I. Adó kötelezettség (5. §)

• vállalkozói tevékenységet folytató adózót jövedelme után terheli
• nyereségadó alap, és adótárgy is egyben
• vállalkozói tevékenység (1. §) jövedelem és vagyonszerzésre irányuló tevékenység; azt eredményező gazdasági tevékenység (szélesebb, mint más tevékenységekben (pl: Art szerint: rendszeres, saját néven és kockázatára végzett, üzletszeű gazdasági tevékenység)
• keletkezése: első kötelezettség vállaláskor
• átalakulás napján
• Cégbírósági bejegyzés hiánya nem érinti az adókötelezettséget, de a cégbejegyzésig nem köteles a társaság éves beszámolót készíteni
• megszűnése: adózó jogutód nélküli megszűnésekor
• törvény hatálya alól kikerülésekor
• átalakulás napján

II. Adóalap: (6. §)   

• adózás előtti eredmény: (a számviteli törvény alapján)    
• kettős könyvvitelt vezető adózónál az eredménykimutatásban kimutatott összeg
• egyszeres könyvvitelt vezető adózóknál pénzforgalmi nyilvántartás alapján  kimutatott eredmény(árbevétel-ráfordítások,- költségek)
• könyvviteli zárlat alapján állapítják meg az adózás előtti eredményt mindaddig, amíg nem kötelezett beszámoló készítésére
• /könyviteli zárlat  egy-egy naptári időszak végén folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett kiegészítő,- helyesbítő,- egyeztető,- összesítő könyvelési munkák összessége és számlák technikai lezárását jelenti az Sztv szerint /
• - bejegyzés után utólag,- adóévenként, visszamenőleg - el kell készíteni a beszámolót és ez alapján meg kell állapítani a tényleges adót, illetve a könyvviteli zárlat és a tényleges adó különbözetét

III. Bevételek, ráfordítások:  

• bevétel:
  
  1. árbevétel (értékesítés nettó árbevétele, kamat, kamat jellegű bevétel
  2. egyéb bevétel: árbevétel részét nem képező, szokásos mértékű bevétel (pl.: tárgyi
• eszközök értékesítéséből):
  
  1. pénzügyi műveletek bevétele
  2. rendkívüli bevételek (pl.: kapott kötbér)
• ráfordítás:
  
  1. költség
  2. egyéb ráfordítás: értékesítés nettó árbevételéhez nem kapcsolódó kifizetés, amely a rendszeres üzletmenet során merül fel
  3. pénzügyi műveletek ráfordításai: fizetett kamat
  4. rendkívüli ráfordítás: bírság, fizetett kötbér
• eredménykimutatás: tárgyévi mérleg szerinti levezetése az eredménynek
• eredmény megállapítása különböző attól függően, hogy egyszeres, vagy kettős a könyvvitel

1.egyszeres könyvvitel pl.:

50 millió forint aaltti árbevételű Bt.


• pénzeszközökről, forrásokról, gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást vezet (pénzforgalmi könyvvitel), amely a változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan áttekinthetően mutatja ki
• csak a pénzforgalmat dokumentálja
• a gazdasági eseményeket az ellenérték beérkezésekor, a számla kiegyenlítésének időpontjában kell bevételként és ráfordításként számításba venni
• adózás előtti eremény: (fentebb: bevétel-ráfordítás ) !!pénzforgalmi szemlélet a bevételek számbavételénél!!
• pénzforgalmi nyilvántartás alapján kimutatott eredmény: (adóévi árbevétel és bevétel, valamint költségek és ráfordítások különbsége)                                                   
  

2.kettős könyvvitel:

• elnevezés onnan származik, hogy a gazdasági eseményeket egyidejüleg 2 db főkönyvi számlán rögzítették /ezek az un:eszközforrás számlák, vagy másnéven: tartozikkövetel/
• Sztv 77.§ szerint: "A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, illetve tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely eszközökben (aktívák) és forrásokban (passzívák), valamint a saját tőkében bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően mutatja."
• a gazdasági eseményeket az esemény bekövetkezésekor, a kötelezettség esedékességekor kell rögzíteni, -tehát nem a pénzügyi teljesítéskor - hanem a szerződés szerinti,- az igazolt teljesítés időpontjában
• társasági adóalap: az adózás előtti eredmény korrigálva /az adózás előtti eredmény kiszámításának sémáját a számviteli tételnél találod, kettővel fentebb/



IV. Az adóalap módosítása    

• Indokai:
  
  1. adóalap védelme /pl: a veszteségelhatárolás, a céltartalék-elszámolás, az értékcsökkenési leírás, az értékvesztés szabályai, a felmerült költségek elszámolásának szabályai, reprezentáció szabályai/
  2. adómentességnek, adóalap kedvezménynek minősülhetnek pl.: szakképzés támogatása esetén
  3. szankció jellegű a bírságok, büntetések elszámolására vonatkozó rendelkezés
  4. kétszeres adózás, adókikerülés megakadályozása; pl.: osztalék elszámolásának szabályai, adóhiány, tárgyi eszközök értékesítése                                                       

Korrekciós jogcímek:

1. Elhatárolt veszteség

• veszteséget a következő (néha a megelőző) évek bevételével szemben lehet elszámolni
• ha az adóalap bármely adóévben negatív adózó a következő -jövőbe görgetik a hiányt - 5 adóévben csökkentheti az adózás előtti eredményét a hiánnyal az adózó
• kezdő vállalkozó, mezőgazdasági vállalkozó: visszamenőleg két évre is
• vállalkozás működésének 3. évétől kezdve csak engedéllyel van helye, ha az árbevétel nem éri el az elszámolt költségek és ráfordítások együttes értékének felét

2. Céltartalék képzése:

• mind a csökkentő, mind a növelő tényezők között
• esetleges növőbeni veszteségek fedezete (bizonytalnná váló követelésekre, várható kötelezettségekre)
• amit nem ismer el adóalap csökkentő tényezőként, adóalap növelőként vesz figyelembe
• (pl.: az adóév utolsó napján a 90-180 napos kintlevőségek -késedelmes követelések- 2%-a, 181-360 napos kintlévőségek 5 %-a, 360 napon túli kintlévőségek 25%-a együttes összegével lehet csökkenteni az adóalapot  , e felett az összeg felett azonban növelni kell az adóalapot
• céltartalékképzés évente történik, az előző évieket -azaz az azévieket - meg kell szüntetni és azokat az összegeket ami idén adóalap növelő céltartalékként szerepelt, azzal jövőre csökkenteni kell az adó alapját (hogy miért ne kérdezd, valószínüleg azért, hogy az adózó "tartalékoja" minden évben az összes nyerségét a kintlévőségeinek fedezésére, hiszen ezzel olyannyira lecsökkentené az adója alapját, hogy véletlenül nem kellene adót fizetni, hiszen a létminimumot nem adóztatja a törvény)

3. Értékcsökkenési leírás (amortizáció):

• a használat eredményeképpen bizonyos idő alatti elhasználódás pénzben kifejezett értéke
• tárgyi eszközökre és materiális javakra érvényesül (földterület, építmény, gép, jármű, vagyoni értékű jog, cégérték)
• de ezen javak beszerzési értéke nem számolható el rögtön, beszerzéskor
• a befektetések  beszerzési értéke a költségek mellett, fizikailag és erkölcsileg is elhasználódik, de ezt a használati idő alatt folyamatosan kell kimutatni
• elszámolás kettős korlátja: nem haladhatja meg a számvitel szerint elszámolt értékcsökkenési leírást és nem lehet több, mint amit a Ttv meghatároz
• pl: tárgyi eszközök - földterület -, de egyes immateriális dolog is, mint pl:a vagyoni értékű jog, vag know-how tartósabban szolgálja a vállakozást
• növelő és csökkentő tényező

4. Értékvesztés:

!!Vigyázz nem egyenlő az amortizációval!!

• számvitel szerint kötelezően elszámolt értékvesztést a társasági adónál csak késleltetve lehet elszámolni
• értékvesztés pl: vásárolt készlet beszerzési ára magasabb, mintmérlegkészítéskor tényleges piaci értéke, saját termelésü készlet előállítási költségei magasabbak, mint a várható eladási ár, 1 évnél hosszabb lejáratú értékpapírok megítélése rosszabb, mint a nyilvántartott értéke
• tehát ezekben az esetekben az érték-vesztés piacilag mérhető és a vállalkozáson kívül álló okokból következik beamortizációnál  a használatbavétellel együttjáró minőségromlást számolják el, ami közel sem olyan objektív, mint a tényleges piaci árak
• a befektetés felhasználásához köti az elszámolás lehetőségét
• csökkentő és növelő tényező: növeli az azévi bevallás adóalapját, de a korábbi - tárgyévi felhasználásra jutó, növelőként elszámolt összegekkel - csökkentik az adóalapot

5. Hitelezési veszteség, behajthatatlan követelés:

• cél, hogy csak a ténylegesen behajthatatlan összegek csökkentsék az adóalapot
• e jogcímen ráfordításként elszámolt összeg növeli az adóalapot / kivéve, ha a követelésre a pénzintézet vagy az értékpapír-forgalmazó céltartalékot képzett/
• adóalap csökkentésnek van helye pl: 5 évnél régebbi követelés esetén
• 1997-től a behajthatatlan követelésnek nem része az elengedett követelés 6 de a csőd,- felszámolási eljárásban kötött egyezség része/

6. Egyéb adóalap csökkentő tényezők:

• a) osztalék:
  
  • csökkenti az adóalapot, kivéve az úgynevezett ellenőrzött külföldi társágtól kapott részesedést
  • célja a 2xes adóterhelés elkerülése
  • Osztalék:
  • adózott eredményből a tag, tulajdonos részesedése
  • visszafizetési kötelzettség nélkül kapott támogatás, juttatás, elengedett tartozás (átvállalt tartozás is)
  • tőkeleszállításnál keletkezett vagyonnövekmény
  • adózott eredményből vagyonjegy, részjegy alapján kapott összeg
• b) szakmiunkás tanuló képzés
  
  • tanulóként havonta 6000 forint levonható
• c) munkanélküli foglalkoztatása
  
  • befizetett társadalombiztosítási járulékkal 12 hónapon keresztül csökkenthető az adóalap
• d) termőföld értékesítés: értékesítési ellenértékével csökkenteni, nyilvántartási értékével növelni kell az adó alapját
• e) mecenatura: minősített képzőművészeti alkotás vásárlására fordított összeg
• f) elengedett, visszatérített jogkövetkezmények pl: adóbírság, !! feltéve, hogy ennek összegével korábban növelték az adóalapot!!
• g) vállalkozási övezeti beruházás: az övezeteket a Ttv maga is tartalmazza
• h) kutatás és kísérleti fejlesztés: így elszámolt összeg 20%-ával kell csökkenteni
  

7. Egyéb adóalap növelő tényezők:

• adókikerülés lehetőségét kívánja korlátozni, pl: növeli az adóalapot, ha értékpapír-ügyeltből származik az árfolyamveszteség, ha szerzéstől számított két éven belül újra elidegenítik a részvényt és az ekkori ár több, mint 10 %-kal eltér a szokásos piaci ártól
• ezek a szabályok konkretizálják a Ttv elveit
• a) kamatkedvezmény: kedvezményes kamatozású kölcsön kamat különbözete a törvényes kamathoz képest (általában magánszemélyek vag kapcsolt vállakozások között(
• b) bírságok, adózási és társadalombiztosítási szankciók
• ráfordításként elszámolt összege növeli az adóalapot, az önellenőrzési pótlék kivételével
• c) alultőkésítés:
  
  • tulajdonosok olyan nagyvállalatokat hoznak létre, ahol csak a kötelezően előírt tőkét fizetik be;
  • + mivel ez nem elég, kapcsolt vállalkozásoktól hitelt kapnak;
  • + osztlék helyett ilyenkor kamatot kapnak (rejtett osztalék)
  • az ilyen hitel kamatának csak meghatározott részét ismeri el a törvény ráfordításként
  • a saját tőke négyszeresét meghaladó kamatot már nem ismeri el                                   /saját tőke = jegyzett tőke + tőketartalék + eredménytartalék + értékelési tartalék(ezt figyelmen kívül kell hagyni az alultőkésítés szempontjából) + tárgyév mérleg szerinti eredménye
• d) reprezentációs költség: az árbevétel 0,5%-át meghaladó növeli az adóalapot
• e) térítés nélküli juttatások: visszafizetési kötelezettség nélkül adott, ráfordításként elszámolt támogatás, juttatás pl: juttatás, tarozásátvállalás, !!de kivéve: közműsorszolgálati műsor szponzorálása, közalapítvány támogatása!!
  

Ellenőrzött külföldi társaság