A számviteli törvény hatálya

A számviteli törvény hatálya kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek.

A számviteli törvény hatálya alá tartozik a gazdálkodó. A törvény értelmében gazdálkodónak kell tekinteni:

  • a vállalkozót
  • az államháztartás szervezeteit
  • az egyéb szervezeteket
  • a MNB-ot
  • az általuk, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és 
    oktatási intézményeket is

Vállalkozó minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet végez, ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást és a biztosítóintézetet is.

Az államháztartás szervezetei azok a szervezetek, amelyeket az államháztartási törvény alapján az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabály ilyennek minősít.

Egyéb szervezet:

  • a lakásszövetkezet
  • a társasház
  • a társadalmi szervezet, a köztestület
  • az egyházi jogi személy
  • az alapítvány (közalapítvány is)
  • az ügyvédi iroda
  • a Műsorszolgáltatási Alap
  • a tőzsde
  • a magánnyugdíjpénztár
  • az önkéntes nyugdíjpénztár

A számviteli törvény hatálya nem terjed ki

az egyéni vállalkozóra, akkor sem, ha egyéni cégként a cégbíróságon bejegyezték

  • a polgári jogi társaságokra
  • az építőközösségre, valamint
  • a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére

Könyvvezetési kötelezettség

Könyvvezetési kötelezettség alatt azt a tevékenységet értjük, amelynek során a gazdálkodó a működése során előforduló, a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről folyamatos nyilvántartást vezet és ezt a mérleg fordulónapján lezárja.

A könyvvezetés csak magyar nyelven végezhető:

  • egyszeres könyvvitel vagy
  • a kettős könyvvitel rendszerében

A számlarend kialakítása

A számviteli törvény előírja, hogy a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó az egységes számlakeret alapján köteles a számlarendjét kialakítani. Olyan számlarendre van szükség, amelynek használata mellett a könyvvezetés biztosítja a törvényben előírt beszámoló, illetve adóbevallások készítéséhez szükséges adatokat is.

Beszámolási kötelezettség

A gazdálkodó működéséről vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről a naptári év könyveinek lezárását követően, a törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni, magyar nyelven.

A beszámolónak megbízható és valós összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről, pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről.

Amennyiben a törvény előírásainak megfelelő számviteli alapelvek érvényesítése nem elegendő a megbízható valós összképnek a megjelenítéséhez, akkor a Kiegészítő Mellékletben további információt kell adni.

Az üzleti év az az időtartam, amelyről a beszámoló kell készíteni.

Beszámoló célja

A beszámoló felhasználója ezáltal tud megalapozott befektetési döntéseket hozni, az ellenőrző szervek pedig munkájuk során támaszkodni tudnak a beszámolóból nyert információkra.

A beszámolónak megbízható és valós képet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről (eszközeiről és forrásairól), pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről.

A beszámoló formája függ

  • az éves N° árbevétel nagyságától
  • a mérleg főösszegétől
  • a foglalkoztatottak létszámától és mindezek határértékeitől.

A beszámoló formája és a könyvvezetés módja közötti szoros kapcsolatot a beszámoló információtartalmának részletezettsége, a pénzügyi vagy a gazdasági realizáció elvét érvényesítő szemlélete indokolja.

Beszámoló fajtái

Egyszerűsített beszámoló 

Egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozás készíti, mely a könyvvezetésen alapuló egyszerűsített mérlegből és eredmény-levezetésből áll. Gazdálkodási formáját tekintve jogi szem nélküli gazdasági társaság, iskolaszövetkezet. Készíthető, ha a vállalkozási tevékenységéből származó éves nettó árbevétele két egymást követő évben nem haladja meg a jogszabályban előírt határértéket és a hatályba lépésekor is egyszerűsített beszámolót készít.

Az egyszeres könyvvitel a pénzforgalmi nyilvántartás. Az ezt vezető gazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévő pénzeszközökről és azok forrásairól, továbbá a pénzforgalmi gazdasági műveletekről, a pénzforgalmi műveletekhez közvetve kapcsolódó, de tényleges pénzmozgást nem eredményező végleges vagyonváltozásokról könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni.

Az egyszerűsített beszámoló részei

  • egyszerűsített mérleg
  • eredménylevezetés

Éves beszámoló

Kettős könyvvitelt vezető vállalkozások kötelesek készíteni, kivéve, ha az egyszerűsített éves beszámoló készítésének feltételei adottak.

Éves beszámoló részei

Mérleg

A vállalkozás vagyoni helyzetét bemutató számviteli okmány, amely adott időpontra vonatkozik és pénzértékben összesítve tartalmazza az eszközöket és a forrásadatokat.

Az éves beszámoló mérlegének tartalmaznia kell minden eszközt, a saját tőkét, a céltartalékot és minden kötelezettséget, amelyek a gazdálkodó valós vagyoni és pénzügyi helyzetének bemutatásához szükségesek.

Az „A” és a „B” mérleg-változat legfontosabb jellemzői

„A” mérleg-változat

Az „A” változat szerinti mérleg bal oldalán az eszközök, a jobb oldalán a források szerepelnek. A két oldal egyezőségét a tárgyévi mérleg szerinti eredmény beállítása biztosítja.

 

  • a mérlegtételek elhelyezése mérlegszerű
  • az eszközök és a források elkülönítetten kerülnek lehelyezésre
  • az eszközök szerepeltetése fordított likviditási sorrendben történik
  • a források szerepeltetése lejárati sorrend szerint történik
  • az eszközök és források automatikus egyezősége a mérlegben biztosított

 

„B” mérleg-változat

A „B” változatban készített mérleg először tartalmazza az eszközöket az „A” változat szerinti sorrendben, majd az egy éven belül esedékes kötelezettségeket. A passzív időbeli elhatárolások levonásával először a forgóeszközök , majd az eszközök összértékét kell megállapítani az egy éven belül esedékes kötelezettségek levonásával.

 

  • a mérleg lépcsős felépítésű
  • a mérleg felépítése során elsősorban finanszírozási követelmények érvényesülnek
  • az egyeztetés sajátosan érvényesül

 

A mérlegben a következő eszközfőcsoportok szerepelnek

Befektetett eszközök

Befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja.

Ezek közé az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket, a befektetett pénzügyi eszközöket kel besorolni.

Immateriális javak a mérlegben

 

  • alapítás-átszervezés aktivált értéke
  • kísérleti fejlesztés aktivált értéke
  • vagyoni értékű jgok
  • szellemi termékek
  • üzleti vagy cégérték
  • immateriális javakra adott előlegek
  • immateriális javak értékhelyesbítése

 

Tárgyi eszközök a mérlegben

 

  • ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok
  • műszaki berendezések, gépek, járművek
  • egyéb berendezések, felszerelések, járművek
  • tenyészállatok
  • beruházások, felújítások
  • beruházásokra adott előlegek
  • tárgyi eszközök értékhelyesbítése

 

Befektetett pénzügyi eszközök a mérlegben

 

  • tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban
  • tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban
  • egyéb tartós részesedés
  • tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban
  • egyéb tartósan adott kölcsön
  • tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
  • befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése
  • befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete

 

Forgóeszközök

A forgóeszközök a vállalkozási tevékenységet rövid ideig (éven belül) szolgálják. Csoportjába a mérlegben a készleteket, a vállalkozó tevékenységét nem tartósan szolgáló követeléseket, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket, pénzeszközöket kell besorolni.

Készletek a mérlegben

 

  • anyagok
  • befejezetlen termelés és félkész termékek
  • növendék-, hízó és egyéb állatok
  • késztermékek
  • áruk
  • készletekre adott előlegek

 

Követelések a mérlegben

 

  • követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)
  • követelések kapcsolt vállalkozással szemben
  • követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
  • váltókövetelések
  • egyéb követelések
  • követelések értékelési különbözete
  • származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete

 

Értékpapírok a mérlegben

 

  • részesedés kapcsolt vállalkozásban
  • egyéb részesedés
  • saját részvények, saját üzletrészek
  • forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
  • értékpapírok értékelési különbözete

 

Pénzeszközök a mérlegben

 

  • pénztár, csekkek
  • bankbetétek

 

Aktív időbeli elhatárolások

Az aktív időbeli elhatárolások az összemérés elvének alkalmazásából következnek, tartalmazza a bevételek, továbbá a költségek, ráfordítások időbeli elhatárolását, valamint a halasztott ráfordításokat.

Aktív időbeli elhatárolások a mérlegben

 

  • bevételek passzív időbeli elhatárolása
  • költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása
  • halasztott ráfordítások

 

A mérlegben a következő forrásfőcsoportok szerepelnek

Saját tőke

Saját tőkeként a mérlegben csak olyan tőkerészt szabad kimutatni, amelyet a tulajdonos bocsátott a vállalkozó rendelkezésére, vagy amelyet a tulajdonos az adózott eredményből hagyott a vállalkozónál. A saját tőke része az értékelési tartalék is.

Saját tőke a mérlegben

 

  • jegyzett tőke
  • jegyzett, de be nem fizetett tőke
  • tőketartalék
  • eredménytartalék
  • lekötött tartalék
  • értékelési tartalék
  • mérleg szerinti eredmény

 

Céltartalék

A céltartalék az adózás előtti eredmény terhére képzett olyan forrás, amely a következő években várhatóan felmerülő kötelezettségek és a jövőbeni várható költségek fedezetére szolgál.

Céltartalékok a mérlegben

 

  • céltartalékok a várható kötelezettségekre
  • céltartalékok a jövőbeni költségekre
  • egyéb céltartalék

 

Kötelezettségek

A kötelezettségek olyan tőkeelem, amelyet jellemzően nem a tulajdonosok visznek be a vállalkozásba, hanem szállítókkal, hitelezőkkel stb. fennálló, pénzértékben kifejezhető tartozások. Ezeket idegen forrásoknak is nevezzük. Lehet hosszú és rövid lejáratú.

Hátrasorolt kötelezettségek

 

  • hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
  • hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
  • hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben

 

Hosszú lejáratú kötelezettségek

 

  • hosszú lejáratra kapott kölcsönök
  • átváltoztatható kötvények
  • tartozások kötvénykibocsátásból
  • beruházási és fejlesztési hitelek
  • egyéb hosszú lejáratú hitelek
  • tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
  • tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
  • egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

 

Rövid lejáratú kötelezettségek

 

  • rövid lejáratú kölcsönök
  • rövid lejáratú hitelek
  • vevőktől kapott előlegek
  • kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)
  • váltótartozások
  • rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
  • rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
  • egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
  • kötelezettségek értékelési különbözete
  • származékos ügyletek negatív értékelési különbözete

 

Passzív időbeli elhatárolások

A passzív időbeli elhatárolások az összemérés elvének alkalmazásából következnek, mely tartalmazza a bevételeket, továbbá a költségek, ráfordítások időbeli elhatárolását, valamint a halasztott bevételeket.

Passzív időbeli elhatárolások a mérlegben

 

  • bevételek passzív időbeli elhatárolása
  • költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása
  • halasztott bevételek

 

A mérlegtételek értékelése

A mérlegtételek értékelésénél a vállalkozás folytatásának elvéből kell kiindulni, ha az érvényesülését eltérő rendelkezés nem akadályozza, illetve a vállalkozási tevékenység folytatásának ellentmondó tényező, körülmény nem áll fenn. Az eszközöket és a kötelezettségeket leltározással egyeztetéssel ellenőrizni és egyedenként értékelni kell.

A mérlegérték számítása

Egyedenkénti értékelésnek minősül a különböző időpontokban beszerzett azonos paraméterekkel rendelkező eszközöknél az átlagos beszerzési áron, továbbá FIFO módszerrel történő értékelés is.

MÉRLEGÉRÉTÉK = BEKERÜLÉSI ÉRTÉK +- ÉRÉTKMÓDOSÍTÁSOK

Értékmódosítások

Értékmódosítások lehetnek az értékcsökkenés, az értékvesztés, az értékhelyesbítés, a valós értékelés, valamint az árfolyam-különbözet miatt.

A bekerülési érték számítása

A számviteli törvény minden eszközre érvényes bekerülési érték fogalmát határozza meg.
Minden eszköz megszerzéséhez, létesítéséhez, üzembe helyezéséhez felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható beszerzési, előállítási költség a bekerülési érték részét képezi.
Nagyon fontos jellemzője, hogy azokat a felmerült tételeket kell a bekerülési érték meghatározása során figyelembe venni, amelyek az eszközhöz közvetlenül kapcsolódnak, továbbá amelyeknek az eszközhöz való kapcsolódása megfelelő mutatók, jellemzők segítségével biztosított.

Az eszközök bekerülési értéke tehát lehet

 

  • beszerzési ár/érték és
  • előállítási költség

 

A bekerülési érték megállapításakor a vételárból kell kiindulni, melyet a következő tételekkel kell módosítani:

+ szállítási, rakodási költség
+ alapozási, szerelési, üzembe helyezési költségek
+ a beszerzéssel kapcsolatos közvetítői költségek, bizományosi díjak
+ illetékek
+ a beszerzéshez kötődő adók
- kapott engedmények

A tárgyi eszközöknél még külön korrekciós tételek a következők:

+ a meglévő tárgyi eszközbővítésével, rendeltetés megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével kapcsolatos munkák ellenértéke
+ a meglévő tárgyi eszközök eredeti állaga helyreállítását szolgáló felújítási munkák ellenértéke
+ a beszerzéssel egy időben vásárolt tartozékok és tartalék alkatrészek beszerzési ára
+ építési telek bekerülését növeli a rajta lévő épületek értéke és bontási költsége
- a beruházásokra elszámolt időarányos kamat összegét csökkenti a beruházásokra adott előlegek és a beruházásokra elkülönített pénzeszközök után kapott kamatok
- a tárgyi eszköz próbaüzemelése során előállított, raktárra vett és eladott termék előállítási költsége, illetve eladási ára csökkenti a tárgyi eszköz bekerülési értékét 
+ a beruházás tervezésének, előkészítésének, lebonyolításának, betanításának közvetlen költségei
+ ingatlan beszerzési értékénél be kell számítani a még le nem írt bérleti jogért fizetett összegeket is

Az eszköz előállítása, a szolgáltatás végzése, teljesítése esetén az előállítási költségnek részei mindazok a költségek, amelyek

 

  • az előállításhoz, a szolgáltatás nyújtásához közvetlenül felmerültek
  • az előállításhoz, a szolgáltatás nyújtásához szorosan kapcsolódnak, továbbá
  • azok a költségek, amelyek megfelelő mutató segítségével a termékre, szolgáltatásra feloszthatók

 

Piaci érték

A számviteli törvény lehetővé teszi, hogy a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó a törvényben nevesített eszközöket piaci értéken is értékelje. Ezek az eszközök a következők:

 

  • vagyon értékű jogok
  • szellemi termékek
  • ingatlanok
  • műszaki berendezések, gépek, járművek
  • egyéb berendezések, felszerelések, járművek
  • tenyészállatok
  • részesedések

 

A piaci értékelésbe bevont egyedi eszközöket is leltárba kell venni.

Értékelési tartalék

Az értékelési tartalék mérlegben történő szerepeltetése lényegében inflációkezelési módszernek is tekinthető.

Értékhelyesbítés

Az értékhelyesbítést, annak alakulását eszközcsoportonként a kiegészítő mellékletben be kell mutatni. Az értékhelyesbítések megállapításának, elszámolásának szabályszerűségét a könyvvizsgálónak a kötelező könyvvizsgálat keretében ellenőriznie kell.

Eredménykimutatás

Olyan számviteli okmány, amely egy adott időszakra vonatkozóan, a számviteli törvény által előírt szerkezetben, összevontan, és értékben tartalmazza a gazdálkodó bevételeit és ráfordításait, valamint a vállalkozónál maradó adózott, és mérleg szerinti eredményt.

Kiegészítő melléklet

A kiegészítő mellékletbe azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat kell felvenni, amelyeket a törvény előír, továbbá mindazokat, amelyek a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára szükségesek.

A kiegészítő melléklet tertalmi és formai követelményei
  • a nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága álljon arányban az információk előállításának költségeivel
  • az éves beszámolónak a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok változásáról megbízható és valós képet kell mutatnia
  • az éves beszámoló részét képező mérleget, eredmény-kimutatást és kiegészítő mellékletet a hely és a kelte feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni
A kiegészítő melléklet részei

Általános rész

Értékelni kell a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, az eszközök és a források összetételét, a saját tőke és a kötelezettségek tételeinek alakulását, a likviditás és a fizetőképesség, valamint a jövedelmezőség alakulását.

Ismertetni kell a beszámoló összeállításánál alkalmazott szabályrendszert, annak főbb jellemzőit, az alkalmazott értékelési eljárásokat és az értékcsökkenés elszámolásának számviteli politikában meghatározott módszerét.

Be kell mutatni az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, az eszközök és a források állományára gyakorolt hatását, évenkénti megbontásban.

Az éves beszámoló kiegészítő mellékletének tartalmaznia kell cash flow-kimutatást is.

Specifikus rész

Mérlegre vonatkozó információk

Általános előírások

  • össze nem hasonlítható adatokat kell tételesen megjelölni és indokolni
  • ha egy eszköz vagy kötelezettség a mérleg több tételében is elhelyezhető, akkor az alkalmazott megoldást a számszerűsítve, az összetartozás, az összehasonlíthatóság tételhivatkozásaival meg kell adni
  • a mérleg tagolását az 1. számú mellékelt tartalmazza „A”, illetve „B” változatban egyik változatról a másikra való áttérést indokolni kell
  • a mérleg tételeinek további tagolása megengedett az új tétel tartalmát, az elkülönítés indokait be kell mutatni
  • a mérleg arab számmal jelzett tételei egy-egy római számmal jelzett eszköz-, illetve forráscsoporton belül összevonható, ha
  • azok összegükben a megbízató és valós összkép szempontjából nem jelentősek
  • azok összevonása elősegíti a világosság elvének érvényesülését
  • az összevonás nem érintheti a kapcsolt vállalkozásokkal összefüggő tételeket
  • nem kell a mérlegben feltüntetni azon arab számmal jelzett tételeket, amelyeknél sem az előző üzleti évre, sem a tárgyévre vonatkozóan adat nem szerepel
  • általánostól eltérő értékelés esetén adódó különbözetet, ha ezek hatása jelentős

Tételes előírások

A kiegészítő mellékeltben be kell mutatni

  • a vagyonkezelőnél a kincstári vagyon, az önkormányzati vagyok részét képző eszközöket is
  • a képzett céltartalékot, illetve annak felhasználását jogcímek szerint
  • rövid lejáratú kötelezettség az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, ideértve a hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztéseket is
  • amennyiben a vállalkozó az üzleti vagy cégértéket, valamint a negatív üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb idő alatt íjra le, annak indoklását
  • a követelések eredeti, nyilvántartásba vételi értékét, az üzleti évben elszámolt, illetve visszaírt, a halmozottan elszámolt értékvesztés összegét legalább a mérlegtételek szerinti megbontásban
  • ha a kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél, a visszafizetendő összeget be kell mutatni
  • a bevételek aktív időbeli elhatárolásának
  • a halasztott ráfordításoknak
  • a költségek, ráfordítások passzív időbeli lehatárolásának
  • a halasztott bevételeknek
  • a jelentősebb összegeit, azok időbeli alakulását
  • a mérlegben kimutatott kötelezettségekből azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyeknek a hátralévő futamideje több, mint 5 év; azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyek zálogjoggal vagy hasonló jogokkal biztosítottak, feltüntetve a biztosítékok fajtáját és formáját
  • a környezet védelmét közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök részletezett adatait
  • a bekerülési értéken értékelt befektetett pénzügyi eszközök könyv szerinti értékének valós értéket jelentősen meghaladó összege esetén, azok könyv szerinti értékét és való értékét, valamint annak indoklását, hogy miért nem számolták el az értékvesztést
  • kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló kötelezettségekre képzett céltartalék, illetve annak felhasználása  összegét jogcímek szerinti részletezésben, különös tekintettel a kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló garanciális kötelezettségekre képzett céltartalék összegére
  • valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén
  • a számított piaci érték meghatározásánál figyelembe vett tényezőket
  • a valós értékelés értékelési különbözetének nagyságát, tárgyévi változását, valamint azt, hogy az eredményben, illetve a saját tőkében mekkora összeg került elszámolásra
  • a pénzügyi instrumentumok csoportjait és valós értékét
  • a valós értékelés értékelési tartalékának tárgyévi változását
  • be kell mutatni az immateriális javak, a tárgyi eszközök nyitó bruttó értékét, annak növekedését, csökkenését, záró bruttó értékét, külön az átsorolásokat, továbbá a halmozott értékcsökkenés nyitó értékét
  • az elszámolt értékcsökkenési leírást a következő bontásban: terv szerinti leírás lineárisan, degresszíven, teljesítményarányosan, egyéb módszerrel, továbbá a terven felüli értékcsökkenés, a visszaírt terven felüli értékcsökkenés összege
  • be kell mutatni
  • a befektetett pénzügyi eszközök
  • a készletek
  • a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok értékelése kapcsán elszámolt értékvesztés nyitó értékét, tárgyévi növekedését, - csökkenését.

Eredmény-kimutatásra vonatkozó információk

Általános előírások

  • össze nem hasonlítható adatok tételes megjelölése és indoklása
  • az eredmény-kimutatás összeállításánál az egyik változatról a másikra való áttéréstől tájékoztatást kell adni, az áttérést indokolni kell
  • az eredmény-kimutatás egyes tételeinek összevonását és az összevonás indoklását be kell mutatni

Tételes előírások

  • exporttámogatás esetén a kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell a támogatott export árbevételhez kapcsolódó közvetlen költségek összegét
  • a támogatási program keretében végleges jelleggel kapott, folyósított, illetve elszámolt összegeket támogatásonként, a kapott összeg, annak felhasználása, a rendelkezésre álló összeg megbontásában
  • be kell mutatni a kutatás és kísérleti fejlesztés tárgyévi költségeit
  • az eredmény-kimutatás „értékesítés nettó árbevétele”, „egyéb bevételekből”, továbbá a „rendkívüli bevételek” között  kimutatott halasztott bevételekből a kapcsolt vállalkozásokkal, ezen belül az anya- és leányvállalattal elszámolt összegeket
  • a rendkívüli bevételeket, a rendkívüli ráfordításokat a felsorolt jogcímek szerint részletezni kell, amennyiben azok eredményre gyakorolt hatása jelentős
  • az ellenőrzés által megállapított nem jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatását az eredmény-kimutatás megfelelő tárgyévi adatait tartalmazzák

Tájékoztató rész

  • azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat kell felvenni, amelyeket a számviteli törvény előír, továbbá mindazokat, amelyek a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához szükségesek
  • be kell mutatni:
  • minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a melléletet készítő vállalkozónak leányvállalata
  • minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a melléletet készítő vállalkozó más vállalkozóval közösen vezet
  • minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozása
  • az ellenőrzött gazdasági társaság kiegészítő melléletének tartalmaznia kell:
  • a jelentős befolyással
  • a többségi irányítást biztosító befolyással
  • a közvetlen irányítást biztosító befolyással
  • rendelkező tag (részvényes) nevét, székhelyét…
  • a mérlegen kívüli egyéb bevételeket
  • a lekötött tartalékot jogcímek szerint megbontva
  • a mérlegen kívüli tételként függő és a biztos kötelezettségvállalások összegét fajtánkénti részletezésben
  • a hátrasorolt eszközök értétét jogcímek szerinti bontásban
  • be kell mutatni az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatot, amennyiben az nem egyezik meg a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott határozattal
  • fel kell tüntetni a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért felelős személy nyilvános adatait
Üzleti jelentés

Az éves beszámolóval egyidejűleg el kell készíteni, de nem tartozik a beszámolóhoz. Az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy mutatja be a vállalkozó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, az üzletmenetet, hogy ezekről a tényleges körülményeknek megfelelő képet adjon.

Az üzleti jelentés célja

Az üzleti jelentés célja, hogy az éves beszámoló adatainak értékélésével úgy mutassa be a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, az üzletmenetet, a vállalkozó tevékenysége során felmerülő főbb kockázatokkal és bizonytalanságokkal együtt, hogy ezekről a tényleges körülményeknek megfelelő, megbízható és valós képet adjon.

Az üzleti jelentésnek a vállalkozó üzletmenetének fejlődéséről, teljesítményéről, illetve helyzetéről átfogó, a vállalkozó méretével és összetettségével összhangban álló elemzést kell tartalmaznia.

Az üzleti jelentésben ki kell térni

  • a mérleg fordulónapja után bekövetkezetett lényeges eseményekre, különösen jelentős folyamatokra
  • a várható fejlődésre
  • a kutatás és a kísérleti fejlesztés területére
  • a telephelyek bemutatására
  • a vállalkozó által folytatott foglalkoztatáspolitikára

Az üzleti jelentésben külön be kell mutatni

  • a környezetvédelemnek a vállalkozó pénzügyi helyzetét meghatározó, befolyásoló szerepét, a vállalkozó környezetvédelemmel kapcsolatos felelősségét
  • a környezetvédelem területén történt és várható fejlesztéseket, az ezzel összefüggő támogatásokat
  • a környezetvédelem eszközei tekintetében a vállalkozó által alkalmazott politikát
  • a környezetvédelmi intézkedéseket, azok végrehajtásának alakulását

Az üzleti jelentésben kell bemutatni

  • a kockázatkezelési politikát és a fedezet ügylet politikát
  • az ár-, hitel-, kamat-, likviditás- és cash flow-kockázatot (számszerűsítve is)

Az üzleti jelentésnek, ahol szükséges és azt a hely és a kelte feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni.

Éves beszámoló részeinek ellenőrzése

Egyszerűsített éves beszámoló

Vállalkozások törvényben meghatározott köre készíti, ha két egymást követő évben a mérleg fordulónapján a következő mutatóértékekből bármelyik kettő nem haladja meg a törvényi határokat:

  • mérlegfőösszeg
  • éves nettó árbevétel
  • tárgyévben az átlagosan foglalkoztatottak száma

Nem készíthet ilyet részvénytársaság, konszolidálásba bevont vállalkozás, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe.

  • Összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést is köteles készíteni az a vállalkozás, amely egy vagy több vállalkozóhoz fűződő viszonyában anyavállaltnak minősül.

Nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót

  • részvénytársaság
  • konszolidálásba bevont vállalkozás
  • külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe
  • az a vállalkozó akinél az üzleti év eltér a naptári évtől.

Egyszerűsített éves beszámoló tartalma

  • Mérleg
  • Ereménykimutatás
  • Kiegészítő Melléklet, kötelezően tartalmazza a Cash Flow kimutatást is

Az összevont (konszolidált) éves beszámoló

Az  a vállalkozás készíti amely egy vagy több vállalkozáshoz fűződő viszonyában anyavállalatnak minősül.
Ha a vállalkozások közötti befektetési kapcsolatok indokolják egyedi éves beszámolói mellett az anyavállalatnak összevont éves beszámolót is kell készíteni.

A konszolidált éves beszámoló részei

  • összevont (konszolidált) mérleg
  • eredmény-kimutatás
  • kiegészítő melléklet
  • üzleti jelentés

A konszolidált éves beszámoló célja

A számviteli törvény abból a feltételezésből indul ki, hogy a vállalkozások kettős értelemben is önállóak:

  • jogilag egymástól függetlenek
  • gazdaságilag képesek az elkülönült érdekeiket érvényesíteni.

Bizonyos vállalkozásoknál az ilyen kettős önállóság nem áll fenn, ugyanis számos olyan jogi önállósággal rendelkező vállalkozás létezik, amelynek gazdasági önállósága vitatható, megkérdőjelezhető.

Részesedési viszony fennállása esetén az üzleti kapcsolatokban nem a piaci értékítélet, hanem az uralmi helyzet érvényesül. Az egymással szoros érdekeltségi viszonyban lévő vállalkozások beszámolóinak hitelessége, megbízhatósága csak korlátozottan fogadható el.

A konszolidált éves beszámoló készítésének célja az, hogy a jogilag önálló, de gazdaságilag egymással szoros kapcsolatban álló vállalkozások együttes vagyoni, pénzügyi és jövedelmi viszonyait úgy mutassa be, mintha azok egyetlen vállalkozásként működnének.

Konszolidált éves beszámoló készítésére az anyavállat kötelezett. Az anyavállalat az a vállalkozás, amely egy másik vállalkozásnál közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni.

A meghatározó befolyás többféle jogcímen jöhet létre

  • szavazati többség alapján, amely azt jelenti, hogy az anyavállalat rendelkezik a szavazatok több, mint 50 százalékával, vagy
  • ellenőrzési többség alapján, azaz az anyavállalat jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjainak többségét kinevezze vagy visszahívja, vagy
  • szerződés alapján, függetlenül a szavazati aránytól, kinevezési és visszahívási jogtól, az anyavállalat döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol

A konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettség megítélése során figyelmen kívül kell hagyni azokat a jogosultságokat, amelyeket

  • szerződés alapján átruházott jogkörben mások helyett gyakorolnak
  • biztosítékként átvettek és a jogokat harmadik személy utasításai szerint gyakorolják
  • mint kezességvállalalónak birtokba adtak és a jogokat a kezes érdekében gyakorolják

A szavazati arány megállapításához az anyavállalatot közvetlenül vagy közvetetten megillető és gyakorolható szavazati jogot kell viszonyítani az összes szavazati joghoz.

A számítás során az összes szavazatból le kell vonni

  • a visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész alapján nem gyakorolható szavazati jogokat
  • a jogszabály előírásai szerint nem gyakorolható szavazati jogokat
  • azokat a szavazati jogokat, amelyekkel az adott vállalat, mint anyavállalat szavazati jogaiból saját leányvállalata rendelkezik

A leányvállalati viszony létrejöttét az anyavállalat állapítja meg és egyidejűleg köteles ezt a minősítést a leányvállalattal közölni. A leányvállalat az a vállalkozás, melyben egy másik vállalkozás (az anyavállalat) a meghatározó befolyást gyakorolhatja.

Nem kell konszolidált beszámolót készíteni, ha

Az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készteni, ha az üzleti évet megelőző két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi törvényben meghatározott határértékeket:

  • a mérleg főösszeg
  • az éves nettó árbevétel
  • az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma

A mutatóérték meghatározásnál az anyavállalat és leányvállalatai, valamint a közös vezetésű vállalkozásai konszolidálás előtt összesített adatait kell figyelembe venni. A közös vezetésű vállalkozás adatait a tőkerészesedés mértékében kell figyelembe venni.

Nem kell az anyavállalatnak konszolidált éves beszámolót készítenie akkor sem, ha a leányvállalatait, közös vezetésű vállalkozásait, társult vállalkozásait mentesítette és ezeket a vállalkozásokat a könyv szerinti módszerekkel konszolidálná. Nem kötelező konszolidált éves beszámolót és összevont konszolidált üzleti jelentést készítenie annak az anyavállalatnak, ha

  • a fölérendelt anyavállalat az Európai Gazdasági Térségben rendelkezik székhellyel
  • a számviteli törvény irányelve szerint készít konszolidált éves beszámolót és konszolidált üzleti jelentést nyilvánosságra hozza
  • abban a mentesíthető anyavállalat és annak leányvállalatainak éves beszámolót konszolidálják
  • a konszolidálást a teljes körű bevonás módszerével hajtják végre

A mentesíthető anyavállalatra vonatkozó mentesítési szabály nem alkalmazható arra az anyavállalatra, amelynek kibocsátott üzletrészei, részvényei, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett vagy az engedélyezést már kérelmezték.

A konszolidált éves beszámoló készítésének menete (konszolidálás)

A konszolidált éves beszámoló készítésének menete között, nem egyéb, mint egymásra épülő lépések sorozata, folyamata. A számviteli törvény előírja azokat a munkafázisokat, lépéseket, amelyeknek teljesítése után elkészül a konszolidált éves beszámoló.

A konszolidált éves beszámoló a konszolidációba bevont vállalkozások egyedi éves beszámolójára épül. Ebből következik, hogy a konszolidált éves beszámoló készítéséhez kapcsolódó munkafázisok egyik része az egyedi beszámolónak a konszolidáláshoz alkalmassá tételéhez kapcsolódik. Ezeket a munkafázisokat, lépéseket gyűjtő néven az előkészítő munkaszakasznak nevezik. Ez a munkaszakasz több munkafázisból tevődik össze:

  • eltérő fordulónap esetén közbülső beszámoló készítése
  • a bevont vállalatok eltérő mérlegbeállítási gyakorlatának egységesítése
  • forintra történő átszámítás
  • az egységes értékelés végrehajtása

Ezeknek a lépéseknek mindegyike az egyedi beszámolók egységesítését jelenti.

Az előkészítő munkaszakasz végül azzal zárul, hogy az egyedig mérlegeket, illetve az egyedi eredmény-kimutatásokat összevonják, egyesítik és ennek az összegzésnek lesz az eredménye az előkészítő mérleg és előkészítő eredmény-kimutatás.

A konszolidált éves beszámoló készítéséhez kapcsolódó munkafázisok másik része a halmozódásokkal terhelt összevont mérleg, illetve eredmény-kimutatás sorainak rendezetté tételével kapcsolatos. Ezeknek a lépéseknek a sorozatát konszolidációs munkaszakasznak nevezik. 
Ez a munkaszakasz is több fázisból áll:

  • tőkekonszolidálás
  • adósságkonszolidálás
  • közbenső eredmények elhagyása
  • bevételek, ráfordítások konszolidálása
  • társult vállalkozások konszolidálása

Ezek a konszolidálási lépések a mérleghez és az eredmény-kimutatáshoz kapcsolódnak.

A tőkekonszolidálás lényege az összevont mérlegben fennálló vagyon- és tőkehalmozódások kiszűrése, megszüntetése.

Az adósságkonszolidálás során az adós-hitelezői kapcsolatokat kell rendezetté tenni. A teljes körű bevonás adósságkonszolidációs részfeladatának végrehajtása során egymással szemben el kell hagyni a teljes körűen bevont vállalkozások egymás közötti ügyleteiből származó, kölcsönösen fennálló követeléseit és kötelezettségeit, a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat.

A közbenső eredmények kiszűrése során abból kell kiindulni, hogy az eszközöket a korrigált beszerzési, előállítási értéken kell a mérlegben szerepeltetni.

A bevétel-ráfordítás konszolidáció az eredmény-kimutatáshoz kapcsolódik. A konszolidált eredmény-kimutatásban csak azok a bevételek és ráfordítások maradhatnak benn, amelyek a vállalatcsoporton kívüli kapcsolatokból erednek.

A közös vezetésű vállalkozásokat a tőkerészesedés mértékének megfelelő mértékben kell konszolidálni.

A társult vállalkozásokat a részesedés értékelés módszerrel kell konszolidálni.

A konszolidálás következtében módosul a vállalatcsoport adózás előtti eredménye, következésképpen társaságiadó-különbözet keletkezik. 
Ezt az adókülönbözetet a jelenlegi szabályok alapján nem kell megfizetni, de a valós megbízható kép biztosításához az elkülönített kimutatása mindenképpen indokolt.

A konszolidált éves beszámoló készítésének teljes munkafolyamatába beletartozik még a konszolidált kiegészítő melléklet és a konszolidált üzleti jelentés összeállítása is.

Beszámoló és könyvvezetés kapcsolata

Vállalkozások vagyoni pénzügyi jövedelmezőségi helyzetükről üzleti év fordulónapjára a számviteli törvényben előirt könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót kötelesek készíteni.
Könyvvezetés alatt azt a tevékenységet értjük melynek keretében a gazdasági eseményeket feljegyzik írásban rögzítik.

Beszámoló típusai és a könyvvezetés módja közötti szoros kapcsolatot a beszámoló információtartalmának részletessége a pénzügyi vagy gazdasági realizáció elvét érvényesítő szemlélet indokolja.

Áttérés a beszámolási formák között

A beszámolási formák közötti áttérés követelményeit és feladatait az Szt. szályozza.

Áttérés egyszeres könyvvitelről kettős könyvvitelre történhet

 

  • saját elhatározás alapján: bármelyik év január 1-jével
  • kötelezően: azt az évet követő második év január 1-jével, amikor a számviteli törvény vagy a kormányrendelet azt előírja

 

Áttérés kettős könyvvitelről egyszeresre

 

  • a számviteli törvény hatálya alá tartozó egyéb szervezeteknél lehetséges.

A könyvvezetés változása áttérés esetén

Nem változik meg a könyvvezetés módja, ha a vállalkozás egyszerűsített éves beszámoló készítéséről éves beszámoló készítésére tér át, vagy fordítva, ha a feltételek adottak.

Áttérés egyszeres könyvvitelről kettős könyvvitelre

Az áttérést megelőző év zárását, adózását az egyszeres könyvvitel szabályai szerint kell elkészíteni. A beszámoló tehát egyszerűsített mérlegből és eredménylevezetésből áll. Január 1-jén az egyszerűsített mérleg, valamint az azt alátámasztó analitika segítségével kell összeállítani az éves beszámoló nyitómérlegét.

Az eszközök és források jelentős része értelemszerűen kerül át az éves beszámoló mérlegébe.

A nyitómérleg, valamint az analitikák segítségével történik a főkönyvi számlák megnyitása.

Nyitás utáni korrekciós tételek

  • saját termelésű készletekhez kapcsolódó rendezés
    T 413 eredménytartalék
    K 98. rendkívüli bevételek
  • vevőkhöz kapcsolódó rendezés
    T 413 eredménytartalék
    K 91. értékesítés nettó árbevétele
  • jogszerűen igényelt, de fordulónapig pénzügyileg nem rendezett támogatások miatti rendezés
    T 413 eredménytartalék
    K 98. rendkívüli bevételek
  • pénzmozgásból származó devizás követelések és kötelezettségek átértékelésből adódó, a mérlegbe is beállított, de bevételként el nem számolható árfolyamnyereség miatti korrekció
    T 413 eredménytartalék
    K 98. rendkívüli bevételek
  • szállítókhoz kapcsolódó rendezés (azzal az összeggel, amelynek a nyitómérlegben nincs meg a vásárolt készletfedezete)
    T 5. (6-7) költségek
    K 413 eredménytartalék
  • céltartalékhoz kapcsolódó rendezés (a céltartalék összegével)
    T 88. rendkívüli ráfordítások
    K 413 eredménytartalék
  • számviteli törvény szerint rövid lejáratú kötelezettséget jelentő tételek közül a költségként elszámolható tételek rendezése (a naplófőkönyvben nem könyvelt kötelezettségek (kivéve osztalék) összegével)
    T 88. rendkívüli ráfordítás
    K 413 eredménytartalék
  • visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatáshoz kapcsolódó rendezés (a kapott támogatás összegével)
    T 44. hosszú lejáratú kötelezettségek
    K 98. rendkívüli bevételek
    T 98. rendkívüli bevételek
    K 48. passzív időbeli elhatárolások

Áttérés kettős könyvvitelről egyszeres könyvvitelre

A kettős könyvvitelről az egyszeres könyvvitelre áttérő gazdálkodónak az áttérést közvetlenül megelőző üzleti évről készül éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló mérlege alapján, az egyszeres könyvvitel megnyitásához egyszerűsített mérleget kell készítenie. 
Az áttérést közvetlenül megelőző üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló összeállítását megelőzően:

  • az alapítás-átszervezés aktivált értékét, az időbeli elhatárolásokat
  • az értékhelyesbítéseket az értékhelyesbítés értékelési tartalékával
  • az értékelési különbözeteket a valós értékelés tartalékával szemben meg kell szüntetni
  • rendezni kell az aktív és a passzív időbeli elhatárolásokat

A korrekciók figyelembevételével elkészült éves beszámoló mérlege alapján össze kell állítani az egyszerűsített mérleget, melyben

  • a vevőkkel szembeni, az egyéb, nem pénzkiadásból származó követelések állományát a pénzmozgáshoz nem kapcsolódó követelések között
  • a szállítókkal szembeni, az egyéb, nem pénzbevételből származó kötelezettségek állományát a pénzmozgáshoz nem kapcsolódó kötelezettségek között
  • az eredménytartalékot és a mérleg szerinti eredményt az egyszerűsített mérleg eredménytartalék, illetve egyszerűsített mérleg szerinti eredménysorba
    kell szerepeltetni.

Az egyszeres könyvviteli nyilvántartások megnyitását követően az egyszerűsített mérlegben kimutatott

  • az áttérés előtt már kifizetett vásárolt készletek állományát anyag- és árubeszerzési költségként,
  • a saját termelésű készletek állományát pedig egyéb termelési és kezelési költségként kell figyelembe venni

A váltótartozás elhatárolt kamatának és a devizahitelek árfolyamvesztésére képzett egyéb céltartaléknak a megszüntetését, ha ilyenek vannak, rendezni kell az egyéb ráfordításokkal szemben.