Az állami költségvetéssel kapcsolatos elszámolások fogalma, fajtái, megjelenésük a beszámolóban, analitikus és főkönyvi nyilvántartásuk, gazdasági eseményei, bizonylatolása, elszámolása

F. Kötelezettség

III. Rövid lejáratú kötelezettségek

8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

Egyéb rövid lejáratú kötelezettségként kell kimutatni különösen a munkavállalókkal, a költségvetéssel, az önkormányzatokkal kapcsolatos elszámolásokat, továbbá a jogerős határozattal előírt kötelezettségeket is.

Analitikus és főkönyvi nyilvántartásuk és bizonylatai

A költségvetéssel szembeni követelések esetében amennyiben a 362. Költségvetési kiutalási igények és 363. Költségvetési kiutalási igények teljesítése számlákat, valamint a kötelezettségek esetében a 463. Költségvetési befizetési kötelezettségek és 464. Költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítése számlákat bontjuk, nincs szükség külön analitikára.

Költségvetéssel szembeni követelések bizonylata

Az igények kimutatásának bizonylata a Bevallás, mely tartalmazza, hogy az adott támogatást élvező termékből milyen mennyiséget adtunk el, illetve családi pótlék és a táppénz esetén mennyi az igényjogosultak száma. Az igények teljesítésének bizonylata egy jóváírási bankértesítés.

Költségvetéssel szembeni kötelezettség bizonylata

A kötelezettség kimutatásának bizonylata a Bevallás, mely tartalmazza a járulék vagy adó alapot és az összegét. A kötelezettség teljesítésének bizonylata a terhelési bankértesítés.

Az állami költségvetéssel kapcsolatos elszámolások gazdasági eseményei, elszámolása

Kötelezettségek keletkezése

Nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék (bérfeladás) (29% = 21% nyugdíj + 8% eb. járulék)
T 561. Nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék
K 473. Társadalombiztosítási kötelezettség

Egészségügyi hozzájárulás (bérfeladás)
T 562. Egészségügyi hozzájárulás
K 463. Költségvetési befizetési kötelezettség

Munkaadói járulék (bérfeladás)
T 563. Munkaadói járulék
K 463. Költségvetési befizetési kötelezettség

Szakképzési hozzájárulás (év végi kalkuláció)
T 564. Szakképzési hozzájárulás
K 463. Költségvetési befizetési kötelezettség

Személyijövedelemadó-előleg (bérfeladás)
T 471. Jövedelemelszámolási számla
K 462. Személyi jövedelemadó elszámolása

Egyéni egészségbiztosítási járulék (7%, bérfeladás)
T 471. Jövedelemelszámolási számla
K 473. Társadalombiztosítási kötelezettség

Egyéni nyugdíjjárulék (8,5% = 8% + 0,5%, bérfeladás)
T 471. Jövedelemelszámolási számla
K 473. Társadalombiztosítási kötelezettség

Munkavállalói járulék (1,5%, bérfeladás)
T 471. Jövedelemelszámolási számla
K 463. Költségvetési befizetési kötelezettség

Társasági adó elszámolása (adóbevallás)
T 891. Társasági adó
K 461. Társasági adó elszámolása

Belföldi értékesítés miatt fizetendő áfa (számla)
T 311. Belföldi követelések
K 467. Fizetendő áfa

Kötelezettségek állomány csökkenése

Költségvetési befizetési kötelezettség kiegyenlítése (bankszámlakivonat)
T 454. Szállítók
K 384. Elszámolási betétszámla

Személyi jövedelemadó-előleg átutalása (bankszámlakivonat)
T 462. Személyi jövedelemadó elszámolása
K 384. Elszámolási betétszámla

Társadalombiztosítási kötelezettség kiegyenlítése (bankszámlakivonat)
T 473. Társadalombiztosítási kötelezettség
K 384. Elszámolási betétszámla

Áfa kötelezettség teljesítése (bankszámlakivonat)
T 468. Általános forgalmi adó elszámolási számla
K 384. Elszámolási betétszámla

Államháztartás fogalma, alrendszerei

Az államháztartás egyrészt gazdálkodási tevékenység, amely során az állam a bevételeit beszedi, a költségvetés összegyűjti és a társadalmi szükségletek kielégítésére felhasználja. Másrészt gazdálkodási rendszer, amelyben a társadalmi szükségletek kielégítése végbemegy.

Az államháztartás gazdálkodási rendszere alrendszerekből épül fel:

  • központi költségvetés
  • helyi önkormányzatok
  • elkülönített állami pénzalapok
  • társadalombiztosítás
    • nyugdíjbiztosítás
    • egészségbiztosítás

Minden alrendszer önállóan működik és önálló költségvetése van.

A központi költségvetés:

Olyan pénzügyi terv, amelyben az állam egy adott időszakra megtervezi az állami feladatok ellátásához szükséges bevételeket és kiadásokat, formailag a bevételek és kiadások mérlegszerű szembeállítása.

Jellemzői:

  • naptári évre készül
  • a következő időszakot tervezi meg
  • szisztematikusan tagozódik
  • jogilag kötelező

A kormányzat központi költségvetése tartalmazza:

  • az államhatalmi és államigazgatási szervek, azok intézményei és az országos hatáskörű szervek bevételeit és kiadásait
  • a másik 3 alrendszer részére előirányzott támogatásokat

Tagozódása

1. Bevételek
2. Kiadások
Fejezetek

Cím
Alcím
Előirányzat csoport
Előirányzat

Az egyes részek tartalma

Fejezetek:

  • országgyűlés
  • minisztériumok
  • országos hatáskörű szervek
  • nemzetközi elszámolások
  • belföldi államadósságok

Cím: a fejezeten belül, a fejezetek felügyelete alatt álló költségvetési szervek.
Alcím: a címhez tartozó költségvetési szerv. Tovább nem bontható bevételek és kiadások.
Előirányzat csoport: azonos célű előirányzatok tartoznak ide.
Előirányzat: lehet rendes, rendkívüli és kiemelt.

Az állami kiadások fedezéséhez szükséges bevételek formái sokfélék. Jellegük alapján két kis csoportot alkotnak: az egyik a végleges, vagy vissza nem térülő bevételek és a másik az átmeneti, vagy visszatérülő bevételek.

A végleges, vagy vissza nem térülő bevételek:

  • adók
  • vámok
  • illetékek
  • járulékok befizetése
  • hozzájárulások
  • bírságok

Az átmeneti, vagy visszatérülő bevételek:

  • belső kölcsönök
  • külföldi kölcsönök
  • egyéb visszatérítéses pénzigénybevételek

Az állami kiadások:

  • szociális és egészségügyi ellátás
  • kultúra, oktatás
  • honvédelem és a rend-, és jogbiztonság

Egyéb kiadások:

  • a központi költségvetés gazdálkodó szervek részére nyújtott támogatásai
  • nemzetközi kapcsolatokból eredő kiadások
  • adósságszolgálat

Az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzés

Az államigazgatás közpénzeket használ fel. Ennek ellenőrzése az elmúlt évtizedekben kiemelten fontos. A parlamentáris demokrácia egyik nagy lehetősége és kötelessége is, hogy a pénz elköltését lehet ellenőrizni, ehhez mindenekelőtt a mindenkoi ellenzék teszi meg a parlamentben, vizsgálóbizottságokban, médiában és a hivatalos intézményrendszeren keresztül.

Legfőbb ellenőrzők

1. Kormány
Maga a kormány ellenőrzi saját tevékenységét, beszámoltatja a minisztereket, elszámol az Országgyűlés felé.

2. KEHI (Központi Ellenőrző Hivatal)
A kormányt ellenőrzi. A minisztériumok tevékenységét vizsgálja. A költségvetés nagy fejezeteinek elosztásával foglalkozik.
3. Állami Számvevőszék
Megyei szervezeti is vannak. Az állami, önkormányzati intézményeket; egyetemmel, mindenféle iskolák, egészségügyi, kultúrális intézmények, polgármesteri hivatalok tevékenységét vizsgálja. Célvizsgálatokat és visszatérő vizsgálatokat tartanak.
4. Gazdasági Versenyhivatal
A versenyszférát vizsgálja, a verseny szabályainak betartását ellenőrzi. Árképző pályázati eredmény besorolást vizsgálnak és bűntetnek (az ország több milliárd is lehet).
5. Költségvetési ellenőrzés
A helyi önkormányzati intézmények pénzgazdálkodását ellenőrzik. Az ellenőrzés történhet belső ellenőrzéssel és felügyeleti ellenőrzéssel.

A külkereskedelmi vállalkozások hazai kapcsolatrendszerének főbb formái és külpiaci szervezete. A külkereskedelmi ügyletek főbb típusai, azok jellemzői, tartalma

Olyan külkereskedelmi tevékenység, mely során egy belföldi egy külföldivel köt szerződést és a szerződésben foglaltakat teljesíti.

Iránya:

  • export
    közvetlen: a termelő saját maga exportál
    közvetett: a termelő egy közvetítő segítségével értékesít
  • import
    közvetlen: a termelő maga importál
    közvetett: a termelő egy közvetítő segítségével vásárol

Fajtái

1. Ellenügyletek

Az ügylet lebonyolítása során részben vagy teljes egészében árucsere megy végbe. Alkalmazása szűkös devizaforrások esetén történik.

  • Barter ügylet: árut árura cserélünk az áru hasznosság alapján, szigorúan kétoldalú megállapodással jöhet létre
  • Kompenzációs ügylet: az árucsere a világpiaci ár alapján megy végbe
    Kompenzáció mértéke alapján
    • teljes: azonos értékű árut cserélnek
    • részleges: az áruk értékének kiegyenlítése részben áruval, részben pénzzel történik
    • háromszög ügylet: az eladó elcseréli az árut egy másik árura és az elcserélt árut pénzért értékesíti
    Résztvevők száma szerint
    • önkompenzációs ügylet (két szereplős)
    • többlábú ügylet (kettőnél több szereplős)
  • Ellenvásárlás (viszontvásárlásos): exportőr devizáért eladja a termékeit, de bizonyos mennyiségű terméket vásárol is. Az eladás és vásárlás két egymástól független szerződés alapján történik.
  • Offset ügylet: nagy mennyiségű áruk esetén alkalmazzák. Az importőr kiköti, hogy az exportőr a termék előállításához szükséges alkatrészeket részben vagy egészében tőle vásárolja.
  • Visszavásárlásos ügylet: az importőr nagy mennyiségű termelőberendezéseket importál és cserébe a berendezéseken előállított termékekkel fizet.

2. Reexport ügyletek

A külföldön vásárolt árut külföldre értékesítik.

Csoportosítása:

  • Érintő országok szerint
    közvetlen: a reexportőr országot érinti
    közvetett: a reexportőr országot nem érinti
  • Adásvétel időpontja szerint
    fedezetlen: a vétel és az eladás időbel eltér egymástól
    fedezett: a vétel és az eladás viszonylag egy időben történik

Fajtái:

  • Tranzit: az exportőr és importőr közti ügyletet a tranzit vállalat közvetítésével bonyolítják le. A szerződést az exportőr és importőr köti meg, a tranzit vállalat jutalékot kap.
  • Switch: klíring deviza követelést szabad devizára történő átváltásra vonatkozó ügylet. A klíring deviza meghatározott körben alkalmazott.
  • Bérmunkaügylet: a bérmunkát végző fél arra vállal kötelezettséget, hogy a megbízó tulajdonát képező anyagot vagy terméket feldolgozza, és a készterméket a munkadíj fejében a bérmunkáltatónak, vagy rendelkezése szerint más vállalalatnak, külföldre szállítja.

3. Különleges külkerügyletek

  • Licencia: egy kizárólagos használati jog átengedése vagy átvétele (pl. szabadalom, know-how)
  • Franchise: együttműködés a vállalatok között. Az egyik fél jutalék ellenében engedélyezi a másiknak, hogy valamilyen kereskedelmi márkát vagy cégjelzést alkalmazzon.
  • Lízing: a vállalat külföldi cég megbízása alapján termelőeszközt vásárol, melyet a megbízónak használatba ad. A lízingbe vevő lízingdíjat fizet és a szerződés lejártakor a maradványérték kifizetésével megszerzi a tulajdonjogot.