A külkereskedelmi árellenőrzés
Az árellenőrzés célja annak megállapítása, hogy:
- a vállalkozás export és reexport eladási árai megfelelnek-e a konkurens cégek eladási árainak
- importárai a főpiacok dokumentált árai közelében alakulnak-e.
Annak érdekében, hogy a vállalkozások az exportnál és az importnál egyaránt a világpiaci áraknak megfelelő árakon bonyolítsák le az ügyleteiket, ismerni kell a nemzetközi kereskedelemben alkalmazott árakat. Ezekhez képest a belföldi árak tájékoztatásul szolgálnak.
Az árdokumentációs felkészültség vizsgálata
A vállalkozás árkialakító tevékenysége akkor megalapozott, ha az árinformációkat, váminformációkat rendszerezetten nyilvántartja.
Ebben a nyilvántartásban szerepeltetni kell az áru és az ügylet minden olyan lényeges tulajdonságát, amelyek az árat befolyásolják:
- az áru főbb adatait
- a minőségi összehasonlító mutatókat
- a szerződésben szereplő mennyiséget
- a nettó egységárat
- a devizanemet
- a fizetés módját és feltételeit
- a szállítási határidőt
- a vámtarifaszámot, egyéb adókat, illetékeket
- az exportőr és az importőr országot és céget
- a dokumentum keltét
Az árak képzésének ellenőrzése
Importnál: Magyar határparitásra számítjuk át az egyes áruk vételárát, és ezeket viszonyítjuk ugyancsak magyar határparitáson az ajánlati árakhoz.
Exportnál: 2 módszer alkalmazása célszerű
- A határ átlépése után felmerült költségek levonása után hasonlítjuk össze a különböző viszonylatokban elért eladási árainkat. Így megtudjuk, hogy mely viszonylatban értünk el kedvező vagy alacsony árakat.
- Ha a különböző ajánlatokat a potenciális vevő, illetve az ajánlatkérő szempontjából hasonlítjuk saját árainkhoz.
A vállalkozások devizagazdálkodásának ellenőrzése, a devizagazdálkodásról általában
A külkereskedelmi áruforgalomban az áru ellenértékének kiegyenlítése általában devizában történik. A devizagazdálkodás központi szerve a Magyar Nemzeti Bank.
A devizaműveletek végzésére felhatalmazott belföldi pénzintézetek bonyolítják a külkereskedelmi tevékenységben a belföld és a külföld közötti fizetési forgalmat. Pénzintézet devizaműveletet az MNB felhatalmazása alapján végezhet.
A külkereskedelmi tevékenységet végző vállalkozás szintjén a devizagazdálkodás körébe tartozó feladatok
- Exportnál:
- az exportáru értékesítése
- a devizában jelentkező költségekkel való gazdálkodás
- az áruk ellenértékének behajtása
- Importnál:
- az importáru beszerzése, ezzel kapcsolatban az árak kialakítása
- a devizaköltségekkel való gazdálkodás
- az áruk ellenértékének kiegyenlítése.
A devizagazdálkodás ellenőrzésének kiemelt feladatai:
- a devizakinnlevőségek forgási sebességének vizsgálata
- az eladási és a beszerzési kondíciók
- a devizakiesések vizsgálata
A devizakinnlevőségek forgási sebességének vizsgálata
Célja, annak a megállapítása, hogy egyrészt a devizakinnlevőségek forgási sebessége megfelelő-e, illetve annak a feltárása, hogy a forgási sebesség növekedését milyen körülmények akadályozzák.
A forgási sebesség több időszakra számított mutatószámának összehasonlítása mutatja a tendenciát, viszont a javulás vagy romlás okaira nem világít rá, ezért külön számítjuk a még nem esedékes, és külön a lejárt kinnlevőségek forgási sebességét.
A devizakiesések vizsgálata
Ez alatt az exporttal vagy reexporttal már kitermelt devizákból be nem folyt vagy visszatérített összegeket, valamint a kifogásolt árukkal kapcsolatban felmerült utólagos deviza ráfordításokat értjük.
A vizsgálat arra irányul, hogy a felmerült kieséseket mennyiben idézték elő a vállalkozás hibái, mulasztásai.
A visszáruk vizsgálata
Azt vizsgáljuk, hogy milyen okból vette vissza a vállalkozás az árut. Ha a szállító hibájából történt akkor azt kell vizsgáljuk, hogy a vállalkozás érvényesítette-e jogait a szállítóval szemben és milyen intézkedéseket tett a hibák későbbi elkerülése érdekében.
Az adott kötbérek, kártérítések vizsgálata
Azt kell vizsgálnunk, hogy a kiesést nem megfelelő minőségű áru, vagy szállítási késedelem, tehát a szállító hibája okozta-e.