Pénzügy Sziget

09. A vásárolt készletek fogalma, fajtái, szerepe a gazdálkodásban, nyilvántartási lehetőségei és értékelési szabályai. Az anyagokkal kapcsolatos gazdasági események bizonylatolása, a gazdasági események elszámolása a kettős könyvvitel rendszerében. A leltár, leltározás, a leltározás ellenőrzése. A leltárkészítési kötelezettség. Az általános forgalmi adó jellemzői, alanya, tárgya, mértéke, alapja. Adólevonási jog tartalma, személyi és tárgyi feltételei. Az elszámolandó adó visszaigénylésére, bevallására vonatkozó szabályok. A kereskedelem helye, szerepe a piacgazdaságban, értékesítési formái. A nagy- és kiskereskedelem funkciója, jellemzői, szervezeti megoldásai.

Olvasóink értékelése: 4 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag inaktív
 

 

A vásárolt készletek fogalma, fajtái, szerepe a gazdálkodásban, nyilvántartási lehetőségei és értékelési szabályai

Vásárolt készletek azok a készletek, melyeket nem a vállalkozás állított elő, hanem alapvetően vásárlással jutnak a vállalkozás tulajdonába.

Fajtái:

  • Anyagok olyan munkatárgyak, melyek a termelési folyamatban egyszer vesznek részt, értékük teljes egészében átmegy az előállított termék vagy szolgáltatás értékébe. Eredeti formájukat általában elvesztik.
    Lehetnek:
  1. nyers és alapanyagok
  2. segédanyagok
  3. üzemanyagok
  4. fütőanyagok
  5. fenntartási anyagok
  6. egyéb anyagok
  • Áruk azok a termékek, szolgáltatások, melyeket a vállalkozó változatlan formában való továbbértékesítés céljából szerzett be.
    Lehetnek:
  1. kereskedelmi áruk: nagykereskedelmi, kiskereskedelmi, vendéglátóipari
  2. közvetített szolgáltatások
  3. betétdíjas göngyölegek

Nyilvántartási lehetőségei:

  • év közben értéknyilvántartás nincs: ez azt jelenti, hogy a beszerzést azonnal költségként számoljuk el, év végén leltározunk, és a megtalált készletet a költségszámlával szemben készletre vesszük
  • év közben folyamatos mennyiségei és értéknyilvántartás van: ez azt jelenti, hogy beszerzéskor a vásárolt készlet a készletnyilvántartó kartonra kerül, illetve a megfelelő anyagszámlára

Az értékelés beszerzési áron történik a következőképpen:

  1. tényleges beszerzési áron
  2. elszámoló ár +/- árkülönbözet
  3. fogyasztói ár - árrés
  4. betétdíj - árkülönbözet

A készletcsökkenés értékelése többféle áron történhet:

  1. egyedi bekerülési áron
  2. átlagos súlyozott átlagáron
  3. FIFO-módszerrel

Értékelési szabályai:

A számviteli törvény szerint a vásárolt készleteket a vállalkozás bekerülési értéken vagy súlyozott bekerülési áron köteles nyilvántartani. A törvény szerint a bekerülési (beszerzési, előállítási) érték - a levonható áfa kivételével - tartalmazza mindazokat a tételeket, amelyek a vállalkozást az adott eszköz beszerzésével kapcsolatban terhelik.

A bekerülési értéken történő értékelés különböző értékelési eljárások alkalmazását teszi lehetővé:

  • átlagos (súlyozott) beszerzési ár: ha a mérlegben értékelendő készletből az adott év során többször is volt időben és árban változó beszerzés, illetve nyitókészlet is volt
    Lehet:
  1. csúsztatott átlagár: az átlagos beszerzési árat minden beszerzés után újra és újra kiszámítja és az aktuális készletcsökkenések értékét ennek alapján határozza meg
  2. időszak végi átlagár: az átlagos beszerzési árat időszakonként egyszer számítja ki és az aktuális készletcsökkenések értékét ennek alapján számolja el
  • kifogyás sorrendjén alapuló eljárások:
  1. FIFO - a legelőször vásároltat használjuk fel legelőször
  2. HIFO - a legdrágábbat használjuk fel legelőször
  3. LOFO - a legolcsóbbat használjuk fel legelőször
  4. LIFO - a legutoljára vásároltat használjuk fel legelőször
  • egyedi beszerzési ár: ha a mérlegben értékelendő vásárolt készlet beszerzésből származik

A gazdasági események elszámolása és bizonylatolása a kettős könyvvitel rendszerében

Leltárhiány (leltárfelvételi ív)
T 869.
K 21-22.

Leltártöbblet (leltárfelvételi ív)
T 21-22.
K 511.

Térítés nélküli átadás (adományozási okmány)
T 8891.
K 21-22.

Áthárított áfa
T 3684.
K 467.

Vállalt áfa
T 8891.
K 467.

Térítés nélküli átvétel (átvételi bizonylat)
T 21-22.
K 989.

Passzív időbeli elhatárolás
T 989.
K 483.

Apportként átvett anyag (társasági szerződés)
T 21-22.
K 358.

Társasági szerződés szerinti érték
T 358.
K 411.

Cégbejegyzés szerint
T 358.
K 411.

Gazdasági társaságba vitt anyag (társasági szerződés)
Készletcsökkentés
T 881.
K 21-22.

Társasági szerződés szerinti érték
T 3688.
K 981.

Áthárított áfa
T 3684.
K 467.

Vállalt áfa
T 881.
K 467.

Cégbejegyzés szerint
T 17.
K 3688.

Értékvesztés (nincs bizonylat)
T 866.
K 229.

Értékvesztés visszaírása
T 229.
K 966.

Beszerzés (számla)
Vételáron
T 21-22.
K 454.

Levonható áfa
T 466.
K 454.

Értékesítés (számla, szállítólevél)
Eladási áron
T 311.
K 914.

Fizetendő áfa
T 311.
K 467.

Készletcsökkentés
T 814.
K 21-22.

Felhasználás (kivételezési jegy)
T 511.
K 21-22.

Selejtezés (selejtezési jegyzőkönyv)
T 8693.
K 21-22.

Káresemény (káreseti jegyzőkönyv)
T 8693.
K 21-22.

Biztosító megtérítette a kárt
T 384.
K 963.

Biztosító elismerte a kárt
T 3685.
K 968.

Elismerés utáni térít
T 384.
K 3685.

Az általános forgalmi adó jellemzői, alanya, tárgya, mértéke, alapja. Adólevonási jog tartalma, személyi és tárgyi feltételei

Általános forgalmi adó olyan többfázisú, nettó típusú adó, melyet a termelés és a forgalmazás minden szakaszában a hozzáadottérték után meg kell fizetni, de az adóterhet a termék vagy szolgáltatás végső felhasználója viseli.

Jellemzői

  • általános: minden termelésre, eladásra, exportra, importra kiterjed
  • forgalmi: az értékesítésnél kell az adót fizetni
  • többfázisú: a termelés és a forgalmazás minden szakaszában kell fizetni
  • nettó típusú: nem tartalmaz halmozódást
  • közvetett: az adófizetésre kötelezett és az adóterhet viselő személy nem ugyanaz
  • hozzáadott értékadó: az eladási és beszerzési ár különbsége után kell megfizetni
  • fogyasztói adó: a végső felhasználót terheli
  • verseny semleges: független a piaci viszonyoktól
  • eredmény semleges: független a vállalkozás eredményességétől
  • szervezet semleges: független a vállalkozási formától
  • számlaadási kötelezettségre épül

Alanya

  • termékértékesítésnél, szolgáltatásnyújtásnál
    • vállalkozás
    • intézmény
    • alapítvány
    • más szervezet
  • termékimportnál
    • importáló

Tárgya

Az adóalany által belföldön végzett termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, termékimport.
1. Termékértékesítés a birtokba vehető dolgoknak ellenérték fejében történő átadása.
Kivétel: pénz átadása, értékpapír adásvétele, betételhelyezés, hitelnyújtás
Termékértékesítésnek számít:

  • gazdasági tevékenységből történő termékkivonás
  • tárgyi adómentes felhasználás
  • üzemanyag-felhasználás
  • saját rezsis beruházás
  • vállalkozás megszűnésekor az olyan termék, ami után beszerzéskor az ÁFA-t levonták
  • ellenérték nélküli szolgáltatás, ha a tevékenységhez felhasznált dolog vagy szolgáltatás ÁFA-ja visszaigényelhető

Nem minősül termékértékesítésnek:

  • áruminta
  • kis értékű ajándék (5000 Ft alatti)
  • alapítványba befizetett közcélokra adott természetbeni adomány
  • ha az átadást jogszabály írja elő
  • vásárlási pontakció

2. Szolgáltatásnyújtás minden olyan ellenérték fejében végzett tevékenység, ami nem minősül termékértékesítésnek.
3. Termékimport a termék külföldről belföldre történő behozatala vagy más módon történő bejuttatása.

Mértéke

  • általában 20 % --> visszaszámítása 16,67%
  • 5% --> gyógyszerek, tankönyvek, napilapok, bizonyos újságok
  • 0% (adómentesség levonási joggal)--> az export, ha a terméket 3 hónapon belül végleg kivisszük az országból, a nemzetközi közlekedéshez és a termékek nemzetközi forgalmához közvetlenül kapcsolódó termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás

Alapja

  • termékértékesítésnél, szolgáltatásnyújtásnál

    • ellenérték
    • forgalmi érték (ha az ellenérték irreálisan alacsony, vagy magas)
    • előállítási költség
  • termékimportnál

    • vámérték + vám + vámkezelési ktg + adók, illetékek + az első belföldi rendeltetési helyig felmerült járulékos költségek

Adólevonási jog feltételei

1. személyi feltételek:

  • legyen adóalany
  • vezessen könyvelést
  • az eredmény megállapítása bevétel - ráfordítással történik

2. tárgyi feltételek:

  • rendelkezzen számlával, egyszerűsített számlával, számlát helyettesítő okmánnyal, vagy vámhatározattal

Az elszámolandó adó visszaigénylésére, bevallására vonatkozó szabályok

Visszaigénylés

Az ÁFA általában visszaigényelhető, ha a beszerzett termék vagy szolgáltatás továbbértékesítésre kerül, vagy olyan tevékenységhez használják fel. De az ÁFA nem igényelhető vissza, ha adómentes tevékenységhez vagy értékesítéshez használják fel a terméket, illetve ha a törvény nem engedélyezi a visszaigénylését.

Le nem vonható ÁFA pl:

  • üzemanyag-használat személygépkocsihoz,
  • személygépkocsi beszerzése,
  • élelmiszerek és italok beszerzése,
  • parkolás igénybevétele,
  • stb

Bevallás

  • az adózónak kell az adóbevallást elkészítenie
  • ha az adózó nyilatkozatot tesz, akkor az adót a munkáltató is bevallhatja
  • a munkáltató a megállapított adót, illetve a levont adóelőleget a saját adóbevallásában vallja be

Adóbevallás gyakorisága

  • havi
  • negyedévi
  • éves

Az adó megfizetésével, illetve a támogatás igénybevételével nem pótolható az adóbevallás.

A leltár, leltározás, a leltározás ellenőrzése. A leltárkészítési kötelezettség.

Leltár

Olyan részletes kimutatás, amely egy meghatározott időpontban a vállalat vagyonát, annak mennyiségét, minőségét, értékét tételesen felsorolja. A vagyonkimutatás egyik eszköze. Elkészítése megelőzi a mérlegkészítést.

Leltár bizonylatai:

  • leltározási jegy
  • leltárfelvételi ív
  • leltárfelvételi összesítő

Leltár készítésének időpontja:

  • nyitóleltár (megalakulás)
  • záróleltár (felszámolás)
  • ellenőrző leltár (bármikor)

Leltárkészítés menete:

  • az eszközök mennyiségi felvétele
  • az eszközök értékelése (az értékelés során, a leltározási jegyen feltüntetett mennyiségek és a beszerzési ár szorzatát értjük)

A leltárnak biztosítania kell:

  • a teljes körűséget (összes eszközt és forrást tartalmazza)
  • a valós állapot bemutatását
  • az áttekinthetőséget

A leltárnak lehetővé kell tennie:

  • az éves beszámoló tételeinek alátámasztását, a mérleg valódiságának biztosítását
  • a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások egyezőségének ellenőrzését
  • a bizonylati fegyelem megszilárdulásának elősegítését
  • az eltérések kimutatását, a nyilvántartások tényleges vagyoni helyzetnek megfelelő rendezését
  • a vagyon védelmét, az anyagi felelősök elszámoltatását
  • a csökkent értékű, valamint a használaton kívüli eszközök feltárását

Ha összevetjük a vagyonkimutatás két eszközét, akkor:

  • a mérleg és a leltár megegyező ismérvei:
  1. adott időpontra vonatkoznak
  2. teljes körűek, mindenre kiterjedők
  3. felelős személyeknek aláírással kell igazolni a valódiságukat
  • a leltár mérlegtől megkülönböztető ismérvei:
  1. mérésmód: a leltár mennyiségben és értékben is mér, a mérleg csak értékben
  2. felépítés: kötetlen sorrendben, teljes részletességgel tartalmazza a vagyont, a mérleg kötött sorrendben, összevontan

Leltározás

Egy meghatározott időpontban elvégzett munk, tevékenység, melynek során a vállalat összes eszközeit és forrásait fajta, mennyiség és érték szerint számba vesznek. Megelőzi a leltár elkészítését.
Célja: a vállalat vagyonának számbavétele. A vállalat tartós használatába adott befektetett és forgóeszközök, valamint azok forrásainak, továbbá a birtokában lévő idegen eszközök valóságban meglévő mennyiségének megállapítása.

Folyamata:

  • az eszközök mennyiségének természetes mértékegységben való megállapítása
  • a leltározott mennyiségen értékelése

A leltározási szabályzat célja, hogy az adott vállalatnál a leltározási feladatokat egységes elvek alapján hajtsák végre.

Alapelvei:

  • az eszközöknek és az eszközök forrásainak mindig a tényleges mennyiségét és értékét kell feltüntetni
  • egy azonos időpontra vonatkoztatva az ún. fordulónapra
  • a követeléseket és tartozásokat a könyvviteli számlák egyeztetett analitikus nyilvántartása alapján kell számba venni
  • a leltárt a leltárfelelősöknek alá kell írniuk

A leltározási munka szakaszai:

  • leltározási bizottság
  • leltári időpontok
  • leltár értékelése, felelősségrevonás

A leltározási tevékenységhez tartozik a nyilvántartások szerinti állomány és a tényleges állomány közötti különbözet - hiány, többlet - megállapítása és rendezése is.

A kereskedelem helye, szerepe a piacgazdaságban, értékesítési formái

Egyrészt tevékenység, mely összekötő kapocs a termelés és a fogyasztás között biztosítja a termelés folyamatosságát és a szükségletek kielégítését. Másrészt szervezet, mely magában foglalja a tevékenység lebonyolításának tárgyi és személyi feltételeit.

Feladata: a lakosság ellátása a szükségletek kielégítését szolgáló eszközzel és szolgáltatásokkal.

Helye és szerepe:

  • a gazdálkodási folyamat forgalmazási szakaszának lebonyolítója
  • a megtermelt termékek minél gyorsabb eljuttatása a felhasználás helyére, és a felhasználó személyéhez

Tagozódása:

  • termelőeszköz-kereskedelem
  • fogyasztókat ellátó kereskedelem

Formái:

  • nagykereskedelem
  • kiskereskedelem

Alkalmazott eladási formák:

  • nagykereskedelmi értékesítés
  • kiskereskedelmi értékesítés
  • demigrosz kereskedelem (a nagy- és a kiskereskedelem keveréke)

Az áru útja:

  • közvetlen: a termelőtől rögtön a fogyasztóhoz jut el az áru
  • közvetett
    • a termelőtől a nagykerbe kerül az áru, és onnan jut el a fogyasztóhoz
    • a termelőtől a kiskerbe kerül az áru, és onnan jut el a fogyasztóhoz
  • hagyományos: termelő -- nagyker -- kisker -- fogyasztó

A nagy- és kiskereskedelem funkciója, jellemzői, szervezeti megoldásai

Nagykereskedelem

Összekapcsolja a termelőket és a kiskereskedelmet, a termelői választékot kiskereskedelmi választékká alakítja.

Funkciója:

  • a beszedett áru eladása viszonteladóknak
  • a termelés és a fogyasztás térbeli időbeli áthidalása
  • áruk tárolása
  • megfelelő választék kialakítása

Jellemzői:

  • a termelőktől nagy mennyiségben szerez be
  • kis mennyiségben ad el a kiskereskedelemnek
  • kevés árucsoportot, de azt teljes választékban raktároz

Szervezeti egységei:

  • nagykereskedelmi raktár
  • mintaterem
  • lerakat

Kiskereskedelem

A fogyasztók igényeinek, megfelelő választékú termékek eladása.

Funkciója:

  • áruk értékesítése a fogyasztóknak
  • fogyasztói választék kialakítása
  • megfelelő eladási körülmények biztosítása

Jellemzői:

  • kisebb mennyiségű áruk beszerzése
  • nagykereskedelemnél kevésbé szakosított a fogyasztók igényeinek megfelelő vásárlási környezet biztosítása

Szervezeti egységei:

  • bolt
  • áruház
  • bevásárlóközpont

Alkalmazott eladási módok:

  • hagyományos
  • önkiszolgáló
  • önkiválasztó
  • minta utáni (egy kiválasztott minta alapján, az ellenérték kifizetése után, a vevő eredeti csomagolásban raktárból kapja meg az árut)
  • csomagküldő
  • automata
  • mozgó árusítás

Hírlevél

Befektetés TITKOK könyv

tőzsde, forex, forex kereskedés, forex tanfolyam

Skalp DVD

tőzsde, forex, forex kereskedés, forex tanfolyam

Swingtrade DVD

tőzsde, forex, forex kereskedés, forex tanfolyam

Tanfolyam Budapesten

tőzsde, forex, forex kereskedés, forex tanfolyam

Tőzsdetanfolyam DVD

tőzsde, forex, forex kereskedés, forex tanfolyam

Skalp DVD

tőzsde, forex, forex kereskedés, forex tanfolyam