A táppénz napi összegének megállapításánál:

jövedelemként azokat az összegeket kell figyelembe venni, amely után a biztosított egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt. Nem állapítható meg tehát táppénz például az ebédjegy után, mivel a biztosítottnak ezen összeg után egyéni járulékfizetési kötelezettsége nincs. Figyelembe kell azonban venni a munkabéren kívül többek között a 13. havi munkabért, a jutalmat és a prémiumot.
Az irányadó időszak a táppénzre jogosultságot megelőző naptári év első napjától a táppénzre jogosultságot megelőző napig terjed.
A prémium, jutalom összegét, valamint az egyéb – a táppénzalapba beszámítható – nem rendszeres jövedelmet akkor lehet figyelembe venni, ha azt az irányadó (számfejtési) időszakban fizették ki.
A főszabály szerint a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, illetve az ebben az időszakban kifizetett egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem alapján kell megállapítani, ha a biztosított ebben az időszakban rendelkezett 180 naptári napi jövedelemmel.
Amennyiben a biztosított a táppénzre jogosultságát megelőző évben nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelmmel, úgy az ellátását a táppénzre jogosultságtól visszaszámított 180 naptári napi jövedelem alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet, illetve az előző évi jövedelmet csak akkor lehet összeszámítani, ha a biztosítási idő folyamatos.
Előfordulhatnak azonban olyan esetek, amikor a biztosítottnak sem az előző évben, sem a táppénzre jogosultságát megelőző 180 napon belül nincs figyelembe vehető jövedelme, például nem folyamatos a biztosítási ideje. Ilyen esetben az ellátását a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér figyelembevételével lehet megállapítani, kivéve, ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el.

A naptári év folyamán ismételten keresőképtelenné vált biztosított táppénzének alapját nem kell újból megállapítani, ha az újabb keresőképtelensége ugyanabban az évben kezdődött és táppénze legalább 180 naptári napi kereset alapján került megállapításra.

A jövedelemigazolás

Az egészségbiztosítási járulék-fizetési kötelezettséggel járó jogviszony megszűnésekor a foglalkoztató a Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához elnevezésű nyomtatványon köteles igazolni a jogviszony megszűnését megelőző naptári év első napjától a jogviszony megszűnésének napjáig a biztosított egészségbiztosítási járulék-alapot képező jövedelmét, és azon időtartamok felsorolását, melyre a biztosítottnak jövedelme nem volt. A jövedelemigazolásra külön kell felvezetni az irányadó időszakban kifizetett nem rendszeres jövedelem összegét, jogcímét, megjelölve a kifizetésre való jogosultság időtartamát, valamint a kifizetés időpontját. A jövedelemigazolást két példányban kell kiállítani, az eredeti példányt a jogviszony megszűnésének napján a biztosított részére át kell adni, és az átadást az igazolványra fel kell jegyezni.

Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról

A biztosított a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony létesítésekor a foglalkoztatónak átadja. A foglalkoztató az átvett igazolványba három napon belül bejegyzi a biztosítási jogviszony kezdetét, és az igazolványt a jogviszony megszűnéséig megőrzi. A foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszűnésekor az igazolványba a megszűnést bejegyzi és az igazolványt a biztosítottnak az utolsó munkában töltött napon átadja, aki az átvételt igazolja. A biztosítás fennállása alatt létesített újabb biztosítással járó jogviszony esetén az újabb foglalkoztató az igazolványba a biztosítási adatokat az előzőek szerint bejegyzi és az igazolványt visszajuttatja ahhoz a foglalkoztatóhoz, ahol a biztosítás előbb kezdődött.