A céltartalék olyan képzett forrás, amelyet a számviteli törvényben meghatározott jogcímek szerint a tárgyévet követően jelentkező várható kötelezettségek fedezetére, illetve egyéb címen kell képezni, illetve képezhet a vállalkozás.
Az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni azokra a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre, amelyek a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította.
Az adózás előtti eredmény terhére céltartalék képezhető az olyan várható, jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre, amelyekről a mérlegfordulónapon feltételezhető vagy bizonyos, hogy a jövőben felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé.
Fajtái:

  • Céltartalék a várható kötelezettségekre
  • Céltartalék a jövőbeni költségekre
  • Egyéb céltartalék

A mérlegben foglalt helyük az „A” változat esetén az E., a „B” változat esetén az I. sorban van.
Az egyszerűsített mérlegben az E. sorban szerepel, azzal a kivétellel, hogy egyéb céltartalék nem képezhető.
Az állományba vétel a várhatóan felmerülő, előzetesen kalkulált forintértéken történik.
421.
Kötelező a céltartalék képzése olyan kötelezettségekre, amelyek a múltbéli vagy folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származnak
Ilyenek:

  • a függő kötelezettségek
  • a biztos kötelezettségek
  • a korengedményes nyugdíjfizetési kötelezettségek

Függő kötelezettség  az olyan harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján fennáll, de mérlegtételenkénti szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ.
Biztos (jövőbeni) kötelezettség  az olyan visszavonhatatlan kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján már fennáll, de a szerződés teljesítése még nem történ meg, ezért mérlegtételként nem szerepeltethető.
A biztos jövőbeni kötelezettségek lehetnek pénzeszközre, illetve egyéb eszközre vonatkozó biztos kötelezettségek. Ide tartoznak: a határidős adásvételi ügyletek, a swap ügyletek határidős része miatti pénzeszköz vagy egyéb eszköz átadására vonatkozó kötelezettségek. Nem tartoznak ide az üzleti tevékenységgel kapcsolatos, folyamatosan felmerülő költségek.
Mérlegen kívüli tétel  olyan, szerződés alapján fennálló mérlegen kívüli kötelezettség, amely pénzeszköz vagy egyéb eszköz átadására, illetve átvételére vonatkozik, a mérleg fordulónapján már fennáll, de mérlegtételkénti szerepeltetése egy jövőbeni esemény bekövetkezésétől vagy a szerződés teljesítésétől függ.
422.
Lehetőség van a céltartalék képzésre olyan jövőbeni költségekre, amelyek a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján

  • valószínűsíthetően
  • időszakonként ismétlődően
  • jelentős összegben felmerülnek
  • de összegük és a felmerülés időpontja bizonytalan, és
  • a passzív időbeli elhatárolások közé nem vehetők fel

Ilyen költségek lehetnek a lökésszerű fenntartási, átszervezési költségek.
424.
Halasztott ráfordításként elszámolt árfolyamveszteséghez kapcsolódó céltartalék
Ha a vállalkozó a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló hiteltartozások, továbbá devizakötvény kibocsátásából származó tartozások nem realizált árfolyamveszteségét halasztott ráfordításként mutatta ki, az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegnek a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatnia.
Ha a halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget meg kell szüntetni, akkor  a képzett céltartalék is megszüntetendő.
429.
Egyéb céltartalékok
A kormányrendelettel szabályozott gazdálkodói körben a kormányrendelet az általános szabályoktól eltérően is szabályozhatja a céltartalék képzését és annak felhasználását, illetve további céltartalék, egyéb tartalék képzését írhatja elő.
Mérlegben szereplő érték: a céltartalék könyv szerinti értéke
A képzett céltartalék, illetve annak felhasználása összegét a kiegészítő mellékletbgen jogcímek szerinti részletezésben be kell mutatni. Ha az egyes jogcímek szerint képzett céltartalék összege az előző évi összegtől lényegesen eltér, akkor azt a kiegészítő mellékletben indokolni kell.