A mezőgazdaság a nemzetgazdaság termelő ágazata, termelési folyamatai természeti, biológiai jellegűek, így a termelést alapvetően befolyásolja a biológiai programozottság és az időszakosság. Fő termelőeszköze a termőföld, lehetőségeit behatárolja a talajminőség, domborzat ill. az éghajlat.

A növénytermelés ellenőrzése, a földterület hasznosításának ellenőrzése, a szántóegység, a művelési ágak ellenőrzése

A növénytermelés ellenőrzése során azt vizsgáljuk, hogy a vállalkozó mennyiben tudta hasznosítani az alapvető termelőeszközt, a termőföldet. A földterület nagyságát általában hektárban (ha), a föld termőértékét aranykorona-értékével fejezzük ki. Elsődlegesen a művelési ágak szerint csoportosíthatjuk, ez a talaj használatának módját, azaz a hasznosítási irányt fejezi ki. A szántó, kert, gyümölcsös, a szőlő és a gyepterület adja a mg-i területet. Ha ehhez hozzáadjuk az erdő, a nádas és halastavak területét, akkor a termőterület nagyságát kapjuk meg. Az összes terület és a termőterület különbözete pedig a művelés alól kivett terület nagyságát mutatja. Gyakran szükség van a különböző művelési ágak közös nevezőre hozására, a gyakorlatban erre a szántóegység szolgál. A szántóegység a mg-ilag hasznosított földterület közös egysége. A szántóegységekre történő területi átszámítás csak korlátozottan és meghatározott célú ellenőrzéseknél használható. Ennek alapján vizsgáljuk a földkihasználás alakulását is, amely azt fejezi ki, hogy a gazdaság a rendelkezésre álló fölterületet milyen intenzitású művelési ágakkal hasznosítja. A művelési ágak megváltoztatásuk lehetőségét tekintve lehetnek:

  • feltétlen művelési ágak (a terület hasznosítási módja korlátozott, kockázatos)
  • feltételes művelési ágak (a hasznosítás lehetősége sokoldalú).

A talajhasznosulás színvonalának mérése és ellenőrzése

A talajhasznosulás színvonalának mérésével és ellenőrzésével minősítjük a földhasználat milyenségét. A talajhasznosulás a talajhasználat függvénye. Az ellenőrzéssel megállapítható, hogyan hasznosítjuk az adott földterületet. Az ellenőrzéshez a következő mutatók kiszámítása javasolható: egy hektár vetésterületre jutó termelési érték, munkaórák száma, jövedelmezőségi ráta, munkatermelékenységi mutatók.

A termelés feltételeinek vizsgálata

A termelési tényezők mennyisége, milyensége és kombinációja határozza meg a gazdálkodás hatékonyságát. A termelést befolyásoló főbb természeti tényezők a talajadottságok, a terület felszínének alakulása, valamint az éghajlati adottságok. Vizsgálni kell a talaj tulajdonságait, azok hatásait: fizikai tulajdonságait, kémiai tulajdonságait, kémhatást, humusz- és tápanyagtartalmát, vízgazdálkodását. Ezektől függ, hogy hogyan és mikor, milyen eszközökkel művelhető, milyen beavatkozásra van szükség a növénytermelés hozamai, eredményei növeléséhez. A törzskönyv a szántóföldi táblák területi, természeti adatait és agrotechnikai folyamatait nyilvántartó, azok feljegyzésére szolgáló könyv vagy kartotékrendszer. A talajjavítások ellenőrzésénél a befektetések megtérülési idejét kell kiszámítani. Vizsgálnunk kell, hogy a talaj adottságai mennyire tudják a növény igényeit kielégíteni. Az éghajlati viszonyok közül a legfontosabbak a fényviszonyok, a levegő és a légmozgás ill. a csapadék.

A talajerő-gazdálkodás vizsgálata

A talaj termőkapacitásának fenntartására és növelésére irányuló tervszerű beavatkozásokat nevezzük talajerő-gazdálkodásnak, melynek közvetlen tényezője a trágyázás. Kiemelkedő szerepe van a szervestrágyának, melynek költségeit mezei leltárként számoljuk el.
A termelés során műtrágyát is használunk. Ennek hatékonyságának vizsgálata során külön-külön ellenőrizhetjük az átlagos, a pótlólagos és a marginális hatékonyságot.

A szántóterület kihasználásának ellenőrzése

A szántóterület kihasználását a vetésállomány alapján ellenőrizzük. A teljes hasznosítás mutatója kifejezi, hogy az egész gazdasági évet tekintve milyen a szántóterület hasznosítási foka. Ellenőrizni kell a vetésterveket, azok teljesítését, az eltéréseket, a vetésállományt. Külön ellenőrzési feladat az áru- és takarmánytermelés arányának vizsgálata is.

A növénytermelési folyamatok végrehajtásának vizsgálata

A vizsgálat során az egyes ágazatokban a végrehajtás időbeniségét, minőségét és költségeit vizsgálhatjuk. Az ellenőrzés kiterjedhet a talajelőkészítésre, a tápanyag-visszapótlásra, a vetésre, a növényápolásra, a növényvédelemre, az öntözésre, a betakarításra, a feldolgozásra és értékesítésre. Figyelmet kell fordítani a termelési ktg-ek ellenőrzésére. A növénytermelési kalkulációs egységek ktg-eit a következők szerint csoportosítva ellenőrizhetjük:

  • közvetlen anyagktg.
  • igénybe vett szolgáltatások értéke
  • egyéb szolg. Értéke
  • közvetlen bérktg
  • bérjárulékok
  • écs leírás
  • fenntartási ktg-ek
  • segédüzemi ktg-ek
  • levonva a növénytermelés káreseményei miatt elszámolt összeget, mindezek jelentik az összes közvetlen ktg-et
  • levonva a melléktermék értékét, kapjuk a főtermék közvetlen ktg-ét.