetőleg a nemzetközi szervezetek szakmai munkájában,
- h) gondoskodik a nyugdíjbiztosítással kapcsolatos központi és helyi tájékoztatásról, és az igényérvényesítést segítő szolgáltatások fejlesztéséről,
- i) szerkeszti és megjelenteti a Nyugdíjbiztosítási Közlönyt.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg megszűnnek az ONYF megyei (fővárosi) nyugdíj-biztosítási igazgatóságai. A megyei (fővárosi) nyugdíj-biztosítási igazgatóság számára jogszabályban megállapított hatásköröket a regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóság gyakorolja. A regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóságok az illetékességi területükön korábban működő megyei (fővárosi) nyugdíj-biztosítási igazgatóságok általános jogutódai.
A regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóságok székhelye és illetékességi területe
1. A Közép-magyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság székhelye Budapest, illetékességi területe:
a) Budapest,
b) Pest megye.
2. Az Észak-magyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság székhelye Salgótarján, illetékességi területe:
a) Borsod-Abaúj-Zemplén megye,
b) Heves megye,
c) Nógrád megye.
3. Az Észak-alföldi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság székhelye Debrecen, illetékességi területe:
a) Hajdú-Bihar megye,
b) Jász-Nagykun-Szolnok megye,
c) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye.
4. A Dél-alföldi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság székhelye Szeged, illetékességi területe:
a) Bács-Kiskun megye,
b) Békés megye,
c) Csongrád megye.
5. A Nyugat-dunántúli Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság székhelye Zalaegerszeg, illetékességi területe:
a) Győr-Moson-Sopron megye,
b) Vas megye,
c) Zala megye.
6. A Közép-dunántúli Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság székhelye Tatabánya, illetékességi területe:
a) Fejér megye,
b) Komárom-Esztergom megye,
c) Veszprém megye.
7. A Dél-dunántúli Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság székhelye Szekszárd, illetékességi területe:
a) Baranya megye,
b) Somogy megye,
c) Tolna megye.