Szerződésszegés

Minden olyan magatartás, körülmény vagy állapot, amely a szerződésbe ütközik vagy sérti valamilyen félnek a szerződéssel kapcsolatos jogait. A szerződés feladata, hogy a felek meghatározott érdekeit kielégítse. Ezeket az érdekeket a törvény védi.

Objektív szerződésszegés

Az a körülmény vagy állapot, amely a szerződésbe ütközik tekintet nélkül arra, hogy a felek mennyiben működtek közre annak előidézésében.

Erre az esetre rendelt szankciók

  • teljesítés kikényszerítése
  • a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értékegyensúlyának biztosítása
  • a jogviszony felmondása

Szubjektív szerződésszegés

Valamelyik fél felróható magatartására vezethető vissza.

Fajtái

  • a kötelezett késedelme
  • a jogosult késedelme
  • hibás teljesítés
  • lehetetlenülés
  • a teljesítés megtagadása

Késedelem

A szolgáltatás időleges nem teljesítése. Következménye kártérítés (kamat, kötbér).

A kötelezett késedelme

A kötelezett késedelméről akkor beszélünk, ha:

  • a teljesítési határnap vagy határidő eredménytelenül eltelt
  • teljesítési határidő hiányában a jogosult a saját teljesítésnek felajánlásával a kötelezett egyidejű teljesítését követelte s az nem hozott eredményt.

Kizárja a kötelezett késedelmét, ha:

  • a jogosult késedelemben van
  • a felek a határidő eljárta előtt a teljesítési időt módosítják

Az objektív kötelezetti késedelem szankciói:

  • a jogosult továbbra is követelheti a teljesítést
  • a jogosult a törvényben meghatározott esetekben a szerződéstől elállhat
    • ha bebizonyítja, hogy a késedelem következtében már nem áll érdekében a szolgáltatás
    • ha a szerződésben késedelem esetére kikötötte az elállás jogát
    • ha a teljesítésre póthatáridőt tűzött, s az is eredménytelenül telt el
  • pénztartozáskor, akkor is kamatot kell fizetni, ha szerződés kamatkikötést nem tartalmazott

Szubjektív kötelezetti késedelmi szankciók:

  • a késedelemmel okozott kárt meg kell téríteni
  • a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett károsodásért felelősséggel tartozik a kötelezett

A jogosult késedelme

A jogosult késedelembe esik, ha:

  • a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el
  • elmulasztja azokat az intézkedéseket, nyilatkozatokat, amelyek a kötelezett szerződésszerű teljesítéséhez szükségesek
  • a teljesítés megtörténtéről nem állított ki nyugtát.

Az objektív jogosulti késedelem szankciói:

  • a jogosult továbbra is köteles a szerződésszerű magatartásra
  • a kötelezettnek jogában áll bírói letétellel teljesíteni
  • a kötelezett késedelme nem állhat be
  • a kárveszélyviselés a jogosultra száll át
  • a jogosultnak viselnie kell a dolog őrzésével kapcsolatos költségeket
  • pénztartozás után kamat akkor sem jár, ha a szerződés kamatkikötést tartalmazott

Szubjektív jogosulti késedelem esetén a jogosult az előbbi jogkövetkezményeken túl köteles megtéríteni mindazt a kárt, amelyet a kötelezett a késedelem következtében szenvedett el.

Hibás teljesítés

Ha a szolgáltatás nem felel meg a törvényes vagy a szerződésben meghatározott kellékeknek.

Oka lehet

Materiális hiba

Minőségi - mennyiségi hiba, egészen más dolog szolgáltatása, mint amire szerződtek, használati utasítás, védjegy ellátás elmulasztása.

Következménye

Szavatosság, amely lehet:

  • kellékszavatosság: a kötelezett szavatol azért, hogy a szolgáltatás teljesítésekor rendelkezik a törvényes és a szerződésben kikötött használhatósággal, műszaki kellékekkel.
    A kötelezett csak akkor mentesül alóla, ha a hiba oka a szolgáltatás időpontjában még nem állt fent, illetve a jogosult tudott a hibáról, de azt nem kifogásolta (a jogosult bizonyít).
    Kellékszavatossági jogok:
    • árleszállítás
    • kijavítás
    • kicserélés
    • jogosult elállása
  • jótállás: szigorúbb kellékszavatosság a kötelezett csak akkor mentesül alóla, ha bizonyítja, hogy a hiba oka az átadás után keletkezett (a kötelezett bizonyít)

Jogi hiba

A jogosult nem szerzi meg azokat a jogokat, amelyek őt jogszabály alapján vagy a szerződés jogcímén megilletik. Jogszavatosságot vált ki.

Jogszavatosság

A kötelezett helytállni tartozik azért, hogy a jogosult nem vagy csak korlátozottan szerzi meg a jogait (a szolgáltatás tárgyán 3. személynek jogosultsága van és ezt a kötelezett a teljes határidőig nem szünteti meg).

Lehetetlenülés

Ha a szolgáltatás, valamely a szerződés megkötése után bekövetkezett okból nem teljesíthető.

Gazdasági lehetetlenülés a gazdasági tényezők piaci viszonyok olyan méretű változtatása esetén, amelynek kereskedelmi kockázatát nem képesek viselni a felek.

Következményei: szerződésmegszűnés, kártérítés.

Esetei

  • fizikai: ha a szolgáltatás tárgya megsemmisül vagy hozzáférhetetlenné válik
  • jogi: ha a teljesítést jogszabály tiltja
  • érdekbeli: ha a szerződéskötés után beállt körülmények olyan helyzetet hoznak létre, hogy a szerződés csak előre nem látott rendkívüli nehézségek aránytalan áldozatok árán teljesíthető, de ezt a kötelezettől elvárni nem lehet

 

Az objektív lehetetlenülés esetében a szerződés megszűnik.
A felróható lehetetlenülés szankciói szerint alakulnak, hogy a lehetetlenülés a jogosultnak vagy kötelezettnek róható-e fel:

  • ha lehetetlenülés a jogosultnak róható fel, úgy a kötelezett szabadul fel a kötelezettségei alól
  • ha a lehetetlenülés a kötelezettnek róható fel, úgy a jogosult választhat, hogy
    • teljes kártérítést követel
    • a szerződéstől eláll, és csak a szerződés megkötéséből eredő kárának megtérítését követeli.

A teljesítés végleges megtagadás a kötelezett részéről

Ha a kötelezett a teljesítést végleg megtagadja, akkor a jogosult választhat a felróható kötelezetti késedelem vagy a kötelezettnek felróható lehetetlenülés szankciói között.


A szerződés dologi biztosítékai

A dologi biztosítékadás két csoportra bontható:

  • a zálogjogra
  • és óvadékra

A személyi biztosíték nem más, mint a kezesség.

Zálogjog

A zálogjog annyit jelent, hogy a jogosult a követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít.

A zálogjog, azaz

  • Járulékos
    • főkötelezettséget tételez fel
    • terjedelme általában a főkötelezettség terjedelméhez igazodik
    • a követelés engedélyezésekor a zálogjogosultság is átszáll az új jogosultra
  • Abszolút hatályú. 
    Ez annyit jelent, hogy a zálogtárgyból való kielégítést mindenki köteles tűrni.

A kézizálogjog az elzálogosított dolog átadásával jön létre. A zálogtárgyat viszont nem feltétlenül szükséges a zálogjogosult kezeihez adni, a kézizálogjog úgy is létrejöhet, hogy a zálogtárgyat harmadik személynél helyezik el.
A zálogtárgyból való kielégítés bírósági határozat alapján, végrehajtás útján történik. A bírósági út kikapcsolására csak akkor van lehetőség, ha a kézizálog szerződést a felek közokiratba foglalták. Ezen kívül megoldás lehet még a zálogtárgy közös értékesítése.

Zálogjog átruházható követelésen vagy olyan jogon is alapítható, amelynek gyakorlása átruházható. Az elzálogosított követelés kötelezettjét az elzálogosításról értesíteni kell, és ezt követően a kötelezett bírói letéttel vagy pedig a zálogkötelezett és a zálogjogosult kezeihez együttesen teljesíthet.

Óvadék

Az óvadék a jogosult követelésének biztosítékául szolgál a szerződés nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén.

A foglalóra és a kötbérre vonatkozó szabályoktól eltérően a jogosult óvadék esetében mindenkor köteles kárának nagyságát bizonyítani, tehát az óvadéknak nincs kárátalány funkciója.

A szerződés személyi biztosítéka, kezesség

A kezesség a szerződés teljesítésének személyi biztosítéka. A kezességnek két fajtája ismeretes.
Az egyszerű kezesség esetében a kezes helytállása másodlagos, s a jogosult csak akkor fordulhat a kezes ellen, ha követelést a kötelezettől nem tudta behajtani.

A készfizető kezesség esetében a kezesnek a kötelezettel egy sorban kell helytállnia.