{autotoc}
Számviteli törvény
A számviteli törvény célja
A számviteli törvény célja az információszolgáltatás az érdekeltek részére. Meghatározza a hatálya alá tartozók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, a beszámoló összeállítása, a könyvek vezetése során érvényesítendő elveket, az azokra épített szabályokat, valamint a nyilvánosságra hozatalra, a közzétételre és a könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket.
A számviteli törvény hatálya
A törvény hatálya kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek - ilyenek a gazdálkodók.
Hatálya alá tartozik:
- Gazdálkodó
- Államháztartás szervezetei
- Egyéb szervezetek
- Magyar Nemzeti Bank
Nem tartozik hatálya alá:
- Magánszemély
- Egyéni vállalkozó, akkor sem, ha egyéni cégként a cégbíróságon bejegyezték
- Polgári jogú társaság
- Építőközösség
- Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviselete
A számviteli törvény alkalmazásában
Gazdálkodó:
A vállalkozó, az államháztartás szervezetei, az egyéb szervezet, a Magyar Nemzeti Bank, továbbá az általuk, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény.
Vállalkozó:
Minden olyan gazdálkodó, mely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet végez. Ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozás, a befektetési vállalkozást és a biztosítóintézetet, továbbá az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a vízitársulatot, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét, amennyibe nem tartoznak az államháztartás szervezetei, illetve az egyéb szervezetek közé.
Államháztartás szervezetei:
Azok a szervezetek, melyeket az államháztartási törvény alapján az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabály ilyennek minősít.
Egyéb szervezetek:
- Lakásszövetkezet
- Társasház
- Társadalmi szervezet, köztestület
- Egyházi jogi személy
- Alapítvány, ideérve a közalapítványt is
- Ügyvédi iroda, szabadalmi ügyvédi iroda
- Lözhasznú társaság
- Műsorszolgáltatási Alap
- Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezet
- Víziközmű társulat
- Befektetési alap, egyéb alapok
- Tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet
- Magánnyugdíjpénztár
- Önkéntes magánnyugdíjpénztár
- Önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár
- Közraktár
- Külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet
A számviteli törvény főbb fejezetei
- I. Általános rendelkezés
- II. Beszámoló és könyvvezetés
- III. Éves beszámoló
- IV. Egyszerűsített éves beszámoló
- V. Egyszerűsített beszámoló
- VI. Összevont konszolidált éves beszámoló
- VII. Sajátos beszámolási kötelezettség
- VIII. Számviteli szolgáltatás
- IX. Nyilvánosságra hozatal és közzététel
- X. Könyvvizsgálat
- XI. Könyvvezetés és bizonylatolás
- XII. Jogkövetkezmény
- XIII. Országos Számviteli bizottság
- XIV. Zárrendelkezések
Számvitel
Gazdálkodó szervezetek közül is kiemelten a vállalkozások működését, tevékenységét bemutató információs rendszer.
A számvitel részterületei
- Pénzügyi számvitel
- Vezetői számvitel
- Ágazati számvitel
- Konszern számvitel
- Egyszeres könyvvitel
Könyvvitel
Az a tevékenység, mely során a vállalkozás vagyoni pénzügyi és jövedelmi helyzetét alakító gazdasági eseményekről folyamatosan nyilvántartást vezet és az üzleti év végén lezárja.
A könyvvitel feladata
- Külső és belső tájékoztatás
- Vagyonvédelem
Külső tájékoztatás: piaci szereplők, különböző hatóságok
Belső tájékoztatás: vállalkozás vezetői, alkalmazottak
Könyvelési tétel fogalma
Kettős könyvvitel abból indul ki, hogy minden változás két számlát érint ahol az adott változás értékét az egyik számla követel oldalára és a másik számla tartozik oldalára is vele egyidőben vezetik fel. Ezen információk összességét könyvelési tételnek nevezzük
A könyvelési tétel elemei
- számla melynek T oldalára könyvelünk
- számla melynek K oldalára könyvelünk
- gazdasági esemény hatására bekövetkezett változási értéke
- gazdasági változás leírása röviden
Könyvelési tétel megszerkesztése
- megállapítom a gazdasági eseményt milyen vagyonrészeket érint
- megállapitom a vagyonrészben milyen változás keletkezett
- megállapitom a változást milyen elnevezésű ,milyen számla melyik oldalára kell könyvelni.
- kijelölöm a könyvelési tételt
Idősoros (analitikus) könyvelés
Gazdasági események bekövetkezése folyamatos, ezeket időrendben is nyomon kell követni.
Áttekinthetőség a könnyebb ellenőrizhetőség a folyamatosság, egyeztethetőség megköveteli e gazdasági események időrendben való feljegyzését.
Idősoros elszámolás esetén időrendbe feljegyezzük a gazdasági eseményeket.
- gazdasági esemény sorszáma
- gazdasági esemény megnevezése
- gazdasági esemény időpontja
- gazdasági esemény érintett vagyonrészek változási irányát
- változás összegszerűségét
- egyéb hivatkozásukat
Feljegyzések eszköze a napló, ha a gazdasági esemény egy naplóba kerül akkor alapkönyves, ha a gazdasági eseményeket külön-külön naplóba vezetjük akkor több alapkönyves elszámolást tartalmaz. (pl. bank, vevő, pénztár)
Számlasoros könyvelés
Analitikus nyilvántartás alapján készített összevont feladások regisztrálására a főkönyvi számla szolgál. A főkönyvi számla kétoldalú kimutatás, amely egyik oldalán a vagyonrészekben bekövetkező növekedéseket, a másik oldalán a csökkenéseket jegyzik föl.
Főkönyvi számla:
- Bal oldala tartozik, jobb oldala követel
- Kiindulási alap a vállalkozás nyitómérlege
- A vállalkozás vagyonának nyitó értékeit mutatja
Eszköz számla:
- Növekedés: mindig TARTOZIK
- Csökkenés: mindig KÖVETEL
Forrás számla:
- Növekedés: mindig KÖVETEL
- Csökkenés: mindig TARTOZIK
Technikai számla:
Azok a számlák melyeknek nincs gazdasági tartalmuk, de főkönyvi könyvelés technikája miatt szükség van rájuk.
Gazdasági események vagyonra, jövedelmezőségre gyakorolt hatását az eszköz, forrás, költség, ráfordítás és bevétel számlákon könyveljük el.
Mérleg szerinti eredmény számla:
Forrás számla, vállalat saját forrásának része.
Bevétel a vállalat eredményét növeli ezért a növekedéseket a követel oldalon míg a csökkenéseket a tartozik oldalon kell könyvelni.
A költségek, ráfordítások az eredményt csökkentik. A költségek növekedését a TARTOZIK oldalra, a költségek, ráfordítások csökkenését a KÖVETEL oldalra könyveljük.
Analitikus nyilvántartások teremtik meg az alapját a már csak értékben vezetett összevont nyilvántartásnak.
Vagyonelemekről vezetett részletes mennyiségi és értéknyilvántartásra szolgáló dokumentum az analitikus nyilvántartólap. Analitikus nyilvántartás alapján készített összevont feladások regisztrálására szolgál a főkönyvi számla.
Szintetikus nyilvántartás
Főkönyvi könyvelés vagyonrészeiről vezetett folyamatos összevont értéknyilvántartás.
Könyvvezetési kötelezettség
A könyvvezetés, az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről folyamatosan nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével, lezárja.
A könyvvezetési kötelezettség formái
- analitikus könyvelés: mennyiségi és értékbeli nyilvántartás
- szintetikus főkönyvi könyvelés: csak értékbeli nyilvántartás
A könyvvezetés az egyszeres és a kettős könyvvitel rendszerében, csak magyar nyelven történhet. Kettős könyvvitelt köteles vezetni az éves és egyszerűsített éves beszámolót készítő gazdálkodó. Egyszeres könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített beszámolót készítő vállalkozó.
Áttérés egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre
- saját elhatározás alapján bármelyik év január 1-jével
- köteles áttérni azt az évet követő második év január 1-jével, amikor az éves N° árbevétel két egymást követő évben meghaladja az 1milliárd forintot
Ha a vállalkozás a számviteli törvény hatályba lépésekor könyvvitelt vezet, az egyszeres könyvvitel vezetésére nem térhet át.