A tőkekonszolidáció

A teljes körű bevonás tőkekonszolidációs részfeladatának végrehajtása során egymással szemben el kell hagyni a teljes körűen bevont leányvállalatban vagy közös vezetésű vállalkozásban lévő, az anyavállalatot közvetlenül vagy közvetetten megillető részesedések könyv szerinti értékét a teljes körűen bevont leányvállalat saját tőkéjéből az anyavállalatot tulajdoni hányada alapján megillető összeggel szemben.
A tőkekonszolidáció nem alkalmazható az anyavállalat azon részvényeire, üzletrészeire, amelyeket maga az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalat birtokol. Az ilyen részvényeket, üzletrészeket az összevont (konszolidált) mérlegben, mint saját részvényt, saját üzletrészt a forgóeszközök között kell kimutatni.
A konszolidálásba bevont leányvállalat mérlegéből az anyavállalatot megillető részesedés helyére a leányvállalat eszközei, illetve a források közé a leányvállalatnak a számított részesedéssel csökkentett forrásai kerülnek, feltéve, hogy az anyavállalat e törvény szerint beállíthatja, és az összevont éves beszámoló sajátossága nem kíván eltéréseket.
A leányvállalat saját tőkéjéből az anyavállalatot megillető részesedés számításakor a leányvállalat saját tőkéjét a konszolidálásba először történő bevonásakor az alábbi módszerekkel elehet meghatározni:

• azt az összeget veszik figyelembe a számításnál, amely az összevont éves beszámoló előkészítő mérlegébe, mint a leányvállalat saját tőkéje szerepel, könyv szerinti értéken, vagy
• azt az összeget veszik figyelembe a számításnál, amely a választott bevonási időpontnak megfelelő érték.

Az alkalmazott módszer és annak jelentős változását az előző évhez képest az összevont kiegészítő mellékletben be kell mutatni.
A viszonyítási alapként választott időpont lehet:

• a részesedés tényleges megszerzésének időpontjai
• a leányvállalattá válás időpontja
• az első bevonás időpontja.

A választott időpontot az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletben meg kell jelölni.
Amennyiben az anyavállalatot megillető részesedés értéke és a leányvállalat saját tőkéjéből az anyavállalatot tulajdoni hányada alapján megillető rész nem egyezik meg egymással, a különbözet, mint tőkekonszolidáció különbözetet elkülönítetten fel kell venni jellegének megfelelően a konszolidált éves beszámoló mérlegének eszköz vagy forrás oldalán.
Aktív tőkekonszolidációs különbözet keletkezik, ha az anyavállalatot közvetlenül és/vagy közvetetten megillető leányvállalati részesedés könyv szerinti értéke nagyobb, mint a leányvállalat saját tőkéjéből az anyavállalatot közvetlenül és/vagy közvetetten tulajdoni hányada alapján megillető összeg.
Passzív tőkekonszolidációs különbözet keletkezik, ha az anyavállalatot közvetlenül és/vagy közvetetten megillető leányvállalati részesedés könyv szerinti értéke kisebb, mint a leányvállalat saját tőkéjéből az anyavállalatot közvetlenül és/vagy közvetetten tulajdoni hányada alapján megillető összeg.
Az eszközök között kimutatott tőkekonszolidációs különbözet leírása az üzleti vagy cégértékre vonatkozó előírások figyelembevételével történik.
A források között kimutatott tőkekonszolidációs különbözetet, illetve annak egy részét csak akkor lehet az eredmény javára elszámolni, ha az összevont mérleg fordulónapján biztos, hogy ez a különbözeti összeg egy realizált eredmény.
Ez általában akkor teljesül, ha az érintett leányvállalat a konszolidálási körből kiválik, vagy az az eszköz, amihez a különbözet kapcsolódik, a konszolidálásba be nem vont személyek részére értékesítésre kerül.
A konszolidálásba bevont leányvállalat saját tőkéjéből az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésekor nem az anyavállalatot megillető részesedés összegét az összevont mérlegben a források között, mint a külső tagok (más tulajdonosok) részesedést kell kimutatni.
Ha az anyavállalati részesedéshez kapcsolódó gazdasági társaság átalakul, akkor az átalakuláskor megszerzett részesedés a tőkekonszolidáció végrehajtásakor új beszerzésnek minősül.

Az adósságkonszolidálás

Az adósságkonszolidálás során az adós-hitelezői kapcsolatokat kell rendezetté tenni.
A konszolidálásba bevont vállalatok egymás közötti követelései, céltartalékai, kötelezettségei, valamint a megfelelő időbeli elhatárolások tételei az összevont mérlegben nem szerepelhetnek.
A teljes körű bevonás az adósságkonszolidációs részfeladatának végrehajtása során egymással szemben el kell hagyni a teljes körűen bevont vállalkozások egymás közötti ügyleteiből származó, kölcsönösen fennálló követeléseit és kötelezettségeit, a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat.
Adósságkonszolidációs különbözet keletkezik akkor, ha az azonos jogcímen fennálló követelés és kötelezettség nem azonos összegben szerepel az érintett teljes körűen bevont vállalkozások konszolidációra előkészített mérlegben.
Ha a különbözet eltér az előző évben ilyen címen megállapított különbözet összegétől, akkor a különbözet összegéből az eltérés összegét az összevont eredmény-kimutatásban, mint eredményt módosító tételt kell kimutatni.
Nem kötelező az adósságkonszolidáció részfeladatának elvégzése akkor, ha az adósságkonszolidáció során elhagyandó tételek a konszolidációba teljes körűen bevont vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére vonatkozó megbízható és valós összkép szempontjából elhanyagolhatók.
Az adósságkonszolidáció részfeladatának elvégzése alóli mentesíthetőség adott vállalatcsoporton belül konkrét feltételeit a konszolidációs számviteli politikában kell az anyavállalatnak rögzítenie.
A mentesítés feltételének teljesülését első lépésben konszolidációba teljes körűen bevont vállalkozáskén külön-külön kell vizsgálni.
A konszolidálásba bevont vállalkozásokon belüli közbenső eredmények elhagyása, kiszűrése
A közbenső eredmények kiszűrése során abból kell kiindulni, hogy az eszközöket a korrigált beszerzési, előállítási értéken kell a mérlegben szerepeltetni.
Azokat az eszközöket, amelyek a konszolidálásba bevont vállalkozások egymás közötti szállításaiból és szolgáltatás teljesítéséből származnak, az összevont (konszolidált) mérlegben olyan értékre kell helyesbíteni, amellyel a konszolidálásba bevont vállalkozások ugyanazon mérlegfordulónapra vonatkozó mérlegébe beállíthatók lettek volna, ha a konszolidálásba bevont vállalkozások együttesen, jogilag is egyetlen vállalkozást képeznének.
A közbenső eredmény nem más, mint az érintett eszköz egyedi könyvekben szereplő könyv szerinti étékének és azon értéknek a különbözte, amely értékkel akkor rendelkezne az eszköz, ha a konszolidálásba teljes körűen bevont vállalkozásokra, mint egyetlen vállalatra vonatkoznának a számviteli törvény eszközök értékelésével kapcsolatos előírásai.
Ha a leányvállalat, közös vezetésű vállalkozás előkészítő mérlegében az eszközök eltérő értéken szerepelnek, mint a konszolidálásba bevont vállalkozások bekerülési értékei, akkor az összevont mérlegben az eszközök változásaként megjelenő különbözetet a következők szerint kell kimutatni:

• amennyiben a különbözet eltér az előző üzleti évben ilyen címen megállapított különbözet összegétől, akkor a különbözet összegéből az eltérés összegét az összevont eredmény-kimutatás tartalmazza
• az előző üzleti évben ilyen címen megállapított különbözettel azonos összeget a saját tőke változásaként kell az összevont (konszolidált) mérlegben szerepeltetni

Nem kötelező a közbenső eredmény kiszűrés részfeladatának elvégzése akkor, ha az ennek során elhagyandó tételek a konszolidációba teljes körűen bevont vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére vonatkozó megbízható és valós összkép szempontjából elhanyagolhatók.
A közbenső eredmény kiszűrése részfeladatának elvégzése alóli mentesíthetőség adott vállalatcsoporton belüli konkrét feltételeit a konszolidációs számviteli politikában kell az anyavállalatnak rögzítenie.

A ráfordítások és bevételek konszolidálása

A ráfordítás- és bevétel-konszolidáció az eredmény-kimutatáshoz kapcsolódik. A konszolidált eredmény-kimutatásban csak azokat a bevételek és ráfordítások maradhatnak benn, amelyek a vállalatcsoporton kívüli kapcsolatokból erednek.
A teljes körű bevonás bevétel- és ráfordítás-konszolidáció részfeladatának végrehajtása során minden el nem ismerhető, konszernen belüli kapcsolatokból eredő bevételt és költsége/ráfordítást ki kell szűrni:

• az összevont (konszolidál) eredmény-kimutatásban az árbevételeknél a konszolidálásba bevont vállalkozások egymás közötti szállításaiból és szolgáltatásteljesítéseiből származó árbevételeket, valamint az ezekre jutó közvetlen költségeket ki kell szűrni
• nem kerülhetnek az összevont eredmény-kimutatásba az egymás közötti nem áruszállításokból és nem szolgáltatásteljesítésből származó egyéb bevételek, az egymás közötti pénzügyi műveletek bevételei és az egymás közötti rendkívüli bevételek, valamint ezek ráfordításai sem.

Nem kötelező a ráfordítás- és bevétel-konszolidálás részfeladatának elvégzése akkor, ha az ennek során elhagyandó tételek a konszolidációba teljes körűen bevont vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére vonatkozó megbízható és valós összkép szempontjából elhanyagolhatóak (nem lényegesek).