Beruházási döntések:

Beruházás: a tárgyi eszközök beszerzésére, létesítésére, a meglévő tárgyi eszközök bővítése, élettartamának, teljesítőképességének növelésére szolgáló tőkekiadás.

A beruházási javaslatok célja:

  • A vállalat bevételeinek növelése
  • A költségek csökkentése
  • A jogszabályi, hatósági előírásoknak való megfelelés
  • Az elavult, elhasználódott eszközök pótlása.

A beruházási javaslatok jellemzői:

  • Jelentős pénzkiadás
  • A beruházás révén képződő hozamok később jelentkeznek
  • Hosszú időre meghatározzák a vállalat műszaki-technológiai jellemzőit, gazdasági-és pénzügyi helyzetét
  • A rossz döntések sokszor véglegesek, vagy csak igen nagy költségekkel korrigálhatók.

Döntési problémák:

  • Pénzügyileg mennyire életképes a javaslat
  • Több azonos célt szolgáló beruházási javaslat közül kell választani
  • A rendelkezésre álló tőke alapján melyik javaslat az optimális

Gazdaságossági számítások:

Statikus mutatók:

A pénz időértékét figyelmen kívül hagyják.

  • Megtérülési idő: az az években kifejezett időtartam, amely ahhoz szükséges,    hogy a kezdő tőkebefektetés a beruházás révén képződő pénzáramlásokból    megtérüljön.
  • Átlagos jövedelmezőség: a számvitelileg kimutatott nyereség.

Dinamikus mutatók:

Pénzáramlások diszkontálásán alapul.

  • Nettó jelenérték: kifejezi, hogy a beruházás futamideje alatt képződő pénzáramok diszkontált értékéből levonva a kezdő tőkebefektetést, mekkora hozam képződik.
  • Belső megtérülési ráta: az a kamatláb, amellyel a beruházás révén képződő pénzáramokat diszkontálva, azok együttes összege egyenlő a kezdő pénzárammal.    
  • Jövedelmezőségi index: olyan mutató, amelyben a beruházás révén képződő    jövedelmek diszkontált értékét a kezdő pénzáramokhoz viszonyítják. Ha értéke    1-nél nagyobb, akkor a beruházás elfogadható.

Pénzügyi döntések:

  • Befektetési döntések: a vállalkozás eszközeinek nagyságát és összetételét változtatják meg. Alapkérdése, hogy milyen eszközbe mikor, mennyit fektessenek be.
  • Finanszírozási döntések: arra irányulnak, hogy honnan, milyen formában szerezzék meg a befektetési döntésekhez szükséges tőkét. Alapkérdése, hogy hogyan változzon a pénzügyi- és a tőkeszerkezet.
  • Rövid távú döntések: arra irányulnak, hogy mennyit fektessen be a cég készletekbe, milyen fizetési határidővel és feltételekkel értékesítsen a cég, valamint, hogy mekkora vevőállományt tartson a cég.
  • Hosszú távú döntések: arra irányulnak, hogy mikor, mennyit fektessen a cég a tevékenységét tartósan szolgáló eszközökbe. Területei: befektetési döntések, finanszírozási döntések, osztalékkal kapcsolatos döntések

Beruházások csoportosítása:

Pótló: a teljesen elhasználódott tárgyi eszközöket újakkal helyettesítik.
Bővítő: korábban nem létező tárgyi eszközök létesítését jelenti. Nettó beruházásnak is nevezik.

Gazdasági alanyok szerint:

  • Kormányzati
  • Önkormányzati
  • Vállalati
  • Háztartási

Szerepük szerint:

  • Alap (a beruházási cél megvalósulását közvetlenül szolgálja)
  • Járulékos (az alapberuházás rendeltetésszerű működését segíti elő)
  • Kapcsolódó (az alapberuházás működéséhez szükséges, de közvetlenül más szervezet fejlesztését szolgálja).

Anyagi-műszaki összetétel szerint:

  • Gépek
  • Gép-felszerelések
  • Berendezések
  • Építési beruházások
  • Építésszerelési beruházások
  • Egyéb beruházások

Finanszírozás forrása szerint:

  • Saját forrásból
  • Külső forrásból

Megvalósítás módja szerint:

  • Saját vállalkozásban végzett
  • Megbízás útján megvalósuló
  • Megrendelés útján megvalósuló

Befektetés fogalma:

A vállalati pénzeszközök lekötése a vállalat küldetéséhez kapcsolódva és határozott nyereségszerzési céllal.