Az ÁSZ az Országgyűlésnek és a törvényeknek alárendelt általános hatáskörű pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerv, az állami ellenőrzés legfőbb szerve. Megteremti a törvényhozás számára a végrehajtó hatalom kontrolljának lehetőségét, és segíti az Országgyűlést döntései megalapozásában. Ellenőrzést végezhet az állami pénzek hasznosítását nyomon követve mindenütt, ahol állami pénzt használnak fel vagy kezelnek. Az ÁSZ alapvető feladata a kormány államháztartással, valamint az állami vagyonkezeléssel összefüggő tevékenységeinek ellenőrzése és értékelése. Az ÁSZ vizsgálja:

  • az állami ktgvetési javaslat megalapozottságát
  • az állami ktgvetés végrehajtásáról készített zárszámadást 
  • az elkülönített állami pénzalapok működését 
  • a Magyar Távirati Iroda Rt. Gazdálkodását 
  • az APEH és az önkormányzatok adóztatási tevékenységét, valamint a Pénzintézeti Központ, a Vám- és Pénzügyőrség és az Illetékhivatalok tevékenységét 
  • az állami ktgvetésből gazdálkodó intézményeket 
  • a helyi önkormányzatokat, különös tekintettel a normatív ktgvetési hozzájárulásra 
  • az MNB külön tv-ben meghatározott tevékenységét, valamint a bankjegy- és érmekibocsátásra vonatkozó adatait 
  • a TB által kezelt alapok kezelését és felhasználását 
  • a pártok gazdálkodását  
  • véleményezi az OGY elé terjesztett kormányprogramok indokoltságát, célszerűségét és teljesítését.

Másik kiemelkedő jelentőségű feladata a köztulajdon, az állami vagyon ellenőrzése. Ennek keretében ellenőrzi:

  • az állami vagyon kezelését
  • az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. tevékenységét 
  • a Magyar Államkincstárt és a Kincstári Vagyonigazgatóságot.

Figyelemmel kíséri az állami számviteli rend betartását is. Az ÁSZ elnökből, elnökhelyettesből, vezetőkből, számvevőkből, ügyviteli és kisegítő személyekből áll. Elnökét és elnökhelyetteseit az OGY 12 évre választja.

Az ÁSZ elnökének ellenőrzéssel kapcsolatos feladatai

  • jóváhagyja az Számvevőszék éves ellenőrzési tervét
  • gondoskodik az ÁSZ ellenőrzési tervének és eseti ellenőrzéseinek végrehajtásáról 
  • gondoskodik a végzett ellenőrzések és elemzések eredményeit tartalmazó véleménynek és jelentésnek az OGY elé terjesztéséről.

A számvevőszéki ellenőrzési eljárás szabályai

Az ÁSZ ellenőrzéseit célszerűségi, eredményességi és törvényességi szempontoknak megfelelően az alábbiak szerint végzi. Stratégiát és erre alapozva éves ellenőrzési tervet készít, melyet az elnök hagy jóvá. Az ellenőrzési tervet bemutatja az Országgyűlés Számvevőszéki Bizottságának, melyet tájékoztatásul megküld a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak is

Időszakos ellenőrzési kötelezettségei

  • évenként: a központi ktgvetés és a TB pénzügyi alapjainak ktgvetési tv javaslata ellenőrzése, az MTI Rt. tevékenységéről szóló beszámolójának ellenőrzése, az ÁPV Rt. tevékenységének ellenőrzése
  • kétévenként: a pártok gazdálkodásának törvényességi szempontú ellenőrzése 
  • rendszeresen: a fejezetek és elkülönített pénzalapok ellenőrzése 
  • esetenként: ellenőrzést végez az OGY utasítására.
De végezhet ellenőrzést a Kormány kérésére is, erről is az ÁSZ elnöke dönt.

Elnöke felelősséggel tartozik az OGY-nek az általa benyújtott jelentések adatainak valódiságáért és helytállóságáért. Az ellenőrzött szervezet részére a jelentést (vagy véleményt) a realizáló levéllel küldi meg az ÁSZ elnöke. Az ÁSZ elnöke beszámolót nyújt be az OGY-nek az ÁSZ éves tevékenységéről.

Az ÁSZ sajátos intézkedési jogosítványa

Az ÁSZ további különleges jogosítványokkal rendelkezik:

Kármegelőzés céljából – munkabérek kivételével – anyagi és pénzeszközöket zárolhat. A zárolás végrehajtásáról a pénzügyminiszter vagy az ellenőrzött szerv vezetője gondoskodik. Az ÁSZ jogosult a pénzeszközök felhasználását további intézkedésig felfüggeszteni, mely körültekintő és alapos vizsgálatot, a tények tisztázását és bizonyítását igényli. Feladata a tényekről a vizsgálat során ellenőrzési jegyzőkönyvet készíteni, és ahhoz csatolni a bizonyítékokat, melyben rögzíteni kell a személyes felelősséget is. Az ÁSZ indítványozhatja az alkotmánybírósági eljárást, ha észleli, hogy valamely jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszközei nemzetközi szerződésbe ütköznek, továbbá az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése szükséges.