Munkakereslet:

A vállalati szektor által foglalkoztatni kívánt munkáslétszám

Neoklasszikus munkakereslet:

• Árak szabadon mozognak, ez biztosítja a piacok egyensúlyát
• Minden szereplő magatartását az áralakulás határozza meg
• a munkakereslet a reálbértől függ
• az aggregált munkakeresleti függvény minden reálbérhez hozzárendeli a vállalati szféra tervezett munkakeresletét: N^D—N^D(W/P)
• N^D=K[a(1-α)/(W/P)]^1/α
• K, a, α állandó
• N^D csak a reálbér függvénye
• 
  

Keynesi munkakereslet:

• Kínálat nagyságát a kereslet határozza meg
• A vállalati szektor tervezett foglalkoztatási szintje az összpiac működésétől függ
• Az alkalmazni kívánt munkamennyiség csak meghatározott reálbér mellett valósulhat meg
• A vállalati szektor munkapiaci magatartását olyan függvény írja le, amelyik minden tervezett munkáslétszámhoz hozzárendeli a hatékony felhasználását biztosító reálbért ----Ez a reálbérfüggvény
• W/P---W/P(N(Y))
• A munka a felhasználása a termeléstől függ
• W/P=a(1-α)(K/N)^α
• Ha N növekszik, akkor W/P-nek csökkennie kell ahhoz, hogy a foglalkoztatás hatékony legyen

Neoklasszikus:

1. Munkapiac és a kínálat:

• A munkapiac mindig egyensúlyban van, megvalósul a teljes foglalkoztatottság, a reálbér mindig megegyezik az egyensúlyi értékkel
• A teljes foglalkoztatás melletti kibocsátás rövid távon a maximális kibocsátást adja (potenciális kibocsátás)

• Az összkínálat független az árszínvonaltól, így az aggregált kínálat minden árszínvonal mellett megyegyezik a potenciális kibocsátás nagyságával
• Árszínvonal külső adottság, exogén
• Árak,bérek rugalmasak
• Y=Kα*N1-α  ahol k állandó, és 0<α<1
•      _                   _
• Ns=N,   Yp=Kα*N^1-α                        _
• W/P=MP_N=Y’_N      --- W/P=Kα(1-α)^N-α

2. Árupiac:

• Reálkiadások nagysága megegyezik a potenciális jövedelemmel
• Rövid távon a fogyasztás és a megtakarítás arányát a kamatláb határozza meg
• A fogyasztás a jövedelem azon része, amit nem takarít meg
• Az árupiac akkor van egyensúlyban ha a fogyasztási cikkek és a beruházási javak keresletének összege megegyezik a jövedelemmel, feltétel, hogy adott kamatláb mellett a vállalatok tőkekereslete megegyezzen a háztartások tőkekínálatával
• Y=I(i)+C(i)    I(i)=S(i)
• Tőkepiaci kereslet: I(i)=I₀-ai
• Beruházás: megtakarításhoz igazodk,  Ypot=C₀+S₀

Kormányzati beavatkozás:

• Megváltoztatja a rendelkezésre álló jövedelmet
• Adó: jövedelemtő független adó, T=T₀+zY, Ydi=Ypot-T, C’(i)=Ydi-S(i)
• Transzfer: Ydi=Y-(T₀+zY)+Tr
• Állami vásárlás:G , az összetételt határozza meg Ypot= I1+C1+G

Keynes:

1. Munkapiac és aggregált kínálat:

• A munkapiacon az árak nem mozognak szabadon
• A maximális profitot biztosító reálbér csakis az árszínvonal változásán keresztül alakulhat ki
• A vállalati szektor csak meghatározott árszínvonal mellett igazodik az összkereslet adott értékéhez
• Adott nominálbér mellett aggregált kínálathoz hozzárendelek egy árszínvonalat
• Y=K^αN1-^α,  N=(Y/K^α)^1/(1-α)        
• Árrendszer nem tökéletes
• Gazd-i döntések bizonytalan várakozáson alapulnak
• Az egyensúly instabil       
• Nincs teljes foglalkoztatás
• Szabad kapacitás, kényszerű munkanélküliség

2. Árupiac:

• A keynesi modell abban különbözik a neoklasszikustól, hogy a gazdaság általában nem használja ki a rendelkezésére álló kapacitásokat. Az árupiaci kereslet, a fogyasztás a jövedelemtől függ. C→C(Y)
• Fogyasztási függvény:rendelkezésre álló jövedelem minden értékéhez hozzárendeli a háztartási szektor tervezett fogyasztását.C(Y)=C0+ĉ*Y
• Co-autonóm fogyasztás:a tervezett fogyasztás azon része mely a jövedelemtől független
• Ĉ-fogyasztási határhajlandóság:megmutatja mennyivel növekszik a háztartás fogyasztása a jövedelem egy egységnyi növekedésének hatására.
• C-fogyasztási hányad:adott időpontban a háztartás a jövedelem mekkora részét fordítja fogyasztásra.
• Megtakarítási fv: megtakarítás másként az el nem fogyasztott jövedelem,S(Y)=Y-
• Ŝ-megtakarítási határhajlandóság:megmutatja mennyivel változik a megtakarítás a jövedelem egységnyi növekedésének hatására  
• s-megtakarítási hányad: adott időpontban a háztartás a jövedelem mekkora részét fordítja megtakarításra.
• S(Y)=Y-(C0+ĉ*Y)=(1-ĉ)*Y-C0  ,azaz S(Y)=-C0+ ŝ*Y
• Beruházási kereslet: függ a kamatlábtól, de itt vagyis a keynesi modellben a kamatláb a pénz és tőkepiacon alakul ki, nem az árupiacon. A vállalati szektor beruházásainak nagysága a kamatláb és a várakozások függvénye I → I(i,η)

Egyensúly:

• A kamatláb exogén változó, de a beruházáson keresztül hat a jövedelemre.(pl. alacsony kamatláb → több beruházás → makrokibocsátás növekmény) I(i)=I0-a*i
• IS görbe-azon reáljövedelem-kamatláb párok összessége, amelyek mellett az árupiacon egyensúly van, azaz a megtakarítások megegyeznek a beruházásokkal.