Pénzügy Sziget
Személyi jövedelemadó-adóelőleg megállapítása - 5.0 out of 5 based on 1 vote

Olvasóink értékelése: 5 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktív
 

Megállapítása göngyölítéses módszerrel történik.

A jövedelem fogalma

Jövedelemnek nevezzük a magánszemély által bármilyen címen megszerzett vagyoni értéket (bevételt), illetve ennek a vagyoni értéknek a törvény által meghatározott hányadát vagy elismert költséggel csökkentett részét. A bevételek tartalmát a személyi jövedelemadóról szóló törvény rögzíti. A következőkben mi csak azokkal a jellegzetes magánszemély által megszerzett bevételekkel foglalkozunk, amellyel kapcsolatban a vállalkozásnak fizetési kötelezettsége keletkezik, illetve amelyekről analitikus nyilvántartásokat kell vezetni, valamint a főkönyvi könyvelés keretében elszámolási kötelezettsége van.

A bevételeknek két főcsoportját különböztetjük meg:

Az adóköteles bevételek

Önálló tevékenységből származó jövedelem

Ilyen tevékenység pl. a szellemi tevékenységből származó jövedelem vagy a választott könyvvizsgáló tevékenysége. Az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítása attól függ, hogy a magánszemély a tételes költségelszámolás lehetőségét vagy 10% költséghányad figyelembevételével kívánja a bevétele jövedelemtartalmát megállapítani. A magánszemélynek erről írásban nyilatkoznia kell, mivel a vállalkozás csak a nyilatkozata alapján tudja megállapítani az általa kifizetésre, illetve levonásra kerülő összeget.

Nem önálló tevékenységből származó jövedelem

A munkaviszonyból származó jövedelem, akár pénzben, akár természetbeni munkabérként kapta a munkavállaló. Bevételnek kell tekinteni a munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díjat, vagy a nem önálló tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés összegét is.

Az adómentes bevételek

Az adómentes bevételeket már az adóalap számításánál sem kell figyelembe venni.
Ilyen bevétel lehet

  • a szociális és más ellátás (pl. anyasági segély)
  • költségtérítés jellegű adómentes bevételek (pl. egyenruha költségtérítés)
  • természetbeni juttatások (pl. a természetben nyújtott étkezés értékéből legfeljebb havi 2200 Ft)
  • kapott hitel, kölcsön stb.

Mivel jövedelemnek számít a bármilyen címen megszerzett vagyoni érték (bevétel) egésze, illetve annak a törvényben meghatározott hányada vagy a költségekkel csökkentett része, és mivel az adózás kiterjed mind a belföldről, mind a külföldről származó jövedelemre, és ezek csak év végén összegezhetők, a vállalkozások a dolgozók munkabéréből év közben csak jövedelemadó-előleget vonnak le. Az adóhatósággal való elszámolás a tárgyévet követő év elején történik. Az év közben levonandó jövedelemadó-előleg megállapításának módját a törvény szabályozza.

Munkaviszonyból származó rendszeres jövedelem adóelőlege

A vállalkozás szempontjából a legfontosabb jövedelemelem a munkabér. Munkabér esetén az adóelőleg megállapítása, levonása és az adóhatósághoz történő befizetése a vállalkozás feladata.

Munkaviszonyból származó rendszeres jövedelem esetén a havi rendszeres jövedelmet meg kell szorozni 12-vel ("évesíteni" kell), és az erre jutó, adótábla szerinti várható számított adó 1/12-ed részét kell adóelőlegként figyelembe venni.

Munkaviszonyból származó nem rendszeres jövedelem adóelőlege

Munkaviszonyból származó nem rendszeres jövedelem esetén az adóelőleg megállapítása a nem rendszeres jövedelem felvételét megelőző egész havi munkaviszonyból származó rendszeres jövedelem alapján történik. A havi jövedelem tizenkétszereséhez hozzá kell adni a nem rendszeres jövedelmet, és az így kapott összeg adótábla szerinti várható számított adójából le kell vonni a munkaviszonyból származó rendszeres havi jövedelem tizenkétszerese szerint várható számított adó összegét. Az így kapott összeget kell adóelőlegként figyelembe venni.

Nem munkaviszonyból származó jövedelem adóelőlegének megállapítása

Az adóelőleg mértéke attól függ, hogy a dolgozó várható éves jövedelme eléri-e az 1.700.000 (2009. évben érvényes értékhatár) Ft-ot, ha a

  • magánszemély írásban nyilatkozik, hogy az adóévben az összevont adóalapot képező jövedelme várhatóan nem haladja meg az 1.700.000 Ft-ot, az adóelőleg megállapításánál az adótábla szerinti adót kell figyelembe venni
  • ha a magánszemély írásban nem nyilatkozik, hogy az adóévben az összevont adóalapot képező jövedelme várhatóan nem haladja meg ezt az összeget, az adó mértéke 40%

Mindkét esetben az adóelőleget csökkenti a jövedelemmel kapcsolatos nyugdíjjárulék- és magánnyugdíjpénztári tagdíj engedménye.
Ha a kifizetés önálló tevékenységre tekintettel történik, akkor az adóelőleg megállapítása attól függ, hogy:

  • ha a magánszemély írásban költségekre vonatkozó nyilatkozatot tesz, ebben az esetben a jövedelemnyilatkozat szerinti költség levonásával számított összeg, de legalább a kifizetés teljes összegének 50%-a
  • ha a magánszemély írásban nem tesz költségekre vonatkozó nyilatkozatot, a kifizetés összegéből a kifizetés, teljes összegének 90%-a számít jövedelemnek.

A személyi jövedelemadóról analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelynek célszerű felépítése a következő adatokat kell tartalmazza:

  • dolgozó azonosító adatai (név, lakcím, anyja neve, adószám)
  • bruttó jövedelem
  • adóalap
  • adóalap után számított személyi jövedelemadó-előleg összege
  • figyelembe vett adójóváírás összege
  • levonandó személyi jövedelemadó összege
  • utalás a bevallással történő egyeztetésre

Ha az adóbevallását a vállalkozás állítja össze, akkor az analitikát további adatokkal célszerű bővíteni (személyi jövedelemadó éves adójóváírás összege, adókülönbözet, adókülönbözet rendezése az adóhatósággal és a munkavállalóval).
Az analitikus nyilvántartást a kifizetés jogcíme szerint meg kell bontani, tehát külön nyilvántartást kell vezetni a

  • munkaviszonyból származó rendszeres és nem rendszeres jövedelmekből levont személyi jövedelemadó-előlegről
  • az egyéb összevonandó (önálló tevékenységből származó) jövedelmekből levont személyi jövedelemadó-előlegről
  • a forrásadóval adózó, jövedelmekből (osztalék, részesedés, kis összegű kifizetések stb.) levont személyi jövedelemadó-előlegről
  • a kifizetőt terhelő természetbeni juttatások utáni (cégautó utáni, reprezentáció utáni stb.) személyi jövedelemadó-előlegről

Magánszemély szja-adóelőleg megállapítása

  • önálló tevékenységet végző magánszemély állapíthat meg adóelőleget
  • negyedévente kell fizetni
  • nem kell megfizetni, ha az adóelőleg összege nem haladja meg a 10.000 Ft-ot

Munkavállaló járulékai

  • nyugdíjbiztosítási járulék 9,5%
  • egészségbiztosítási járulék 4%, illetve 2% természetbeni
  • munkavállalói járulék 1,5%
  • szja 5 mFt-ig 17%, 5 mFt felett 32%
Adó alapja: bruttó bér * 1,27
Adójóváírás
  • 3.188.000 Ft-ig az adóalap 17%-a, de max. 15.100 Ft/hó
  • 3.188.000 Ft feletti adóalap rész 12%-a
  • 4.598.000 Ft-nál elfogy

Munkaadó szja-adóelőleg megállapítása

Szja-adóelőleg megállapítás 5.000.000 Ft éves jövedelem alatt

Havi bér * 12 hó * 1,27 = számított adóalap megállapítása
Számított adóalap * 0,17 = számított éves adó

Szja-adóelőleg megállapítás 5.000.000 Ft éves jövedelem felett

Havi bér * 12 hó * 1,27 = számított adóalap megállapítása
(Számított adóalap 3.188.000 Ft-ig * 0,17) + (3.188.000 Ft feletti rész * 0,32) = számított éves adó

Munkaadó közterhei 2010-ben

  • nyugdíjbiztosítási járulék 24%
  • egészségbiztosítási járulék 1,5%, illetve 0,5% természetbeni
  • munkaadói járulék 1%
  • szakképzési hozzájárulás 1,5%
Minimálbér: 73.500 Ft/hó

A személyi jövedelemadó-előleg megállapításának módja

a. Költség-hányad elszámolás

   Bevétel

 - költség-hányad (10%)

= Jövedelem

 - adó (36%)

= Nettó jövedelem

b. Tényleges költség elszámolással

   Bevétel

 - tényleges költség

= Jövedelem

 - adó (36%)

= Nettó jövedelem

A magánszemély nyilatkozhat a tényleges költségéről, de az adóelőleg megállapításánál csak a bevétel 50%-áig vehető figyelembe, ezek lehetnek igazolható és igazolás nélküliek.

Költségnyilatkozat hiányában, vagy olyan bevétel esetén, melyből költséget levonni nem lehet, az egész bevétel beletartozik az adóelőleg-alapba. Önálló tevékenységből származó bevétel esetén a nyilatkozat hiányában is csak a bevétel 90%-a tartozik az alapba.

Költségtérítésben részesülő magánszemély esetén a nyilatkozat szerinti költség-levonásával (meghaladhatja a bevétel 50%-át), nyilatkozat hiányában legfeljebb a költséghányad levonásával megállapított rész vehető figyelembe az adóelőleg-alapba.

Igazolás nélkül elszámolható költség és a költségnyilatkozat hiányában a bevétel teljes egésze az alapba tartozik. Önálló tevékenység esetén a bevétel 90%-át kell csak figyelembe venni.

Adóalap-kiegészítés

Az adóalap-kiegészítést az összevont adóalapba tartozó jövedelemnek arra a részére kell alkalmazni, mely meghaladja 2.424.000 Ft-ot. Az adóalap meghatározásához az összevonás alá eső jövedelmet meg kell szorozni 1,27-el - szuperbruttósítás.