A marketing egyrészt gondolkodásmód, modern filozófia, másrészt piaccal kapcsolatos tevékenységek összehangolt rendszere. Pl.: tervezés, szervezés, végrehajtás, mely tevékenységek a marketing menedzsment feladata.

A marketing klasszikus értelmezése:

Olyan tevékenységsor, amely a termék vagy szolgáltatás ötletétől az eladásig terjed. A termék megvalósítása és értékesítése.

A marketing modern értelmezése:

A tervezésnek és végrehajtásnak az a folyamata, amelynek során elképzelések, eszmék, termékek és szolgáltatások, teremtése, árazása, ösztönzése, elosztása történik egyéni és szervezeti célok kielégítése végett.

A marketing világában megkülönböztetünk mikro- és makro marketinget:

Mikromarketing:

Mindazon vállalati, tevékenység, amelynek célja a meglévő és potenciális ügyfelek igényeinek maximális kielégítése. Nem tesz különbséget a profit célú és a nonprofit szervezetek között.

Makromarketing:

Olyan szervezeti rendszer és tevékenység sor amely egy adott nemzetgazdaság erőforrásait osztja szét az állampolgárok között. Az állami beavatkozás fontos területei a nonprofit szervezetek.
A marketing munka folyamata
Helyzetelemzés
„Megbízható” kép kialakítása a piaci folyamatok várható alakulásáról. Elkezdődik a marketingkutatás: információgyűjtés, beszerzés, rendszerbe foglalása. A helyzetelemzésben a menedzsmentet információval, adatszolgáltatással látja el a tervezéshez a MIR (marketing információs rendszer).

A MIR alrendszerei:

  1. Belső beszámoló rendszer
  2. Marketingfigyelő rendszer
  3. Marketingkutató rendszer
  4. Marketingelemző rendszer

Célok megfogalmazása:

A helyzetelemzés által megismert piaci szituációból kiindulva a menedzsment meghatározza, hogy a cég mit akar elérni a jövőbe, hova akar eljutni. A célok a piacra, kínálatra irányulnak, a célpiac feltárását, annak igény kielégítését határozzák meg.

Stratégia megfogalmazása:

A célhoz vezető eszközök és módszerek kijelölése.

Program kialakítás:

Rövid távú feladatok: az aktuális helyzethez fogalmazzák meg a konkrét tevékenységet összhangban a stratégiával.

Végrehajtás:

A kijelölt feladatok elvégzése, a terv végrehajtása megfelelő időben és helyen. A végrehajtás és az ellenőrzés során derül ki a tevékenység hatékonysága és eredményessége. Kitűzött célok megvalósulásának összevetése a feladat végrehajtásában.

Az ellenőrzés feladata:

A folyamat végén a feladat megvalósulás vizsgálat sikerült, nem sikerül illetve folyamat közben a rész célok összehasonlítása az elvégzett tevékenységgel.
A marketing-mix modellt McCarthy dolgozta ki, amit az angol szavak kezdőbetűi alapján 4P modellnek neveznek.

Marketing-mix fogalma:

A marketing elemeinek különböző kombinációit jelenti
(nem mindig azonos mértékű keverést jelent)

Marketing-mix lényege:

  • a piaci versenyben a vállalkozások alapvető érdeke, hogy meggyőzzék a fogyasztókat, hogy az ő termékeik megvétele (fogyasztása) a legjobb a számukra
  • ezt a meggyőzést a piac befolyásolásával érhetik el
  • ennek eszközeit nevezzük összefoglaló néven marketing-mixnek

A marketing-mix elemei (4P: product, price, place, promotion):

Termékpolitika: a termékre vonatkozó döntések, a termék tervezésére, választékára, formatervezésére, csomagolásra, márkára, garanciára, ill. kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó tevékenységek, intézkedések
Árpolitika: témái az árak kialakítása, költségvizsgálatok, fogyasztói árérzékenység, árképzési módszerek, az árat befolyásoló tényezők elemzése, vizsgálata
Értékesítéspolitika: a terméknek a fogyasztóhoz való eljuttatását értjük, az elosztás útját, módszereit, szállítást, készletezést, üzletek elhelyezését, hálózatát jelenti.
Marketingkommunikáció: a fogyasztó befolyásolása, meggyőzése, tájékoztatása a vásárlás érdekében

Eszközei:

  • reklám
  • személyes eladás
  • vásárlók befolyásolása (PR)
  • 3P (people, physical, process): emberi tényező, tárgyi elemek, folyamat

A marketing-mix kialakításában figyelembe vett szempontok:

  • technológiai környezet
  • gazdasági környezet
  • természeti környezet
  • politikai környezet
  • jogi környezet
  • milyen: eszközkombinációt választ, célpiacra, időtartamra termeljen a célok elérése érdekében?

Új irányelvek:

  • felmerült egy új elképzelés, mely szerint: 4P = 4C

Product = Costumer needs (termék = vásárlók igényei):

  • új piaci szegmensek jelentek meg:
    • turista üzletemberek
    • hedonisták (csak maguknak élnek, élvezi az életet, márka kedvelők)
    • szinglik (egyedül élők, első a karrier)
    • E-ember, E-gyerek (számítógépfüggő, technika függő)
    • pláza cicák (első a divat)
    • szeniorok (50 év felettiek)
    • homoszexuálisok

USP: Unique Selling Products

  • új különleges dolgok iránti igény
    • üzletekre is értjük

Price = Costs (ár = költség):

  • megéri-e megszerezni az adott áron a terméket és szolgáltatást
    • árban
    • időben
    • rövidebb úton

Place = Convenient (értékesítés = kényelem):

  • azok a szolgáltatások, amelyek kényelmesebbé teszik a vásárlást
  • házhoz szállítás, online vásárlás lehetőségeinek megteremtése
  • piackutatás az alapja, azon belül is egy új irányzat a FEED-BACK

Promotion = Communication ( marketing kommunikáció = kommunikáció)

  • fontossági sorrend a 4P esetén:
    1. reklám
    2. értékesítés ösztönzés
    3. PR
    4. direct-marketing
    5. személyes eladás
  • fontossági sorrend az új irányelvek szerint:
    1. személyes eladás
    2. direct-marketing
    3. PR
    4. értékesítés ösztönzés
    5. reklám

A marketing-mix konkrét termék-, vagy szolgáltatására vonatkozó kialakításánál azonban a négy elem összhangjára van szükség olyan módon, hogy egymást erősítsék. Ezt szinergiáknak nevezi a szakirodalom.

Jellemző példák a szinergikus marketing-mixre:

  • alacsony termékminőség
  • alacsony ár
  • eladáshelyi reklám
  • kiváló minőségű termék
  • magas ár
  • exkluzív értékesítés
  • presztízs reklám

Stratégia: a küzdelem megtervezésének a tudománya.
A vállalat stratégiája olyan írásban rögzített koncepció, amely tartalmazza a vállalat hosszú távú terveit, céljait és ezek elérési eszközeit.

Kidolgozás oka:

  • változó környezet
  • az erőforrások szűkössége

Jelentősége:

  • segíti a környezeti alkalmazkodást
  • segíti az erőforrások elosztását
  • irányt mutat a vezetésnek.

Kialakítási módjai:

  1. Tervező típusú: / legfejlettebb /, erős nagyvállalat készíti, ahol a piac prognosztizálható, folyamatosan tervezik a stratégiát.
  2. Vállalkozási típusú: az élre törő vállalatok stratégiája, keresik az új lehetőségeket, nagy lépések, nagy kockázat, helyzettől függő döntések.
  3. Adaptív típusú: a vállalat a pozíciótartásra törekszik, általában bonyolult környezetben kis lépésekben halad, azaz válaszol a kihívásokra.

A stratégia szintjei:

  1. Vállalati szintű
  2. Üzletági szintű / üzleti egységek, nyereségközpontok vagy profit rendszerek, divízió /, olyan elkülönült alapegység (terület vagy termék), ami a vállalatból kiszakítva képes lenne önállóan működni.
  3. Funkcionális egységek szintje (költség központok, cost centerek), ezek a végrehajtó egységek például: anyaggazdálkodás.

Stratégia fajtái:

  1. Költség vezető stratégia: alacsony árakkal próbál a piacon nagy részesedésre szert tenni
  2. Megkülönböztető stratégia: termékek egyedi jellemzője
  3. Koncentráló stratégia: fogyasztói igényekhez próbál alkalmazkodni

A tervezés szakaszai:

  1. Helyzetelemzés
  2. Stratégiai cél kitűzése
  3. Lehetséges megoldási utak, azaz alternatívák kidolgozása
  4. Döntés vagy választás, azaz a stratégia elfogadása
  5. A stratégia végrehatása, ellenőrzés, visszacsatolás

Stratégia kidolgozása során:

  1. Küldetés tisztázása: a profit célt konkretizálja, azaz milyen fogyasztói igényt akar kielégíteni a vállalat és hogyan.
  2. Fontos versenyhelyzet vizsgálata: cél a versenyelőny feltárása
    1. Vizsgálati módszer: vállalati szinten kiterjed valamennyi szereplőre (vevő, versenytárs, szállító), SWOT elemzés (Gyelv – gyengeségek, erősségek, lehetőségek, veszélyek), további módszer lehet: a csoportos döntési technikák alkalmazása, Brainstirming- ötletroham, Delphi.
    2. Üzletági szinten: úgynevezett portfolió elemzésen alapul.

BCG mátrix vizsgálati szempont: piaci részesedés (a versenytárshoz viszonyított részesedés), a minősítés lehet alacsony és lehet

Kérdőjelek:

Magas növekedés, a részesedés alacsony! Ígéretes termék, sok pénz a felemelkedéshez:

  1. támogatni, hogy sztár legyen
  2. lesüllyeszteni
  3. félretenni, továbbfejleszteni

Sztárok:

  • magasan nő az igény „én” vagyok a piacvezető
  • további támogatást kell adni.

Fejős tehenek:

  • magas a részesedés, de a vonzerő csökken, kiöregedett sztárok
  • tartani, amíg profitot hoz
  • aratás, leszedni a hasznot

Döglött kutya:

  • semmire sem jó termék
  • meg kell szüntetni.

Egy normális termék mindegyiket átéli.
A módszernek azaz előnye, ami a hátránya, mert nagyon egyszerű

  • GE Mekinsey mátrix: minden fontos tényezőt képes vizsgálni, ezeket a tényezőket kritikus tényezőknek nevezzük:
    • belső helyzettel kapcsolatos, ez az évi versenyképességemet határozza meg.
    • külső kritikus tényezők, a piaci vonzerőt határozzák meg.

A kiválasztott tényezőket 1-5-ig osztályozzuk, majd az osztályzatokat átlagoljuk, az átlag alapján értékeljük a terméket.

  • alacsony: 1-2,33
  • közepes: 2,34-3,67
  • magas: 3,68-5

Előnye: sok tényezőt képes figyelembe venni.
Gond: rossz a tényező kiválasztása, helytelen osztályozás, tényezők súlyozása.
Mindkét módszer segíti a döntéseket, viszont a bővítéshez nem ad információt, mivel a meglévő termék struktúrával dolgozik.

A stratégiában fontos feladat a szinergia:

Különböző stratégiák összehangolása és így a legjobb hatást érhesse el

Nemzetközi vállalatok stratégiája: A vállalatok erősségére épít.

  1. Magas technológiai színvonal: termékexportra épít
  2. Átlagos technológiai színvonal: a technológia egyszeri eladásából magas profit.
  3. Magas vezetési szint: adódó lehetőségek kihasználása
  4. Az erőforrások eltérő árkülönbözeténél a termelés telepítése, azaz a működő tőke export, oda viszem a terméket, ahol olcsóbb.

Stratégiai szövetségek: a vállalatok közötti hosszú távú megegyezések

  1. Horizontális: az azonos piacon lévő vállalatok (versenytársak) megegyezése.
  2. Vertikális: az azonos termelési ill. elosztási láncban lévők szövetsége, csökken az erőforrás függőség, információáramlást segíti.
  3. Vegyes: 1-1 probléma megoldására jön létre, bárki tagja lehet.

A stratégia végrehajtása: A vezetés feladatai:

  1. az erőforrások szétosztása
  2. a megfelelő szervezeti, vezetési rendszer
  3. A vállalati kultúra fejlesztése
  4. A stratégiai és az operatív vezetés közötti összhang
  5. Az ellenőrzés, visszacsatolás, vizsgálni kell a zavar okait.
    • részterület zavar
    • egész vállalatra kiterjedő zavar
    • egész gazdaságra kiterjedő zavar