I. Adómegállapítás: eljárási értelemben adókötelezettségnek számít:

  • mai adórendszerben nincs elsődleges adómegállapítási mód
  • hagyományos magyar adó megállapítási mód volt:
    • a) adókivetés
    • b) adó levonásos technika
  • az adómegállapítás függ attól is, hogy az adózási kötelezettség gyakorisága
    • a) rendszeres
    • b) folyamatosan teljesítendő
    • c) visszatérően vagy
    • d) eseti jelleggel
  • az adókat adónként, a költségvetési támogatást támogatásonként, törvényben előírt időszakonként kell megállapítani
  • (de ugyanaz a kötelezettség több adóra együttesen is történhet pl.: ÁFA + SZJA bevallás)
  • adózási időszak függ:
    • a) adózótól
    • b) könyvvezetés módjától
    • c) más adókötelezettségektől
  • ennek megfelelően lehet:
    • a) naptári évenként
    • b) negyedévenként
    • c) eseti jelleggel (pl.: illetékek)
  • adó megállapítási  módok a megállapításra kötelezett személyek szerint:                      
    1. adózó önadózással  (adóalany kötelezettsége -a speciális adótörvények adótételei alapján)
    2. kifizető és munkáltató: adólevonással, valamint az adóbeszedésre kötelezett: adóbeszedéssel
    3. adóhatóság: kivetéssel, kiszabással, utólagos megállapítással, azonnali ellenőrzéssel

II.Önadózás jellegzetességei:

  • főadók és költségvetési támogatások megállapításának módja
  • adó megállapítás megelőzi az adóbevallást
  • az adónak a nyilvántartások alapján történik a kiszámítása
  • Art 18. §: részkötelezettségek:
    • a) megállapítás
    • b) bevallás
    • c) megfizetés
      ehhez kapcsolódó adókötelezetttségek:
    • d) nyilvántartásba vétel
    • e) iratmegőrzés

2. Jogi személyek és egyéb szervezetek:

  • önadózással teljesítenek kivéve:
    • a) helyi adóknál (kivetéssel, kivéve a vállalkozások kommunális adója és az iparüzési adó)
    • b) belföldi rendszámú gépjármúadó (kivetéssel)
    • c) termék importot terhelő adók (vámhatóság kivetéssel, pl.: forgalmi fogyasztás adó, statisztikai illeték, útalap hozzájárulás, termékdíj)
    • d) vagyonszerzési eljárás illetékei (illetékhivatal kiszabásával)

3. Magánszemélyek:

  • Önadózás, ha:
    • a) vállalkozó
    • b) ÁFA- és fogyasztási adó alanya az illető
    • c) összjövedelme után az adót nem a munkáltató állapította meg

4. Kifizető és munkáltató adó megállapítása:

  • a) adólevonással
  • b) adóbeszedésre kötelezett személynél pedig adó beszedéssel
       
  • a) levonás: a munkáltatók és a kifizetők teljesítik
    • adózóként adózói mellékkötelezettségek terhelik őket
    • nem rendelkeznek hatósági jogosítványokkal, pl.: az adó elvételére
    • egyéb adózási kötelezettségek címzettjei
    • felelősségük helytállási kötelezettségük egyre szigorúbb    

Kifizető:

  • a) jogi személy
  • b) jogi személyiség nélküli gazdasági társaság
  • c) egyéni vállalkozó
  • d) közös név alatt működő polgári jogi társaság
  • e) szakcsoport
  • f) társasház
  • g) társas üdülő
  • a magánszemélyek jövedeleadóját akkor állapítják meg, ha ezt törvény kifejezetten előírja, pl.: SZJA, társasági adó
  • a kötelezettség tartalma: adóelőleg levonásából, forrás adóztatásból áll

Munkáltató:

  • a) belföldön székhellyel, képviselettel rendelkező jogi személy
  • b) bejegyzett cég
  • c) személyi egyesülés és egyéb szervezet
  • d) egyéni és társas vállalkozó (ha belföldön lakóhellyel rendelkezik)

A munkaviszonyok és a munkavégzésre irányuló jogviszonyok alapján foglalkoztatottak tekitetében
ha magánszemélye a jövedelemadóját megállapította

  • kötelezettség tartalma: adóelőleg levonása, és adó megállapítási kötelezettség azaz a törvényben meghatározott nyilatkozat tevő magánszemélyek esetében
  • a magánszemély helyett adóbevallást készít és nyújt be

1. Az adóbevallás folyamata:(Art. 19. §):

  • a magánszemély munkáltatójának az adóévet követő január 15-éig
    • a) nyilatkozatot tesz: kizárólag a munkáltatótól származó adómentességet nem élvező jövedelmekről;
    • b) adóbevallást tesz
  • a munkáltató a nyilatkozat alapján a február 20-ig átadott igazolások figyelembe vételével az adóalapot és az adót megállapítja, és erről igazolást ad (március 20-ig)
  • a magánszemélyek adóbevallásra akkor is jogosultak, ha a munkáltatói adómegállapítás anyagi jogi feltételei fennállnak (ez az eset példa az előző tételekben ismertetett adózó választói jogára)
  • a munkáltatónak iratáadási kötelezettségei vannak, pl.: a Nyugdíjbiztosító felé

2. Adóbeszedés:

  • a törvény erejénél fogva az adó megállapítására köteles szmélyek
  • nem az áltlauk juttatott bevételekből vonják l, hanem ...
  • adóbeszedésre kötelezettek:
    • a) kereskedelmi szálláshely, csónakház üzemeltetője
    • b) üdülőfenntartó szerv
    • c) fizető vendéglátó szálláshelyen a szállásadó vagy a közvetítésre jogosult
    • d) helyiség bérbe- ingyenes hasnzálatba adása esetén: a tulajdonos vagy a rendelkezésre jogosult

III. Az adóhatóság adómegállapítási módjai:

1. Kivetés:

  • önkormányzati adóhatóság:
    • a) a helyi adókat
    • b) a gépjármű adókat állapítja meg
  • adóbevallás alapján (adóbevallásban nyilatkozni kell az adóalapról, az adó mentességről, a kedvezményekről, illetőleg a szükséges adatokról)
  • csak a bevallás alapján történő adómegállapítás kivetés
  • ha az adóhatóság a fizetendő adókról a fizetés módjáról, idejéről és az adó alapról határozatot hoz az nem adókivetés (pl: Art 78./A§: Hatósági adómegállapítás a bevallás azonnali ellenőrzése alapján - ilyenkor a valótlan, hiányos vagy elmulasztott bevallást "kerekítik egésszé", azaz megállapítják a tényleges adót és a különbözetre késedelmi pótlékot, valamint adóbirságot szabnak ki.)

2. Kiszabás:

Illetékhivatal végzi:

  • az illetékek fajáti:
    •     a) vagyonszerzési illeték
    •     b) eljárási illeték
    •     c) illetékelőleg
    •     d) illetékbéllyeggel megfizetni elmulasztott illeték
    •     e) ha az illetéket nem szaáblyszerűen - időben, módon, mértékben - fizették meg
    •     f) vagyonszerzést nem jelentették be, és erről ún. leletet készítenek
  • bejelentés alapján hajtják végre
  • kivetéshez hasonló jogintézmény, de ettől fő eltérései a következők:
    •     a) itt illetékhivatal jár el, nem pedig adóhatóság;
    •     b) a kiszabás kizárólag az illetékek kiszabására irányul
    •     c) nem bevallás, hanem bejelentés alapján indul az eljárás

3. Feltételes adómegállapítás (Art 80/A. §):

    

  • adózó kérelmére állapítja meg a Pénzügyminisztérium a jövőbeni ügyletre nézve
  • közölt és részletes tényállás alapján
  • megállapítja az adókötelezettséget vagy annak hiányát, illetve az adóalapot és az adót
  • ez nem valódi adókivetés, hiszen egy tervezett ügyletre irányul
  • az adózás konzekvenciáiról ad tájékoztatást az adózónak, amely szerint a változatlan tényállást mellett a az adóhatóság kötelezve van a PM. rendelkezéséhez
  • ez egy egyedi hatósági határozat (de precedens jellege nincs)                                                                                                                
  • A kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy:
  • tényállás megfelel a valóságnak
  • ez, vagy hasonló kérelem ügyében nem folyik,- nem folyt - legalábbis tudomása szerint -ellenőrzés, adóigazgatási vagy bírósági eljárás                                                    
  • érvénytelen a határozat, ha
    • a) valótlan adatokat tartalmazott
    • b) megtévesztő volt a kérelem
  • amely alapján kibocsátották a határozatot nincs helye feltételes adómegállapításnak, ha
    • a) a tényállás hiányos
    • b) az adatok nem elegendőek a megállapításhoz, a tényállás nem elég konkrét
    • c) ha alaposan attól lehet tartani, hogy a közölt tényállás valamely más szerződést, ügyletet vagy más cselekményt leplez
    • d) ha a tényállás megegyezik az adózónak egykorábbi, már elutasított kérelmének tényállásával
    • e) az ügyben államigazgatási vagy bírói eljárás folyik
    • f) ha jogszabályváltozás történik, annak hatályba lépésétől kezdve nem alkalmazható a megállapított adó, hogyha: a változás érinti a feltételeket
    • g) ha a kérelmező nem fizette be a díjat (ugyanis az eljárás díjköteles: ügyletérték 1%-a, de minimum 250 ezer Ft - maximum 5 millió)