A szerződések teljesítését számos jogintézmény ösztönzi, elsősorban viszont az a gazdasági érdek, amiért a felek a szerződést megkötötték.
A polgári jog azonban az általános szankciókon túlmenően további eszközöket is állít a felek szerződéses érdeke érvényesülésének szolgálatába, nevezetesen a foglalót, a kötbért, a jogvesztés kikötését és a jótállást.

Foglaló

A szerződés megkötésekor annak jeléül és biztosítékául átadott pénz vagy más dolog.
A foglaló jelentősége abban van, hogy védelmet nyújt a szerződés meghiúsulásának esetére, nevezetesen:

  • ha a szerződés meghiúsulása annak a félnek róható fel, aki a foglalót adta, akkor az a foglalót elveszti
  • ha viszont annak róható fel a meghiúsulás, aki a foglalót kapta, akkor az a foglaló összegének kétszeresét köteles visszafizetni
  • ha a meghiúsulás mindkét félnek vagy egyiknek sem róható fel, akkor a foglaló visszajár

A foglalónak kárátalány funkciója is van, ugyanis a foglaló összegét meg nem haladó kár összegét nem kell bizonyítani.
A szerződés teljesítése esetén a foglaló a vételár összegébe beszámít, vagy pedig vissza kell azt adni. A gyakorlatban problémát jelent a foglaló és a vételárelőleg elhatárolása. Ezt a szerződéskötés körülményeiknek, a felek szerződéskötéskori nyilatkozatainak és magatartásának figyelembevételével döntik el.

A kötbér

A kötbér a szerződés nem vagy nem szerződésszerű teljesítésének esetére kikötött pénzösszeg. A kötbért mindenekelőtt el kell határolni a foglalótól:

  • a kötbért nem a szerződés megkötésekor, hanem a szerződés megszegése után adják
  • nemcsak a meghiúsulás, hanem a szerződésszegés más esetei is sújthatók kötbérfizetési kötelezettséggel

A kötbér tehát bármelyik szerződésszegés esetén követelhető, ha

  • a felek a szerződésben azt írásban kikötötték
  • az így szankcionált szerződésszegés felróható magatartás következménye

A kötbérnek is van kárátalány funkciója. A kötbért meghaladó kárra vonatkozóan is ugyanaz a helyzet, mint a foglalónál.


A jogvesztés kikötése

A szerződő felek írásban megállapodhatnak, hogy az, aki a szerződésszegésért felelős elveszít valamely olyan jogot vagy kedvezményt, amely őt egyébként a szerződés alapján megilletné.

Ha a jogvesztés a kötelezettet túlságosan sújtaná, a joghátrány bíróság által csökkenthető.

A jótállás (garancia)

Hibás teljesítésért való feltétlen helytállást jelent a jótállás vagy más szóval garancia. A jótállási kötelezettség alapulhat jogszabályon, de jótállást szerződésben is lehet vállalni. A feltétlen helytállás annyit jelent, hogy a kötelezett a kellékszavatossági igényeket meghaladó többletfelelősséget vállal. Ennek a többletfelelősségnek a mibenléte eléggé szerteágazó. Jótállást alapvetően szerződésekben vállalnak, így a törvényben e többletfelelősség tartalmának meghatározását is a szerződésekre bízza.



Elállás joga

Amikor valamelyik fél a másik szerződésszegése esetére a szerződés felbontását köti ki.

Tartozás elismerése

Aki tartozása fennállását elismeri ezzel bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a tartozása fennáll. A jogosultnak csupán a tartozás elismerést kell bizonyítania, hogy a követelését érvényesítse.

Dologi biztosítékok

Meghatározott vagyontárgyak lekötése a szerződés fedezetéül (zálogjog, óvadék, fedezetlekötés bankszámlán).

Személyi biztosítékok

Meghatározott személy vagyonának lekötése a szerződési érdek fedezetéül (kezesség, bankgarancia).