Korlátolt felelősségű társaság:
Előnye:
A törvény rendelkezései kivételt is tartalmaznak, amikor a tag felelőssége korlátlanná válik, azaz teljes magánvagyonát is érintheti:
- a nem pénzbeli betét szolgáltató tag a betét szolgáltatásától számított 5 éven át felelős a társaságnak azért, hogy betétjének értéke a szolgáltatás idején a társasági szerződésben megjelölt értéknek megfelelt,
- korlátlanul és egyetemlegesen felelnek azok a társasági tagok, akik valamely tag nem pénzbeli betétjét tudomásuk ellenére a valódi értéket meghaladó értékkel fogadtatják el a társasággal, vagy akik a létesítés során egyébként csalárd módon jártak el
- azok a tagok, akik olyan határozatot hoztak, amelyről tudták, vagy a tagoktól elvárható gondosság mellett tudhatták volna, hogy az a társaság érdekeit nyilvánvalóan sérti, szintén korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az ebből eredő kárért.
Befektetett tőkéje:
A korlátolt tagi felelősség miatt a befektetett tőke-hitelezővédelmi okokból csak a társaság megszűnése esetén vonható ki véglegesen a társaságból. A társaságtól megváló tag tehát a társaságból őt megillető vagyonrészt nem kapja vissza, hiszen ez a vagyonrész is a hitelezők kielégítési alapjául szolgál. A társaságtól megváló tag a befektetett tőkéjéhez csak akkor juthat hozzá, ha a tulajdonosi jogait megtestesítő üzletrészt valakinek eladja. Ha ez nem sikerül, úgy a tag továbbra is tulajdonos marad.
Törzstőkéje:
A társaság törzstőkéje az egyes tagok törzsbetéteinek összességéből áll. A törzsbetét a tagok vagyoni hozzájárulása, amely pénzbeli betétből, illetve nem pénzbeli betétből áll.
A törzstőke összege nem lehet kevesebb hárommillió forintnál. A pénzbetétek összege alapításkor nem lehet kevesebb a törzstőke harminc százalékánál és egymillió forintnál. A cégbejegyzési kérelem benyújtását követően a törzstőkének a társaság rendelkezésére bocsátott részével a társaság már belátása szerint szabadon gazdálkodhat. A tagok törzsbetéjei különböző mértékűek lehetnek, az egyes törzsbetétek mértéke azonban nem lehet kevesebb százezer forintnál.
A törzsbetétnek forintban kifejezettnek és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie. Minden tagnak egy törzsbetéte van, egy törzsbetétnek azonban a közös tulajdon szabályai szerint több tulajdonosa is lehet.
Jegyzett tőke:
Részét képző nem pénzbeli hozzájárulás (apport) bármilyen vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes dolog, illetve szellemi alkotás, valamint vagyoni értékű jog lehet. Nem pénzbeli hozzájárulásként csak olyan, végrehajtás alá vonható dolgot és szellemi alkotást vagy jogot lehet figyelembe venni, amelyet utóbb a gazdasági társaság harmadik személy hozzájárulása nélkül ruházhat át. Ilyennek kell tekinteni, ha az engedélyt már a nem pénzbeli hozzájárul-ás szolgáltatásakor megadták. Az apportot legkésőbb a bejegyzési kérelem benyújtásáig a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Ha a pénzbetétek teljes összegét a társaság alapításakor nem fizették be, a fennmaradó összegek befizetésének módját és esedékességét a társasági szerződésben kell meghatározni
Tőketársulás:
A kft jellemzően tőketársulás. Ez azt jelenti, hogy a tagoknak egyetlen kötelezettségük van a társasággal szemben, a törzsbetétjük befizetése. A törvény lehetővé teszi a korlátolt felelősségű társaság tagjai számára, hogy törzsbetétjük szolgáltatásán kívül egyéb szolgáltatást is teljesítsenek a társaság számára, melyet a törvény mellékszolgáltatásnak nevez.
Részvénytársaság:
A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok legbonyolultabb formája. A részvénytársaság biztosítja a társasági formák közül a befektetett tőke gyors mozgatásának legtöbb lehetőségét pl. a kft üzletrészhez képest a részvény sokkal könnyebben mobilizálható, mégpedig a kockázatért vállalt vagyoni felelősség teljes korlátozása mellett. A részvénytársaság előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakuló gazdasági társaság, amelynél a tag felelőssége a társasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki.
Felelőssége korlátozott, a társaság működése során a tag a társaságból pénzével együtt soha nem léphet ki, hiszen a részvénytársaság alaptőkéje képezi a társaság hitelezőinek a kielégítési alapját. A részvényes befektetett vagyonához csak úgy juthat hozzá, ha részvényét valakinek el tudja adni.
Zártkörűen vagy nyilvánosan működik.
Zártkörűen működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei nyilvános forgalomba hozatalára nem kerül sor.
Nyilvánosan működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra.
Alaptőke, részvénytőke:
A részvénytársaság működéséhez szükséges vagyon, amely a részvényesek befizetéséből tevődik össze, az alaptőke (jegyzett tőke). A részvénytársaság tipikusan nagyvállalat, ezért a Gt. Húszmillió forintban határozza meg az alaptőke minimumát. Előírás továbbá, hogy alapításkor a készpénzbefizetés nem lehet kevesebb az alaptőke harminc százalékánál és tízmillió forintnál.
A részvénytársaság alaptőkéje részvényekre oszlik. A részvények sajátos értékpapírok, amelyek a társaság tulajdonosainak tagsági jogait testesítik meg. A részvénytársaság az egyetlen olyan gazdasági társaság, amely a tagsági jogokról értékpapírt bocsáthat ki.
Megalakulásához az szükséges, hogy előre meghatározott névértékű részvényeket bocsásson ki. A névérték összege adja ki az rt. Alaptőkéjének összegét. A részvénytársaság a részvényeket a névérték feletti értéken is kibocsáthatja, ugyanakkor a hitelezők érdekében a névérték alatti kibocsátás semmis.
A törvény kötelezően előírja, hogy a részvényen fel kell tüntetni bizonyos adatokat, információkat. Ezek az előírások a forgalombiztonság szempontjai szolgálják, ugyanakkor az információk megkönnyítik a részvények átruházását is. A részvényes a részvénytársaságnak a cégjegyzékbe történő bejegyzése és a részvények kibocsátási értékének teljes befizetése után igényelheti a részvény kiadását. A törvény módot ad a részvények összevont címletben történő kibocsátására is. Az összevont részvény kibocsátása olyan megoldás, amelyre általában a részvénykibocsátás, a részvény kinyomtatása költségeinek a csökkentése érdekében kerül sor.