- Tbj. 18. § (1) A társadalombiztosítási ellátások fedezetére
- a) a biztosított egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot,
- b) a foglalkoztató egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulékot (a továbbiakban együtt: társadalombiztosítási járulék),
- c) a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni vállalkozó, továbbá a társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozó után baleseti járulékot,
- d) az egészségügyi szolgáltatások fedezetére a külön törvényben meghatározottak szerint a foglalkoztató, illetőleg a magánszemély egészségügyi hozzájárulást,
- e) a 39. § (2) bekezdésében említett személy egészségbiztosítási járulékot
- (2) A magánnyugdíjpénztár tagja nyugdíjjárulék és tagdíj fizetésére kötelezett.
- (3) A külön törvényben meghatározott szolgálati nyugellátás, valamint a szolgálati rokkantsági nyugdíj járulékfizetéssel nem fedezett többletköltségeit a központi költségvetés fizeti.
- (4) A foglalkoztató a táppénzkiadásokhoz hozzájárul.
- (5) A járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni. A járulékokat a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott, elszámolt) járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni.
A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:
- a munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék, ideértve a munkanélküli ellátás és az ápolási díj után fizetett nyugdíjbiztosítási járulékot,
- a biztosítotti nyugdíjjárulék, a kizárólag a tb nyugdíj hatálya alá tartozó személyek esetében
- a magánynugdíjpénztár tagja által fizetett nyugdíjjárulék
- a magánnyugdíj-pénztár által a pénztártag egyéni számlájáról a Nyugdíjbiztosítási Alap részére átutalt összeg
- a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj után fizetett nyugdíjjárulék,
- a munkanélküli járadékből fizetett nyugdíjjárulék
- egyéb járulékok és hozzájárulások
- a központi költségvetési hozzájárulások
- a tb nyugellátásról szóló törvény szerinti mulasztási bírság,
- a meghatározott működési bevételek.
Az Egészségbiztosítási Alap
- az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja,
- a II. csoportos rokkantságra tekintettel megállapított hozzátartozói nyugellátás, hozzátartozói baleseti nyugellátás,
- a jogszerző üzemi balesete, illetve foglalkozási betegség következtében történő elhalálozására tekintettel 1998. január 1-jét megelőző időponttal megállapított hozzátartozói baleseti nyugellátás,
- a 13. havi nyugdíj
- az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, ideértve a táppénzt, a terhességi-gyermekágyi segélyt, a gyermekgondozási díjat, a betegséggel kapcsolatos segélyeket és kártérítési járadékokat, valamint a baleseti járadékot
- a természetben nyújtott ellátások
kiadásainak fedezetére szolgál.
A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:
- a munkáltatói egészségbiztosítási járulék, ideértve az egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett személyek által fizetett 11 százalékos mértékű, valamint a munkanélküli-ellátás után fizetet egészségbiztosítási járulékot
- a biztosított által fizetett egészségbiztosítási járulék
- egyéb járulékok és hozzájárulások (baleseti járulék, munkáltatói táppénz-hozzájárulás)
- az egészségügyi hozzájárulás
- a központi költségvetésből származó hozzájárulások, térítések (a terhesség-megszakítással kapcsolatos egyéni térítési díjat, a baleseti és egyéb kártérítések megtérített összegét)
- az Egészségbiztosítási Alap részére tartozás fejében átadott vagyon értékesítéséből, hozamából származó bevétel
- a meghatározott működési bevételek.
A társadalombiztosítási járulék mértéke 2002.01.01-től 29%, ebből a nyugdíjbiztosítási járulék 18%, az egészségbiztosítási járulék 11%. A járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell kifizetni.
A táppénz-hozzájárulás
A foglalkoztató a fedezeti rendszer részeként köteles a táppénzkiadásokhoz hozzájárulni.
A foglalkoztatók a biztosítási jogviszonyban álló biztosítottak részére a betegségük miatti keresőképtelenség, vagy kórházi ápolásuk idejére megállapított és folyósított bruttó táppénzösszeg egyharmad részének megfelelő összegben kötelesek a hozzájárulást megfizetni.
A fizetési kötleezettség nem vonatkozik a biztosítás megszűnését követően kifizetett és a méltányossági alapon megállapított táppénzre, baleseti táppénzre, a gyermekápolási táppénzre és a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság hiányában folyósított táppénzre, valamint a közegészségügyi, járványügyi, állateégszségügyi zárlat címén megállapított táppénzre.
A tb kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató az általa kifizetett ellátások terhére számolja el a táppénz-hozzájárulás összegét.
A tb kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatót terhelő táppénz-hozzájárulás összegét a biztosított táppénzének megállapítására illetékes MEP, valamint a Vasutas Tb Igazgatóság határozattal állapítja meg.