I. Rendszere: 1996. évi LXXXI. tv.

  • adójogi szempontból meg kell különböztetni a vállalkozá által elért nyereséget (jövedelem) és a vállalkozásból kivont nyereséget (osztalék, részesedés)
  • profitadÓzásnak eltérő adójogi modelljei vannak; (lásd:15.tétel)
  • társasági adó előnyei:
    1. a forrásnál történő adózásnál elkerülhető, hogy a részvényesek későbbre tolják ki az adófizetést
    2. a társasági adó olyan forrásokat is képes megadóztatni, amit az SZJA nem
    3. a tiszta profitot adóztatja Magyarországon: 1989 óta: nyereségadózás 1992 óta: társasági adózás van

Változások a korábbiakhoz képest:

  1. adóalap kiszélesítése
  2. adókulcs csökkentése (1992. évi szint felére)
  3. a tőketranszfer 1997-től csak a magánszemélyeknél adóköteles
  4. eltérő szabályok a külföldi és belföldi társaságok között a kiosztott jövedelem tekintetében
  5. magánszemély által kapott profitot az SZJA az osztalékból származó jövedelemre vonatkozó szabálya rendelkezik

Szoros összefüggés a számviteli szabályokkal:

  1. alanyok többségére a számviteli törvény személyi hatálya is kiterjed
  2. fogalomrendszer a számviteli törényre épül
  • társasági adó nem azonos a társaságok, még kevésbé a vállalkozási tevékenység adóztatásával (pl: helyi adók közül iparűzési adó, vállalkozások kommunális adója)
  • társasági és osztlék adó alá esik a vállalkozási tevékenységből származó jövedelem

II. Alanya: 2. § (1)-(4)

1. Adóalanyok köre:

A) Teljes körű adókötelezettség:

  • belföldi illetőségű adóalanyok
  • világjövedelemre (belföldről, külföldről) terjed ki
    • a) feltétel nélküli adóalany
  • gazdasági társaság
  • szövetkezet
  • állami vállalat, tröszt, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, leányvállalat
  • ügyvédi iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, erdőbirtokossági társulat
  • MRP szervezete
  • közhasznú társaság, vizitársulat
    • b) feltételes adóalany
  • alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, egyház, lakásszövetkezet
  • (adóévben vállalkozói tevékenységéből bevételt érjen el vagy költséget, ráfordítást számoljon el)
  • önkéntes, kölcsönös biztosítási pénztár
  • (kiegészítő vállalkozói tevékenységéből bevételt ér el vagy költséget, ráfordítást számol el)

B) Korlátozott adókötelezettség:

  • külföldi illetőségű adóalanyok
  • magyarországi telephelyen végzett tevékenysgéből származó jövedelem
  • jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó jövedelme legyen
    belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet
    belföldi személytől, külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől - a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó ellenértéket kap



2. Nem adóalany (5. számú melléklet)

  • MNB
  • IM felügyelete alatt működő büntetés-végrehajtási vállalat és kizárólag a fogvatartottak fogkoglalkoztatását végző jogutódja
  • fogvatartottak foglakoztatását végző kht.
  • Tartalék Gazdálkodási Kht.
  • Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Tartalékgazdálkodási Kht.
  • ÁPV Rt.
  • Közszolgálati Műsorszolgáltatók
  • felszámolás kezdőnapjától a felszámolási eljárás alatt állók

3. Kapcsolt vállalkozás: (4. § 23. pont):

Egymással szerződéses kapcsolatban állóknál, 

  • a, ha egyik adózó (illetve ugyanazon adózók) a másik adótót érintően
  • b, adózó (ugyanazon adózók) a másik: adózónak nem minősülő belföldi,- külföldi személyt illetően
  • c, (ugyanazon) adózónak nem minősülő belföldi,- külföldi személy az adózót érintően
    ha a következő jogkörökkel bírnak
    • közvetlenül vagy közvetve részt vesz  a másik irányításában vagy ellenőrzésében részt vesznek
    • döntéshozatalkor - közvetlenül vagy közvetve - 25%-nál nagyobb mértékű szavazati jog
    • jegyzett tőkéből 25 % feletti részesedéssel bír  (ellenőrzésben irányításban való részvételt jelent:  egyesülésnél,- közös vállalatnál igazgatótanácsban kft-nél ügyvezetésben rt-nél és szövetkezetnél igazgatóságban való részvétel is leányvállalatnál az igatgató)     

Kkt-nél, bt-nél üzletvezetésben

  • látszólag független jogalanyok, akik között feltételezhető az üzleti összefonódás
  • ügyleteik az adó kikerülésre irányulnak
  • a törvény megszorító szabályokat alkalmaz ezekre

III. Fióktelep

  • a) telephely: állandó üzleti létesítmény, berendezés, felszerelés, ahol vagy amellyel  az adózó részben vagy egészben vállalkozási tevékenységet folytat - függetlenül a használat jogcímétől - azzal, hogy a telephely kifejezés magába foglalja  különösen
    • az üzletvezetés helyét
    • fiókot
    • belföldi székhellyel létesített képviseletet
    • irodát, gyárat, üzemet, műhelyt, bányát stb.
  • b) a fióktelepen általában nem látják el az üzletvezetéssel kapcsolatos valamennyi tevékenységet
  • c) fióktelep: azon telephely, amely más községben vagy városban van, mint az cég székhelye
    • lehet külföldön is, mert jogszabály - jelenleg - nem tiltja
    • nem kötelező cégjegyzékbe venni, de a cégjegyzékbe vételt nem tagadhatja meg a Cégbíróság