Kornai János foglalta össze a koordinációs mechanizmusokat, mely szerint: a társadalmi tevékenységcsere végrehajtását irányító alapelvek, szabályok összessége.

Piaci koordináció:

  • a felek egyenrangúak
  • kölcsönös előnyszerzési céllal lépnek egymással kapcsolatba
  • a szabályokat közös érdekből betartják
  • kapcsolataik a pénz jelenlétével jönnek létre

Bürokratikus koordináció: (az állam szabályozó szerepe)

  • Alá- fölérendeltségi viszony van köztük.
  • Cselekvésükben jogilag szabályozott módon utasítások érvényesülnek
  • Kapcsolatuk aszimmetrikus

Agresszív koordináció:

  • Alá, fölérendeltségi viszony, de ebben a nyers erőfölény érvényesül, nem a szabályozottság.

Etikai koordináció:

  • Egyenrangú felek, de a két fél közötti kapcsolat lehet kölcsönös is és egyoldalú is.
  • Van a kapcsolatban egy adományozó – egy donor, és van egy kedvezményezett – egy recipens.

Piac:

Valamely árunak vagy szolgáltatásnak a tényleges vagy potenciális eladóiból és vevőiből áll, akik csere céljából  kerülnek egymással kapcsolatba, vagyis az a közgazdasági tér, ahol a cserék zajlanak

Piac fő formái:

  • Árupiac: ahol a fogyasztási cikkek és termelő berendezések, nyersanyagok cseréje zajlik
  • Munkapiac: ahol a munka kereslete és kínálata találkozik
  • Tőkepiac: egyrészt a tőkejavak ( gépi berendezések) piacát, másrészt a kölcsöntőke kínálatát és keresletét a bankokon keresztül – végül az értékpapírok tőzsdei piacát jelenti

Termékfajták szerint a piac tagolódik:

  • Egy termékre (Pl.: olaj, gabona, nyersgumi piaca)
  • Termékcsoportra (pl.:tejtermék, háztartási gépek)

Földrajzi kiterjedésük szerint:

  • Helyi piac – a szolgáltatásokat ahol igénybe tudjuk venni
  • Körzeti – régiós piac
  • Országos vagy nemzetközi piac  - EU
  • Világpiac

Kereslet-kínálat viszonya alapján:

  • Nyomásos piac – túlkínálat jellemző, ez a vevői piac
  • Szívásos piac – túlkereslet jellemző, ez az eladói piac.

Szereplők száma szerint:

  • Egy eladó van a piacon – monopol piac, monopólium
  • Legalább 2 eladó van a piacon – duopólium
  • Háromnál több, de még megszámolható – oligopólium
  • Tökéletesen versengő piac, amikor végtelen sok eladó és vevő van a piacon, azonos erőpozícióban

Árupiac szereplői:

  • Fogyasztók, akik bérből élnek, önálló termelők, vállalkozók és fogyasztók
  • Termelők, akik lehetnek kistermelők vagy nagyvállalkozók. Kétféle funkcióban lépnek fel pl.: kisárutermelő termékeinek eladójaként lép fel, eladása után pedig szükségleti cikkeinek vásárlójaként.
  • Nonprofit szervezetek – kórházak, iskolák, hadsereg, akik a költségvetésből kapott juttatásaikat költik el a piacon.
  • Kormányzati regulátorok. Állam adókkal, vámokkal és költségvetési költekezéseivel szándékolt hatást képes a piacra gyakorolni.

D- kereslet: az az árumennyiség, amit a vevők az adott időben, az adott piacon megvenni hajlandók és megvenni képesek.  Fizetőképes szükséglet.

Kereslet árrugalmassága:

Az a mennyiségi viszony, amelyben a kereslet az ár módosulásának hatására megváltozik.
Egyes cikkek árváltozása és az ezt követő keresletük változása között pontos mennyiségi összefüggések figyelhetők meg:

  • Cikk kereslete árrugalmas, ha az ár változásának nagy hatása van a keresletre
  • Árrugalmatlan a kereslet, ha ez a hatás csekély

S-kínálat: az a mennyiség, melyet egy vállalat v. háztartás képes és hajlandó egy adott piacon az érvényes ár mellett vételre ajánlani. (Valamely árunak a piacon megjelent, eladásra szánt mennyiségét)
A kínálatot az emelkedő ár növeli, a csökkenő ár pedig csökkenti.