Saját tőkeként a mérlegben csak olyan tőkerészt szabad kimutatni, amelyet a tulajdonos bocsátott a vállalkozó rendelkezésére vagy amelyet a tulajdonos (a tag) az adózott eredményből hagyott a vállalkozónál. Az alapítók, tulajdonosok által véglegesen átadott tőkeösszeget a gazdálkodó a tevékenysége során szabadon felhasználhatja, általában nincs időbeli vagy a felhasználás céljára vonatkozó megkötés.
A saját tőke részeként kell kimutatni az értékhelyesbítéssel összegszerűen megegyező értékelési tartalékot is.
A saját tőkének finanszíroznia kell a társaság gazdálkodását, azaz a negatív saját tőke csak matematikailag értelmezhető az eszköz—forrás összefüggés alapján.
Ha a tulajdonosokat pótbefizetési kötelezettség terheli és e kötelezettségüknek még nem tettek eleget, akkor annak összegét lekötött tartalékként kell kezelni.
A saját tőke a vállalkozás vagyonának saját forrása.
Fajtái:

  • Jegyzett tőke
  • Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken
  • Jegyzett, de még be nem fizetett tőke
  • Tőketartalék
  • Eredménytartalék
  • Lekötött tartalék
  • Értékelési tartalék
  • Mérleg szerinti eredmény

Jegyzett tőke

A jegyzett tőke a tulajdonosok (tagok) által a vállalkozás létesítésekor és tőkeemeléskor a vállalkozás rendelkezésre bocsátott eszközök értéke. A jegyzett tőke a tulajdonosok (tagok) pénzbeli betétjéből, illetve nem pénzbeli betétjéből áll.
A jegyzett tőke a választott társasági formától függően törzstőke, illetve részvénytőke elnevezést kaphat.
Az állományba vétel a létesítő okiratban szereplő értéken, a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg történik.
Mérlegben szereplő érték: a jegyzett tőke könyv szerinti értéke
A jegyzett tőke leszállításakor a korábban visszavásárolt és bevont saját részvények, üzletrészek könyv szerinti értékét rendkívüli ráfordításként, a részvények, üzletrészek névértékét pedig rendkívüli bevételként kell elszámolni.
A kiegészítő mellékletben értékelni kell a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, az eszközök és a források összetételét, a saját tőke és a kötelezettségek tételeinek alakulását, a likviditás és a fizetőképesség, valamint a jövedelmezőség alakulását.
Be kell mutatni a jegyzett tőke üzleti éven belüli változását, annak okait. Ismertetni kell azt is, hogy milyen értéket képvisel és hogyan változott az anyavállalat, a leányvállalatok, közös vezetésű vállalkozások, társult vállalkozások által jegyzett összeg.

Jegyzett, de még be nem fizetett tőke

Itt kell kimutatni alapításkor, illetve a jegyzett tőke emelésekor a cégbíróságon bejegyzett tőkének a tulajdonosok által még be nem fizetett, nem pénzbeli hozzájárulás esetén a társaság rendelkezésére még nem bocsátott összegét, ha a bejegyzés utáni befizetést, rendelkezésre bocsátást jogszabályi felhatalmaz alapján a létesítő okirat, illetve annak módosítása megengedi.
Az állományba vétel a cégbírósági bejegyzéskor elfogadott összegben történik.
Mérlegben szereplő érték: a jegyzett, de még be nem fizetett tőke könyv szerinti értéke
Közvetlen eredményhatása nincs.
A kiegészítő mellékletben értékelni kell a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, az eszközök és források összetételét, a saját tőkét és a kötelezettségek tételeinek alakulását, a likviditás és a fizetőképesség, valamint a jövedelmezőség alakulását.

Tőketartalék

A tőketartalék növekedéseként kell kimutatni:

  • részvénytársaságnál a részvények kibocsátáskori értékét, ideértve a tőkeemeléskori ellenértéke és névértéke közötti különbözet
  • a jegyzett tőke leszállítását a tőketartalékkal szemben
  • a szövetkezeti üzletrész-bevonás miatt képzett fel nem osztható vagyon összegét
  • a tőketartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a lekötés feloldása alapján

A tőketartalék csökkenését kell kimutatni:

  • a jegyzett tőke emelését a szabad tőketartalékból
  • a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált összeget
  • a tőketartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét

Az állományba vétel esetei:

  • részvénytársaságnál a részvények kibocsátáskori és névértéke közötti különbözet
  • a jegyzett tőke leszállítása a tőketartalékkal szemben
  • a szövetkezeti üzletrész-bevonás miatt képzett fel nem osztható vagyon összege
  • a tőketartalékból lekötött tartalék visszavezetett összege a lekötés feloldása alapján

Mérlegben szereplő éték: a tőketartalék könyv szerinti értéke.
A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a saját tőke üzleti éven belüli változását, annak okait.

Eredménytartalék

Az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni:

  • az előző üzleti év mérleg szerinti eredményét (nyereségét), ideértve az ellenőrzés előző üzleti évek mérleg szerinti eredményét növelő módosítását is
  • a jegyzett tőke leszállítását az eredménytartalékkal szemben
  • a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált tőketartalékot
  • az eredménytartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a lekötés feloldása alapján

Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni:

  • az előző üzleti év mérleg szerinti eredményét (veszteségét), ideértve az ellenőrzés előző évek mérleg szerinti eredményét csökkentő módosítását is
  • a jegyzett tőke emelését a rendelkezésre álló szabad eredménytartalékból
  • az eredménytartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét
  • a gazdasági társaság tulajdonosánál a gazdasági társaság veszteségének fedezetére teljesített pótbefizetés összegét a pénzmozgással egyidejűleg
  • a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján eredménytartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét.

Az állományba vétel esetei:

  • az előző üzleti év mérleg szerinti eredménye (nyeresége)
  • a jegyzett tőke leszállítása az eredménytartalékkal szemben
  • az eredménytartalékból lekötött tartalék visszavezetett összege a lekötés feloldása alapján
  • a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján eredménytartalékba helyezett pénzeszközök, átvett eszközök értéke

Mérlegben szereplő érték: az eredménytartalék könyv szerinti értéke
A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a saját tőke üzleti éven belüli változását, annak okait.

Lekötött tartalék

A lekötött tartalék a tőketartalékból, illetve az eredménytartalékból lekötött összegeket és a kapott pótbefizetés összegét foglalja magában.
A tőketartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni:

  • szövetkezetnél a fel nem osztható vagyon értékét
  • a más jogszabály szerint vagy a vállalkozó saját elhatározása alapján lekötött
  • tartalékot
  • a tőketartalékba helyezett összeg azon részét, amelyet a jogszabályban, szerződésben,
  • megállapodásban rögzített feltételek nem teljesítés esetén részben vagy egészen vissza kell fizetni.

Az eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni:

  • a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek, továbbá a visszaváltható részvények visszavásárlási értékét
  • átalakulás esetén a jogutódnál a vagyon felértékelése miatt még fizetendő társasági adónak megfelelő összeget
  • az alapítás-átszervezés aktivált értékéből, továbbá a kísérleti fejlesztés aktivált értékéből még le nem írt összeget
  • a nem realizált árfolyamveszteség és a céltartalék különbözetének összegét
  • a lekötendő tőketartalékot, ha arra a tőketartalék nem nyújt fedezetet

Amennyiben jogszabály rendelkezés alapján a részvénytársaság alaptőkéjét a lekötött tartalék javára szállították le, a tőkeleszállítás cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával a tőkeleszállítás összegét, a lekötött tartalékba kell átvezetni.
Az elkülönített lekötött tartalékot csak a jogszabályban meghatározott módon lehet megszüntetni.
Lekötött tartalékként kell kimutatni a gazdasági társagánál a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét, a pótbefizetés visszafizetéséig. Elszámolása a pénzmozgással egyidejűleg történik.
A lekötött tartalék analitikus nyilvántartása tartalmazza:

  •  milyen jogcím szerint történt a lekötött tartalék növekedése vagy csökkenése évenkénti bontásban
  • azt, hogy milyen dokumentumok támasztják alá a lekötött tartalék változásait.

Az állományba vétel a tőketartalékból, illetve az eredménytartalékból lekötött összegeken és a kapott pótbefizetés összegében történik.
Mérlegben szereplő érték: a lekötött tartalék könyv szerinti értéke.
A tárgyévre jóváhagyott osztalék, részesedés megállapításánál csak annyi adózott eredmény fizethető ki, illetve csak annyi eredménytartalék vehető igénybe adózott eredmény kiegészítésére, hogy az osztalékfizetés után a lekötött tartalékkal és az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke ne legyen kisebb a jegyzett tőkénél.
A kiegészítő mellékletben értékelni kell a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, az eszközök és a források összetételét, a saját tőke és a kötelezettségek tételeinek alakulását, a likviditás és a fizetőképesség, valamint a jövedelmezőség alakulását.
Be kell mutatni a saját tőke üzleti éven belüli változását, annak okait.

Értékelési tartalék

Értékelési tartalékként, és azon belül elkülönítetten kell kimutatni

  • a piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítés összegét az értékhelyesbíéts értékelési tartalékaként, tovább
  • a valós értéken történő értékelés alapján a saját tőkével szemben elszámolt értékelési különbözet a valós értékelés értékelési tartalékaként

Az állományba vétel a piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítés összegében történik.
Az értékelési tartalék és az értékhelyesbítés csak és kizárólag egymással szemben és azonos összegben változhat. Az értékelési tartalék terhére a saját tőke más elemeit nem lehet kiegészíteni, annak terhére kötelezettség nem teljesíthető.
Mérlegben szereplő érték: az értékelési tartalék könyv szerinti értéke, az értékhelyesbítéssel azonos érték.
A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az értékhelyesbítések nyitó értékét, növekedését, csökkenését, záró értékét vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, ingatlanok, tartós tulajdoni részesedést jelentő befektetések részletezésben.
Az értékhelyesbítések évenkénti összegét egyedi eszközönként vezetett analitika keretében is nyilván kell tartani. Az analitikus nyilvántartásnak az évközi, folyamatos főkönyvi könyvelés, valamint a kiegészítő melléklet információigényét is biztosítani kell.
Az év végi zárlathoz tételes leltár összeállítása szükséges.
Tartalmaznia kell:

  • az azonosítási adatokat
    • a befektetett eszköz egyedi megnevezése
    • egyedi azonosítási adatok
  • a nyilvántartási adatokat
    • használatba vétel időpontja
    • a nyilvántartásból való kivezetés várható időpontja
    • az előző adatokban bekövetkezett változások
  • az értékadatokat
    • az eszköz bekerülési értéke és annak változásai
    • az eszköz könyv szerinti nettó értéke és annak változásai
    • a még vissza nem írt terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés összege
    • az eszköz piaci értéke és annak változásai
    • az értékhelyesbítés nyitó egyenlege
    • az értékhelyesbítés tárgyévi növekedése
    • az értékhelyesbítés tárgyévi csökkenése
    • az értékhelyesbítés záró egyenlege

Mérleg szerinti eredmény

A mérleg szerinti eredmény az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, a kamatozó részvények kamatával csökkentett tárgyévi adózott eredmény, egyezően az eredmény-kimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel.
Az állományba vétel az eredmény-kimutatásban kimutatott összegben történik.
Mérlegben szereplő érték: a mérleg szerinti eredmény könyv szerinti értéke.
Az eredmény-kimutatással való kapcsolatára vonatkozóan fontos, hogy a tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.
A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a társasági adóalapot módosító tételeket.
Osztalékelőlegként csak akkor fizethető ki a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített közbenső mérlegben kimutatott adózott eredmény, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék-előleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá.
A saját részvény, a saját üzletrész, továbbá a visszaváltható részvény visszavásárlásának az is feltétele, hogy azok visszavásárlására

  • a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegben kimutatott, osztalékként, részesedésként, kamatozó részvény kamataként figyelembe nem vett tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített, osztalékként, részesedésként, kamatozó részvény kamataként figyelembe nem vett tárgyévi adózott eredmény
  • fedezetet nyújtson úgy, hogy a lekötött tartalékkal, az értékelési tartalékkal, továbbá a visszavásárlás értékével csökkentett saját tőke összege nem csökken a jegyzett tőke összege alá

A jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő emelésére akkor és oly mértékben kerülhet sor, ha:

  • a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében, illetve
  • a közbenső mérlegben

kimutatott adózott eredmény (mérleg szerinti eredmény), szabad tőketartalék, szabad eredménytartalék arra fedezetet nyújt és a tőkeemelést követően a jegyzett tőke összege nem haladja meg a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét.
A jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történik a jegyzett tőke emelése akkor is, ha ingyenes vagy kedvezményes dolgozói részvényt, illetve dolgozói üzletrészt bocsátanak ki.