Az anyaggazdálkodás ellenőrzése keretében vizsgálni kell:

  • megfelelően biztosított-e az anyagszükséglet,
  • biztonságos-e a készletek átvétele, nyilvántartásba vétele, értékelése és elszámolása,
  • megfelelő-e a kapcsolat a termelő, a műszaki fejlesztő, a felhasználó és a szállító szervezetekkel,
  • megfelelő-e az anyaggazdálkodás hatékonysága, gazdaságossága, a raktárgazdálkodás színvonala.

A vásárolt anyagokkal való gazdálkodás és az állományellenőrzés

A vásárolt anyagok lehetnek alapanyagok, segédanyagok, üzemanyagok, építőanyagok, egyéb anyagok ill. áruk.

Hatékony az anyaggazdálkodás, ha megfelelő mennyiségben, minőségben és időben biztosítják a szükséges anyagot a termelés, szolgáltatás részére, továbbá a legkedvezőbb áron folyik a beszerzés, a leggazdaságosabban biztosítva a szállítások, az anyagmozgatás és a raktározás, tárolás költségeit. Vizsgálni kell:

  • várható anyagigényt,
  • a legelőnyösebb beszerzési lehetőségeket, a beszerzés biztonságát és gazdaságosságát,
  • az anyagmegrendeléseket,
  • az anyagbeszállításokat, átfutási idejét, a kirakodás ktg-eit,
  • a vásárolt készletek átvételét,
  • a feleslegessé vált anyagok hasznosítását, értékesítését.

Az anyagszükséglet ellenőrzését a gyártási programok, termelési tervek, anyagfelhasználási normák vizsgálatával kezdik. Vizsgálni kell a bruttó anyagfelhasználási normák helyességét, a nettó normákat, a hulladék tervezett nagyságának megalapozottságát.

Az anyagbeszerzéseknél vizsgálni kell a beszerzési igényeket, szükségleteket, a megrendelés, szerződéskötés előtt. Az anyagmegrendelésekkel kapcsolatban vizsgálni kell:

  • a beszerzések lebonyolításához a megfelelő szervezet és a működési feltételek biztosítottságát,
  • a megrendelések, szerződések gondos összeállítását, pontosságát,
  • a beszerzés legkedvezőbb lehetőségeinek felkutatását, érvényesítését,
  • a naprakész nyilvántartás vezetést, a késedelmes teljesítésekkel kapcsolatos ügyintézést.

Az anyagbeszállításoknál vizsgálni kell:

  • a legkedvezőbb szállítóeszközt veszik-e igénybe,
  • törekednek-e a szállítóeszközök maximális kihasználására.

Az anyagfelhasználás ellenőrzése

A termelés ktg-ei között általában az anyagktg. a legjelentősebb, vizsgálatának kettős célja van:

  • feltárja a veszteségforrásokat és tartalékokat,
  • segíti a vagyonvédelmet és a kapcsolatos felelősség megállapítását.

Az anyagktg-et befolyásolja az anyagigényesség, a beszerzési árak alakulása és az anyagtakarékosság. Figyelmet kell fordítani a gyártmányok anyagelszámoltatásának ellenőrzésére is, melyet mindig teljes, befejezett sorozatra célszerű elvégezni.

Kiemelt figyelmet kell fordítani az anyagutalványozási rend és fegyelem betartására, az anyagfelhasználási normák pontosságára és megbízhatóságára.

A vásárolt anyagok értékelésének és nyilvántartási rendjének ellenőrzése

A vásárolt anyagokról a belső szabályzat szerint főkönyvi vagy analitikus és főkönyvi nyilvántartásokat kell vezetni, ill. a mozgásokat a bizonylatok alapján folyamatosan, teljeskörűen rögzíteni kell. Az értékelési előírásokat a számviteli tv. állapítja meg, ahol vizsgálni kell:

  • a vásárolt anyagok bekerülési értéke megfelel-e az értékelési szabályzat előírásainak, tartalmazza-e mindazon költségeket, amelyek a beszerzéssel kapcsolatban merültek fel,
  • az évközi mozgásokat,
  • a fel nem használt, megmunkálás alá nem vont anyagokat felleltározta-e,
  • helyes-e a szállítótól utólag kapott engedmények elszámolása,
  • elszámolták-e a csökkent értékű, megrongálódott, meghibásodott anyagkészletek értékvesztéseit és indokolt esetben a visszaírásokat.

A raktárgazdálkodás hatékonyságának ellenőrzése

Gondoskodni kell a vásárolt anyagok megfelelő tárolásáról, állaguk megvédéséről a felhasználásig. Az anyagkészletek alakulása határozza meg az anyagok raktári kapacitásszükségletét és a raktárak kihasználtságát.

Tárolási terveket kell készíteni, vizsgálni kell a raktárgazdálkodás szervezettségét, belső szabályozottságát, az anyagok elhelyezésére, tárolására, mozgatására vonatkozó szabályozást.