Az adó az állammal szembeni, törvényeken alapuló, közvetlen, ellenszolgáltatás nélküli fizetési kötelezettség. Az adóellenőrzés célja a bevételek biztosítása az állami ktgvetés kiadásaihoz. Az adóellenőrzés feladata, hogy megvizsgálja az adópolitikai célok gyakorlati érvényesülését, valamint az adó- és illetékfizetési kötelezettség teljesítését.

Az adóhatóságok szervezetei, hatáskörei és illetékességei

Az adóhatóságok a következők:

  • APEH és szervei (hatásköre a központi adókra terjed ki)
  • VPOP és szervei (vámügyek intézésén kívül a jövedéki adó és import áfa kivetése és ellenőrzése)
  • önkormányzat jegyzője (helyi adók vonatkozásában van hatásköre)
  • illetékhivatal (az illeték adójellegű bevétele az államigazgatási eljárás után).

Az adó, a ktgvetési támogatás és a jogszabály alapján a központi ktgvetés terhére garanciavállalás címén kifizetett tartozások behajtása ügyében első fokon az APEH területi szerve jár el. Első fokon a magánnyugdíjpénztári tagdíjbefizetési kötelezettséggel kapcsolatban az ellenőrzési feladatokat látja el. A csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végrehajtásban a végrehajtás foganatosítójaként az állami adóhatóság jár el, a pénzügyi kötelezettségek teljesítését is ellenőrzi. Az adóhatóságok a hatáskörükbe tartozó ügyekben az illetékes szervezetek útján járnak el. Az eljárásra az ingatlan fekvése szerinti adóhatóság illetékes.

Az adóhatóságok általános ellenőrzési szabályai

Az adóhatóság az adót, ill. a ktgvetési támogatást megállapítja, nyilvántartja, az adót beszedi, végrehajtja, a ktgvetési támogatást kiutalja. A ktgvetési támogatás jogosulatlan igénybevételének megelőzésére és megakadályozása érdekében ellenőrzi az adókötelezettség megsértését, feltárja az adókötelezettség megsértését.
Ellenőrzi az adózással kapcsolatos jogszabályok megtartását, megállapítja, hogy az adózó a kötelezettségét teljesítette, vagy felhívja őt a hiányosság megszüntetésére. Megvizsgálja a kötelezettség teljesítését, különösen:

  • a bejelentkezésre, a bevallásra, a bizonylati rendre, a könyvvezetésre, az adatszolgáltatásra vonatkozóan,
  • az adó összegének bevallását és megállapítását,
  • az adó helyes összegben történt megfizetését, ill. igénylését,
  • az illetékkötelezettség teljesítését.

Az ellenőrzés során a tényállást köteles tisztázni és bizonyítani. A legfontosabb bizonyítási eszközök: az irat, szakértői vélemény, nyilatkozat, tanúvallomás, helyszíni szemle, helyszíni leltározás.

Az ellenőrzés lefolytatása

Az adóhatóság az általános ellenőrzést az illetékességi területen folytatja le, az helyszínen vagy az adóhatóság hivatali helységében. Az ellenőrzés szükségességét az adóhatóság vezetője határozza meg. Ellenőrzést kell lefolytatni a vállalkozónál, ha felszámolását rendelték el. Kötelező az ellenőrzést lefolytatni az ÁSZ felhívására és a pénzügyminiszter utasítására. Az adózót az adóellenőrzésről tájékoztatni kell. Nem kell értesíteni, ha fennáll a lehetősége annak hogy a vizsgálat alá vont bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat megsemmisíti. Helyszíni ellenőrzést munkaidőben lehet lefolytatni, melyet megbízólevéllel ellátott alkalmazott végezhet, amit szolgálati igazolvánnyal köteles igazolni. Próbavásárlás, leltárellenőrzés esetén az ellenőrzés akkor is megkezdhető, ha csak az adózó alkalmazottja van jelen. Az ellenőrzést az adóhatóság a szükséges iratok, bizonylatok, könyvek, nyilvántartások megvizsgálásával folytathatja le. Az adózó köteles az iratokat az adóhatóság rendelkezésére bocsátani. Az adóhatóság az ellenőrzés során szakértőt vehet igénybe. Megállapításait jegyzőkönyvbe foglalja. Az ellenőrzés befejeződik, amikor az ellenőrzés megállapításait az adózóval ismertetik és a jegyzőkönyvet átadják. Az ellenőrzés megállapításai alapján az adóhatóság:

  • megindítja az adóigazgatási eljárást,
  • a hatáskörébe nem tartozó ügyben megkeresi az intézkedésre jogosult szervet.