A beszámolási kötelezettség ellenőrzése

A gazdálkodó az üzleti év könyveinek zárását követően a sztv-ben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott - magyar nyelvű - beszámolót készít vagyoni, pü-i és jövedelmi helyzetéről. A beszámoló lehet:

  • Éves beszámoló
  • Egyszerűsített éves beszámoló
  • Összevont (konszolidált) éves beszámoló
  • Egyszerűsített beszámoló

A beszámolónak megbízható és valós összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről, eredményéről. A sztv-ben előírtakon túlmenő, további információkat a kiegészítő mellékletben kell megadni. A beszámolóval kapcsolatos ellenőrzési feladatok két részre oszthatók:

  • Amelyeket döntő mértékben a beszámoló fordulónapja előtt kell elvégezni
  • Amelyek a fordulónap és a beszámoló elkészítése közötti időszak alatt, ill a beszámoló összeállításával kapcsolatban kell elvégezni.

A számviteli alapelvek érvényesülésének vizsgálata

A beszámoló elkészítésekor és könyvvezetés során a következőket kell vizsgálni:

  • A gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja-e tartani működését (a vállalkozás folytatásának elve)
  • A gazdálkodó könyveli-e mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, ill. a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni. (teljesség elve)
  • A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételek a valóságban is megtalálhatók, bizonyíthatók-e. (valódiság elve)
  • A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető formában készítették-e el. (világosság elve)
  • A beszámoló tartalma és formája biztosítja-e az állandóságot és az összehasonlíthatóságot (következetesség elve)
  • Az üzleti év nyitómérlegében szereplő adatok megegyeznek-e az előző üzleti évi zárómérleg megfelelő adataival. (folytonosság elve)
  • Az adott időszak elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) vették-e számításba (összemérés elve)
  • Nem mutattak-e ki eredményt akkor, ha az áb., a bevétel pü-i realizálása bizonytalan. Elszámolták-e az écs-eket és az értékvesztéseket. (óvatosság elve)
  • Nem számolták-e el a bevételeket és a költségeket (ráfordításokat), ill. a követeléseket és a kötelezettségeket egymással szemben. (br. elszámolás elve)
  • Egyedileg rögzítették és értékelték-e az eszközöket és a kötelezettségeket. (egyedi értékelés elve)
  • Az olyan gazdasági eseménye kihatásait, amelyek két v. több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban számolták-e el, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik. (időbeli elhatárolás elve)
  • A gazdasági eseményeket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően számolták-e el. (a tartalom elsődlegessége a formával szembeni elv)
  • Lényegesnek minősítettek-e a beszámoló szempontjából minden olyan információt, amelynek elhagyása v. téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit (lényegesség elve)
  • A beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) arányban áll-e az információk előállításának költségeivel (költség-haszon összevetésének elve)

A beszámoló előkészítő munkáinak ellenőrzése

A beszámoló elkészítésének időpontjának megállapítására a vállalkozó jogosult, s ezt a számviteli politikájában kell rögzítenie. A beszámoló elkészítésére a vállalkozó a gyakorlatban az üzleti év során folyamatosan készül. Ide tartozik a számviteli rend kialakítása, a számviteli politika meghatározása, a kapcsolódó szabályzatok (leltározási szabályzat, értékelési szabályzat) elkészítése, korszerűsítése.
A vállalkozónál a beszámoló formáját a sztv. az éves nettó áb. nagyságától, a mérleg főösszegétől, a foglalkoztatottak létszámától és mindezek határértékétől függően határozza meg.

A számviteli politika ellenőrzése

A sztv-ben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak, sajátosságainak leginkább megfelelő számviteli politikát. A számviteli politika keretében rögzíteni kell, hogy mit tekint a számviteli elszámolás az értékelés szempontjából lényegesnek, nem lényegesnek, jelentősnek v. nem jelentősnek. Vizsgálandó, hogy szabályozták-e

  • A beszámolás és a könyvvezetés formáját
  • Az értékelési módokat és eljárásokat
  • A terv szerinti écs. elszámolási módját
  • A maradványérték megállapításának rendjét
  • Az értékvesztések elszámolási rendjét
  • Az időbeli elhatárolások rendjét
  • A visszaírások elszámolását
  • Az eredménykimutatás formájának megválasztását
  • A beszámoló elkészítésének időpontját

Vizsgálni kell továbbá, hogy a számviteli politika keretében megfelelően kidolgozta-e a vállalkozó

  • Az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzatát
  • Az eszközök és források értékelési szabályzatát
  • Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot
  • A pénzkezelési szabályzatot