2.5 A logisztika helye a vállalati rendszeben:

Logisztikai nézőpontról akkor beszélünk, amikor az anyagáramlás oldaláról szemléljük a vállalati működés egészét. A termelési folyamat fenntartása érdekében biztosítani kell az anyagok, a félkész termékek, a késztermékek és az áruk folyamatos áramlását, mivel ezek forgóeszközök, és így egyszer használatos résztvevői a termelésnek.

2.6 A logisztikai rendszer lényege:

A logisztika az alapanyagok, fékész és késztermékek, valamint a kapcsolódó információk származási helyről felhasználási helyre történő hatásos és költséghatékony áramlásának tervezési, irányítási és megvalósítási folyamata, a vevői elvárásoknak történő megfelelés szándékával. Célja a rendszerszemléletű anyaggazdálkodás segítségével a forgóeszköz-gazdálkodás, valamint közvetve a teljes vállalati gazdálkodás kedvező hatékonyságának biztosítása.
A következő feltételeknek kell eleget tenni:

7M:

  • megfelelő termék
  • megfelelő minőségben
  • megfelelő állapotban
  • megfelelő helyen
  • megfelelő időben
  • megfelelő felhasználónak
  • megfelelő költségen
  • álljon rendelkezésre.

A logisztikai rendszer részei:

  1. Beszerzési logisztika, amely a vállalati tevékenységhez szükséges inputokat szerzi be és bocsátja a termelés rendelkezésére.
  2. A termelési logisztika, amely a beszerzési logisztika által biztosított anyagokat áramoltatja a termelési folyamaton át.
  3. A marketinglogisztika, amely a termelésből kikerülő termékeket az outputpiacon való értékesítés számára megfelelő módon biztosítja

3.3 A logisztika rendezőelvei:

A logisztika feladata a termelési és értékesítési folyamat megfelelő kiszolgálása a lehető legalacsonyabb költségszint mellett.

A kiszolgálás színvonalát három tényezővel szokás jellemezni:

  1. A rendelkezésre állás azt mutatja meg, hogy a jelentkező igények milyen arányban elégíthetők ki azonnal. Ez a logisztikai rendszer készenléti állapotát mutatja meg.
  2. A kiszolgálási idő az igény jelentkezése és annak kielégítése között eltelt idő. Ez a logisztikai rendszer reakcióidejét mutatja meg. Átlagosan mennyi idő telik el az igény felmerülésétől annak kielégítéséig.
  3. A kiszolgálás minősége a felmerülő igényekre és problémákra a logisztikai rendszer által adott válasz megfelelőségét vizsgálja. Megmutatja, mennyire képes az adott logisztikai tevékenység az igények részletekbe menő figyelembevételére, illetve milyen mértékben szorul rá helyettesítő termékek alkalmazására.

A beszerzés költségei az anyagokhoz való hozzájutás költségeit tartalmazzák. A készletezés költségei az anyagbeszerzés és az anyagigény felmerülése közötti térbeli és időbeli eltérés kiegyenlítésének költségei. A hiány költségei annak a következtében merülnek fel, hogy valamilyen anyagigény nem elégíthető ki megfelelően.

3.4 A logisztikai stratégia:

A vállalati stratégia egyik funkcionális területe a logisztikai stratégia.

Főbb elemei:

  1. A beszerzés stratégiája a szállítókkal szemben támasztott követelményeket és a szállítók kiválasztásának elveit, valamint az ezekhez kapcsolódó információs rendszert tartalmazza. Az információs rendszernek belülről, és kívülről is adatot kell szolgáltatnia.
  2. A készletezés stratégiája a készletek összetételére, forrásaira, mértékére vonatkozó kereteket határozza meg.
  3. A fizikai elosztás és az értékesítés stratégiája a készletezési pontok számát, helyzetét és a közöttük lévő szállítások rendszerét határozza meg.
  4. Az információáramlás stratégiája a logisztikai rendszer működéséhez szükséges információk megfelelő helyre való eljuttatásának, valamint a rendszer működését ellenőrző információk visszacsatolásának módjait írja elő.

4. A készletgazdálkodás egyes területei:

4.1 A beszerzés:

A beszerzésnél meg kell adni a rendelési tételnagyságot, pontosan meghatározva a megrendelendő termék minőségét és mennyiségét, valamint a szállítási határidőt. Ez után kerül kiválasztásra a megfelelő szállító, ezt követi a rendelésfeladás. Miután a megrendelés megtörtént fel kell készülni a szállítmány fogadására.

A termék átvétele történhet:

  • A szállító telephelyén,
  • A vevő telephelyén,
  • A fuvarozó telephelyén

A termék átvételénél meg kell győződni arról, hogy a termék megfelel-e a megrendelésben megadott specifikációnak. Az átvétel után a termék lerakodása és a tárolóhelyre történő szállítása következik.

A beszerzési folyamat lépcsőfokai:

  1. a rendelési mennyiség, minőség és idő meghatározása
  2. a megfelelő szállító kiválasztása,
  3. a rendelés feladása,
  4. a szállítmány fogadásának előkészítése
  5. a beérkező termék átvétele
  6. a termék ellenértékének kifizetése.

4.2 Az anyagmozgatás:

Fajtái:

  1. a szállítás különböző helyen lévő gazdasági egységek vagy telephelyek közötti anyagmozgatás
  2. a raktáron belüli anyagmozgatás a tárolási ideje alatt és helyén történő anyagmozgatás (betárolás, kitárolás, átrendezés)
  3. az üzemek közötti anyagmozgatás az egy telephelyen lévő egységek közötti termékáramlást biztosítja.
  4. A munkahelyközi és munkahelyi anyagmozgatás egy üzemen belül a különböző megmunkálási szakaszok közötti térben különbség áthidalására szolgál.
  5. Szabály, hogy a kapacitás egyenlő legyen a maximális és az átlagos igény átlagával.

4.3 A tárolás:

A tárolás az anyagmozgatás folyamatának megszakítása, a készletgazdálkodás legjellemzőbb mozzanata.

A tárolás módjai:

  • Polcrendszer
  • Tartályok
  • Támfalas helyiségek,
  • Automatizált magasraktár,
  • Fedetlen szabadtér,
  • Fedett szabadtér.

A készlet elhelyezése és nyilvántartása két módon történet. Az egyik a fix helyes rendszer, ahol az egyes készletfajtákat mindig egy meghatározott helyen tárolják, a másik a szabad helyes rendszer, ahol mindent a legközelebbi szabad helyre tesszük, és nyilvántartjuk, hogy mit hova tettünk.
A készlet nyilvántartása a tárolási folyamatra épül. Alapdokumentuma a raktári anyagnyilvántartás. A raktári forgalmat a raktári ügyrend szabályozza. A raktári ügyrendben meg kell határozni a raktári forgalom alapbizonylatait és azok kiállítási módját.

Az alapbizonylatok a következők:

  • Bevételezési jegyek
  • Kivételezési jegyek
  • Visszavételezési jegyek
  • Nyilvántartó kartonok,
  • Raktárközi átadási jegyek.

4.4 A kiszolgálás:

A kiszolgálás a jelentkező igények kielégítése a készletgazdálkodási rendszerben. Az igényeket sorrendbe lehet állítani. Ezeket sorban állási rendszereknek nevezzük.

Fajtái:

  1. FIFO rendszer, ahol a beérkező igényeket érkezési sorrendben elégítik ki.
  2. LIFO rendszer, ahol a beérkező igényeket a beérkezés fordított sorrendjében elégítik ki.
  3. PRI rendszer, ahol a beérkező igényeket fontossági sorrendben elégítik ki.
  4. RND rendszer, ahol a beérkező igényeket találomra, véletlenszerűen elégítik ki.

Ugyanezeket a rendszereket használják olyan értelemben is, hogy a raktárba beérkező anyag és áru milyen sorrendben hagyja el a raktárat. Ebben az értelemben a FIFO rendszer fordul elő legtöbbször. Ömlesztett anyagoknál gyakori a LIFO rendszer, míg kevésbé szervezett raktári tevékenység esetén az RND rendszer.