I. Az elévülés a közhatalom jogérvényesítési lehetőségét szűnteti meg
Típusai:
- a) adó megállapításához való jog elévülése (95. §)
- annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével, amelyben az adóról bevallást,bejelentést tettek - vagy kellett volna tenniük - vagy bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni
- költségvetési támogatásnál attól az évtől, amelyben az igénylés jog megnyilt
- illetékeknél kezdődik: bejelentés, vagy az illetékhivatal tudomására jutásának évétől
- b)a végrehajtáshoz való jog elévülése
- az adók módjára behajtható köztartozásokra is vonatkozik
- az esedékesség naptári évének utolsó napjától számított 5 év elteltével fejeződik be
- utólag hozott határozatra is épülhet a számítás kezdete
II. Az elévülési határidők meghosszabbodásának és újrakezdődésének esetei
1. Nyugvás:
- a.) az adó megállapításhoz való jog elévülése nyugszik: ha az adóhatósági határozatot a bíróság felülvizsgálja, ezzel az időszakkal (kereset benyujtástól-jogerőre emelkedésig) meghosszabbodik az eljárás
- b.) a végrehajtási eljáráshoz való jog elévülése nyugszik:
- a végrehajtási eljárás felfüggesztése (ide tartozik az ingatlanra bejegyzett jelzálog bejegyzése is)
- fizetési halasztásnak és részletfizetésnek
- fizetési kedvezmények és feltételhez kötött adómentességnek
- ideje alatt
2. Megszakad:
- ha az önellenőrzés keretében az adózó olyan bevallást tett, amely kötelezettségeit csökkenti, vagy támogatási igényeit növeli mindkét adóelévülést megszakítja újrakezdődik az elévülés
(oka: elévülés előtt néhány nappal végrehajtott önellenőrzés ne adhasson alkalmat olyan jogosulatlan igényekre, amiket később nem lehet visszakövetelni
3. Meghosszabbodás:
Amennyiben az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosít a végrehajtáshoz való jog elévülése 6 hónappal meghosszabbodik