A céltartalék olyan képzett forrás, amelyet a számviteli törvényben meghatározott jogcímek szerint a tárgyévet követően jelentkező várható kötelezettségek fedezetére, illetve egyéb címen kell képezni, illetve képezhet a vállalkozás.
Az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni azokra a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre, amelyek a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította.
Az adózás előtti eredmény terhére céltartalék képezhető az olyan várható, jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre, amelyekről a mérlegfordulónapon feltételezhető vagy bizonyos, hogy a jövőben felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé.
Fajtái:
- Céltartalék a várható kötelezettségekre
- Céltartalék a jövőbeni költségekre
- Egyéb céltartalék
A mérlegben foglalt helyük az „A” változat esetén az E., a „B” változat esetén az I. sorban van.
Az egyszerűsített mérlegben az E. sorban szerepel, azzal a kivétellel, hogy egyéb céltartalék nem képezhető.
Az állományba vétel a várhatóan felmerülő, előzetesen kalkulált forintértéken történik.
421.
Kötelező a céltartalék képzése olyan kötelezettségekre, amelyek a múltbéli vagy folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származnak
Ilyenek:
- a függő kötelezettségek
- a biztos kötelezettségek
- a korengedményes nyugdíjfizetési kötelezettségek
Függő kötelezettség az olyan harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján fennáll, de mérlegtételenkénti szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ.
Biztos (jövőbeni) kötelezettség az olyan visszavonhatatlan kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján már fennáll, de a szerződés teljesítése még nem történ meg, ezért mérlegtételként nem szerepeltethető.
A biztos jövőbeni kötelezettségek lehetnek pénzeszközre, illetve egyéb eszközre vonatkozó biztos kötelezettségek. Ide tartoznak: a határidős adásvételi ügyletek, a swap ügyletek határidős része miatti pénzeszköz vagy egyéb eszköz átadására vonatkozó kötelezettségek. Nem tartoznak ide az üzleti tevékenységgel kapcsolatos, folyamatosan felmerülő költségek.
Mérlegen kívüli tétel olyan, szerződés alapján fennálló mérlegen kívüli kötelezettség, amely pénzeszköz vagy egyéb eszköz átadására, illetve átvételére vonatkozik, a mérleg fordulónapján már fennáll, de mérlegtételkénti szerepeltetése egy jövőbeni esemény bekövetkezésétől vagy a szerződés teljesítésétől függ.
422.
Lehetőség van a céltartalék képzésre olyan jövőbeni költségekre, amelyek a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján
- valószínűsíthetően
- időszakonként ismétlődően
- jelentős összegben felmerülnek
- de összegük és a felmerülés időpontja bizonytalan, és
- a passzív időbeli elhatárolások közé nem vehetők fel
Ilyen költségek lehetnek a lökésszerű fenntartási, átszervezési költségek.
424.
Halasztott ráfordításként elszámolt árfolyamveszteséghez kapcsolódó céltartalék
Ha a vállalkozó a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló hiteltartozások, továbbá devizakötvény kibocsátásából származó tartozások nem realizált árfolyamveszteségét halasztott ráfordításként mutatta ki, az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegnek a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatnia.
Ha a halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget meg kell szüntetni, akkor a képzett céltartalék is megszüntetendő.
429.
Egyéb céltartalékok
A kormányrendelettel szabályozott gazdálkodói körben a kormányrendelet az általános szabályoktól eltérően is szabályozhatja a céltartalék képzését és annak felhasználását, illetve további céltartalék, egyéb tartalék képzését írhatja elő.
Mérlegben szereplő érték: a céltartalék könyv szerinti értéke
A képzett céltartalék, illetve annak felhasználása összegét a kiegészítő mellékletbgen jogcímek szerinti részletezésben be kell mutatni. Ha az egyes jogcímek szerint képzett céltartalék összege az előző évi összegtől lényegesen eltér, akkor azt a kiegészítő mellékletben indokolni kell.