Szerződés érvénytelensége

Érvénytelenség esetén van legalább két egybehangzó akaratnyilatkozat, ez azonban valamely oknál fogva nem alkalmas arra, hogy kiváltsa a kívánt joghatást (pl. adás-vételnél az eladó nem a tulajdonában lévő dolgot akarja eladni).

A szerződés akkor érvénytelen, ha szerződési akaratban, a szerződési akaratnyilatkozatban vagy a célzott joghatásban lévő valamilyen fogyatékosság miatt a szerződés nem alkalmas a célba vett joghatás előidézésére. Az érvénytelenség okának a jognyilatkozat tételekor kell fennállnia.
A semmisség feltétlen érvénytelenség, azaz erre bárki hivatkozhat határidő nélkül. 

Két fő formája

  • semmisség 
  • megtámadhatóság

Megtámadhatóság

  • akarathibák
    • a tévedés akkor adhat okot a megtámadásra, ha a tévedés valamilyen lényeges kérdésben történik
    • a megtévesztés annyit jelent, hogy a szerződő felek valamely lényeges körülményről tévedésbe ejtették a másik felet
    • a fenyegetés szoros rokonságot mutat a kényszerrel, mivel valójában lelki kényszerről van szó
  • a joghatás hibája
    • a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti feltűnő vagy értékkülönbség

Semmisség

Az akaratban, a nyilatkozatban vagy a joghatásban.

  1. Akarat hiba
    • ha a szerződési akarat hiányzik: színlelt szerződések, fizikai kényszer, fenyegetés, megtévesztés esetén
    • ha a jog nem ismeri el az akaratot szerződési akaratnak pl. cselekvőképtelen és korlátozott cselekvőképes személy akarata
    • ha tévedés áll fenn, amely irányulhat a szerződés alanyára, tárgyára, tartalmára, a szerződéssel kapcsolatos jogi kérdésre és a szerződés indokára
    • a tréfából tett nyilatkozat esetében szintén hiányzik a szerződési akarat
    • kényszer esetében
  2. Akarat nyilvánítási hiba
    • az akaratnyilatkozat hibájának egyik esete a képviselet jogkör hiánya vagy annak túllépése (álképviselet, megtévesztés)
    • semmisséget eredményez az is, hogyha az akaratnyilatkozat a törvényben meghatározott alakszerűségek megsértésével történt
  3. Célzott joghatás miatti érvénytelenség
    • tilos szerződés: amelynek célzott joghatását jogszabály tiltja (pl. megvesztegetés)
    • ennek megfelelően tilos az olyan szerződés, amelyben a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között aránytalanul nagy különbség van
    • kifejezetten jogszabályba ütközik az olyan szerződés, amely szerint a jelzálogjog jogosultja a zálogtárgy birtoklására vagy hasznainak szedésére jogosult
    • lehetetlen szerződés: ha a kikötött szolgáltatás teljesítése nem lehetséges.
      Oka:
      • fizikai lehetetlenség: ha a szolgáltatás véghezvitele a társadalmi - technikai fejlődés adott szintjén nem lehet
      • jogi lehetetlenség: ha a szolgáltatást jogszabály tiltja (pl. drogkereskedelem)

Érvénytelenségtől megkülönböztetjük a hatálytalanságot és a nem létező szerződéseket

Hatálytalanság: a szerződés tényállása is megvalósul és az érvényességi kellékek is megvannak, de a szerződés hatálya már megszűnt vagy még nem állt be.
Nem létező a szerződés: ha a felek nem állapodnak meg a lényeges kellékekben vagy ha a felek között nincs megegyezés.

Szerződés megtagadása

A megtagadhatóság feltételes érvénytelenség.

A szerződés megtagadására jogosult:

  • az a fél, akire nézve a szerződés hátrányokkal jár
  • az a harmadik személy, akinek törvényes érdeke fűződik a szerződés érvénytelenségének megállapításához.

Szerződés módosulása

  1. a felek akaratán kívüli okból pl. halál
  2. szándékolt módosítás
    • egyesség
    • bírói szerződés-módosítás

Szerződés megszűnésének esetei

  • teljesítés
  • a felek akaratából megszüntető és felbontó szerződéssel
  • elállással (egyoldalú visszamenőleges szerződésmegszűnés)
  • felmondással (rendes, rendkívüli)
  • hatósági intézkedés vagy bírósági rendelkezés folytán
  • más esemény következtében

Szerződések és az állam viszonya

Az állam a szerződésekhez háromféleképpen viszonyulhat:

  • elismerheti és támogathatja azokat
  • elismerheti azokat, de érvényesítésükhöz nem nyújt segítséget
  • megtagadhatja tőlük az elismerést

Az államilag nem érvényesíthető szerződések

Az államilag nem érvényesíthető szerződések kétfélék lehet:

  • naturális kötelmek
  • elévült kötelmek

Az alanyi jog megszűnése csak azoknak a határidőknek az elmulasztásakor következik be, ahol ezt a törvény kimondja.

Az elévülés ezzel szemben csak azt jelenti, hogyha a jogosult rendelkezésre álló időtartam alatt nem hívja segítségül jogának érvényesüléséhez az állami kényszert

Az elévülési idő a polgári jogban öt év.

Az elévülés megszakadása csak bizonyos tételesen felsorolt esetekben következik be:

  • a jogosult írásban felszólítja a kötelezettet a követelés teljesítésére
  • a jogosult követelését bírói úton érvényesíti
  • a felek a követelést módosítják
  • a tartozást a kötelezett elismeri

Az elévülést a bíróság csak kérelemre, míg a jogvesztést hivatalból veszi figyelembe.