Pénzügy Sziget

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
  • vagyonszerzési illeték rendszere eltérő elveket tükrözve szabályozza a vagyonszerzést
  • elvek eltérése függ attól hogy: ingyenes vagy visszetrhes volt-e a szerzés, illetve ingó vagy ingatlanról van-e szó

Más törvényektől eltérő fogalmak:

Ingó: (Itv alkalmazásában)
fizetőeszköz, értékpapír - minden ami nem ingatlan és nem vagyoni értékű jog

Vagyoni értékű jog -Itv-nél szűkebb fogalom, mint más törvényekben:

  • tartós földhasználat, földhasználat, kezelői jog, haszonélvezet, használat joga vagyoni értékű jogok értékelése: !!Vigyázz, kérdezik!! pl: haszonélvezeti jognál:
  • 1 évi érték=a terhelt dolog teljes - tehát terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének 1/20-ad része
  • /ha pl: meghatározott időre szól a jog, akkor ezt az értéket kell megszorozni a meghatározott évek számával

Forgalmi érték:

Az a pénzben kifejezett érték, ami vagyontárgy eladása esetén árként általában elérhetó, úgy, hogy a tárgy állapotának az illetékkötelezettség keletkezésekori állapotát kell figyelembe venni, a vagyontárgyat terhelő adósságok figyelembe vétele nélkül

Lakástulajdon:

  • lakás céljára létesített és az  ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott (vagy ilenként feltüntetésre váró) ingatlan a hozzá kapcsolódó földrésszel,
  • illetve az építési engedély szerint ilyen célból épülő építmény, ha készültségi foka eléri az 50%-ot
  • nem minősül viszont lakásnak a lakóépülethez tartozó földrészleten épített - lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges - helység, akkor sem, ha egybe van építve a lakással,
  • akkor sem, ha az illetékkötelezettséget megelőző 5 évben más célra használták  (ezeknek az illeték%-ok miatt van kiemelkedő jelentőségük!!)

II. Ingyenes vagyonszerzés:

  • a vagyonszerzés lehet ingyenes vagy visszterhes
  • az ingyenes lehet pl.: öröklés vagy ajándékozás
  • az illetékfizetési kötelezettség az öröklés megnyiltakor vagy a szerződés megkötésekor keletkezik
  • az illeték előlegfizetési kötelezettség nem önadózás!!
  • hiszen nem a kötelezett állapítja meg az összeget, hanem az illetékhivatal által megállapított illeték összege,
  • amit az elévülési időn belül lehet korrigálni
  • feltételes illetékfizeétsi kötelezettséget jelent, hiszen az összeg változhat

1. Az öröklés: 

Minden olyan örökségátszállás, amely az örökhagyó halálával kapcsolatos (örökösödési illeték köteles) Öröklés történhet:

  • örökség útján /ide értve a haszonélvezeti jog megváltását is/
  • hagyomány
  • meghagyás alapján történő vagyonszerzés
  • kötelesrész szerzése
  • halál esetére szóló ajándékozással
  • de nem tárgya olyan ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyon értékű jog, amely a dolog tulajdonosának személyében beállt változásra tekintet nélkül fennmarad pl: szolgalom
  • osztályos egyezség esetén az illetéket mindenki az így  megállapított örökség után fizeti (a ráeső részekre), ha valaki a ráeső résznél nagyobb értékű örökrészt ellenszolgáltatás fejében kapott, akkor a nagyobb -plussz- részre visszterhes vagyonátruházási  illetéket köteles fizetni, aki átengedte annak -ekkor is- meg kell fizetnie az öröklési illetéket
  • lemondás: ha ingyenesen történik, nem kell illetéket fizetni; ha visszterhesen történik, akkor ellenérték alapulvételével kell ajándékozási illetéket fizetni
  • hagyaték -megnyilta utáni- átengedés: ha ingyenesen történik, akkor nem szabad plussz öröklési illetéket kiszabni (tulajdonképpen csak az illeték megfizeő személye változik meg)
  • ha visszterhes az átengedés akkor két jogügylet jön létre:
    1. örökös köteles megfizetni az öröklési illetéket, mert megvalósult az öröklés (1. jogügylet)
    2. az örökrész megszerzőjére pedig visszterhes vagyonátruházási illetéket kell kiszabni (kvázi adás-vétel)
  • hasoznélvezettel terhelten is lehet örökölni; ez csökkenti az illeték mértékét
  • adóssággal terhelt örökség esetén is csökken az illeték
  • ha az ingatlan hagyatékot, vagy annak részét az örökhagyó hitelezője veszi át akkor rá visszterhes vagyonátruházási illetéket kell kiszabni (ilyen esetben elmarad az öröklési illeték kiszabása az érintett részre) Ha a hitelező örökös is egyben, akkor ez a rendelkezés nem alkalmazható
  • az illeték alapja a hagyaték tiszta értéke(később)
  • a tiszta értékbe azonban nem tartoznak bele pl.: a gépkocsi és a pótkocsi, mert ezekre más illetékszabályok (visszterhes vagyonátruházás) vonatkoznak, de a villamos meghajtású gépek beletartoznak a hagyaték értékébe
  • ingó tárgyaknál az örökhagyó mindennapi használati tárygait figyelmen kívül kell hagyni  

2. Az ajándékozás:

  • A) Ingatlanok ajándékozása   
  • B) Ingók ajándékozása:
    •    illetékfizetési kötlezettség két feltétele: vagy okiratot kell kiállítnai, vagy az ajándék értéke meghaladja a 150 ezer forintot (az ilyen ajándékozást 30 napon belül be kell jelenteni az illetékhivatalhoz)
  • C)Vagyoni értékű jogok ajándékozása
    • ingók ajándékozási szabálya vonatkozik rá
    • illeték alapja: az örökség vagy ajándék tiszta értéke
    • nem tárgya az ajándékozási illetéknek a vagyoni értékű jog, ha azt az ajándékozó a maga javára tartja fenn, vagy az ingatlan átruházás előtt már fennállt és ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joggal terhelten ajándékozták
    • (pl.: 5 millióforintos nyaralót 1 milliós OTP kölcsön terheli: 4 millió forint után ajándékozási illetéket, az 1 millió forint után visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni)
    • saládon kívüli ajándékozásnál. az illeték mértékét a rokonsági foknak megfelelően kell meghatározni Rokonsági kapcsolatok
    • (mindig az örökhagyóhoz, ajándékozóhoz viszonyít)
      1. egyenesági rokon: gyermek, házastárs, szülő, háztartásban eltartott szülő nélküli unoka
      2. oldalági rokon: 1. csoportba nem tartozó unoka, testvér, nagyszülő
      3. mindenki más
  • örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek a vérszerinti gyermekkel, valamint a szülő vér szerinti szűlövel egy tekintet alá esik
  • a szerző fél rokonsági foka számít a tiszta érték alapul vételével az illeték megállapításakor
  • a rokonsági fokokat mindig a halál időpontjában, illetve aaz ajándékozáskor kell megállapítani
  • elképzelhető, hogy a házastársakra eltérő illetéket kell megállapítani; pl.:
  • 8 milliós házból 4 az anyáé, 4 az apáé
  • lányuknak és a vejüknek ajándékozzák
  • a vej a 3. kategória szerint, a lány az 1. kategória szerint fizeti az illeétket
  • ez a helyzet az elvált házastársaknál is
  • ha a szülők hasoznélvezeti jogot tartanak fenn, kevesebbet kell fizenti, mert az teher

Lakás illetéke: 

  illeték általános mértéke
öröklési illeték ajándékozási illeték 
1. rokonsági fok 11 % 2,5 % 5 %  
2. rokonsági fok 15 % 4 %8 %
3. rokonsági 21 % 5 %10 %

Illeték alapja:

Örökség és ajándék tiszta értéke:

  • a) megszerzett vagyon forgalmi értékéből le kell vonni
    terhelő tartozást /hagyatéknál: gondnok, végrendeleti végrehajtó     tiszteletdíja,temetési  költségek/
  • b) teher fenállását a jogosult - ajándékozott vagy örökös - köteles igazolni
  • c) ajándékot terhelő adósságután visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni (leplezett szerződés)
  • d) a pótkocsi és a gépjármű értékét a tiszta érték számításakor figyelmen kívül kell hagyni, ezeknek vagyonszerzési illetéke egységesen tételes

Haszonélvezet és használat öröklése és ajándékozása:
(szokják kérdezni)

  • a) vagyoni értékű jogok értékének kiszámítása: a dolog - terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének 1/20-ad részét kell alapul venni és megszorozni a joggyakorlás éveivel
  • b) bizonytalan időre kötött ügyletnél 5-szörös a szorző
  • c) haszonélvezeti jog számítása-joggyakorló életkorával arányos, azaz
    • 25 év alatt: 10-szeres
    • 25-50 év: 8-szoros
    • 51-65 év: 6-szoros
    • 65 év felett: 4-szeres

Tehát a haszonélvezeti jog tulajdonosának jog-értéke a fenti összeg, a dolog tulajdonosának pedig ennyivel kevesebbet kell illetékkénet megfizetni

Öröklési illetékmentesség: (16.§)

  1. hazai tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra jutatott örökség,- hagyomány
  2. értékpapír, takarékbetét, gazdasági társaság tagját megillető vagyoni betét pl: kft üzletrésze
  3. ingóörökség 300.000,-Ft alatt / nem számít bele az örökhagyó ruházata, személyes használatra szolgálószokásos mértékű vagyontárgyai, valamint a gépjárművek/
  4. kiskorú örökhagyó esetén, ha szülő örököl
  5. lakástulajdon haszonélvezetének, használatának túlélő házastárs általi öröklése
  6. lakóház építésére alkalmas telekhányad, valamint ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog öröklése, ha a hagyaték jogerős átadásától számított 4 éven belül örökös lakóházat épít (erről legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozni kell)4 év után legkésőbb 15 nappal használatbavételi engedéllyel igazolni kell
  7. termőföldön ingyenes tulajdonszerzés, ha az örököstársak nyilatkozattal lemondanak róla egyikük előnyére

Öröklési illetékfizetési kedvezmény:

  1. kiskorú örökös az öröklési és az ingatlan-nyilvántartási eljárás illetékét nagykorúvá válástól számított két évig fizetheti meg késedelmi-pótlék mentesen, ha korábban fizetik meg az illetéket, akkor az tovább -max: 70%-ával- csökkenthető
  2. termőföld tulajdonának és vagyoni értékű jogának öröklése esetén az illeték felét kell megfizetniez a kedvezmény az ajándékozási illetékeknél is létezik
  3. ha pl: műtárgyat felajánl az örökös pl: helyi önkormányzatnak és azt elfogadják, akkor erre nem kell illetéket fizetnie (?!)

Mentesség ajándékozási illeték alól: (17.§)

  1. ugyanaz, mint öröklés 1. pontja
  2. ugyanaz, mint az öröklés 6. pontja /lakásépítés
  3. lakás kezelői jogának ingyenes megszerzése
  4. közüzemilétesítmény és az ehhez tartozó földrészlet kezetlői jogának megszerzése, ha azt az üzemeltető szerzi meg
  5. állami tulajdonú természetvédelmi terület kezelői jogának a természetvédelmi kezelő általi megszerzése
  6. ugyanaz, mint öröklés 2. pontja / értékpapír