Pénzügy Sziget
09. A vásárolt készletek fogalma, fajtái, szerepe a gazdálkodásban, nyilvántartási lehetőségei és értékelési szabályai. Az anyagokkal kapcsolatos gazdasági események bizonylatolása, a gazdasági események elszámolása a kettős könyvvitel rendszerében. A leltár, leltározás, a leltározás ellenőrzése. A leltárkészítési kötelezettség. Az általános forgalmi adó jellemzői, alanya, tárgya, mértéke, alapja. Adólevonási jog tartalma, személyi és tárgyi feltételei. Az elszámolandó adó visszaigénylésére, bevallására vonatkozó szabályok. A kereskedelem helye, szerepe a piacgazdaságban, értékesítési formái. A nagy- és kiskereskedelem funkciója, jellemzői, szervezeti megoldásai. - 3.5 out of 5 based on 6 votes

Olvasóink értékelése: 4 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag inaktív
 

 

A vásárolt készletek fogalma, fajtái, szerepe a gazdálkodásban, nyilvántartási lehetőségei és értékelési szabályai

Vásárolt készletek azok a készletek, melyeket nem a vállalkozás állított elő, hanem alapvetően vásárlással jutnak a vállalkozás tulajdonába.

Fajtái:

  • Anyagok olyan munkatárgyak, melyek a termelési folyamatban egyszer vesznek részt, értékük teljes egészében átmegy az előállított termék vagy szolgáltatás értékébe. Eredeti formájukat általában elvesztik.
    Lehetnek:
  1. nyers és alapanyagok
  2. segédanyagok
  3. üzemanyagok
  4. fütőanyagok
  5. fenntartási anyagok
  6. egyéb anyagok
  • Áruk azok a termékek, szolgáltatások, melyeket a vállalkozó változatlan formában való továbbértékesítés céljából szerzett be.
    Lehetnek:
  1. kereskedelmi áruk: nagykereskedelmi, kiskereskedelmi, vendéglátóipari
  2. közvetített szolgáltatások
  3. betétdíjas göngyölegek

Nyilvántartási lehetőségei:

  • év közben értéknyilvántartás nincs: ez azt jelenti, hogy a beszerzést azonnal költségként számoljuk el, év végén leltározunk, és a megtalált készletet a költségszámlával szemben készletre vesszük
  • év közben folyamatos mennyiségei és értéknyilvántartás van: ez azt jelenti, hogy beszerzéskor a vásárolt készlet a készletnyilvántartó kartonra kerül, illetve a megfelelő anyagszámlára

Az értékelés beszerzési áron történik a következőképpen:

  1. tényleges beszerzési áron
  2. elszámoló ár +/- árkülönbözet
  3. fogyasztói ár - árrés
  4. betétdíj - árkülönbözet

A készletcsökkenés értékelése többféle áron történhet:

  1. egyedi bekerülési áron
  2. átlagos súlyozott átlagáron
  3. FIFO-módszerrel

Értékelési szabályai:

A számviteli törvény szerint a vásárolt készleteket a vállalkozás bekerülési értéken vagy súlyozott bekerülési áron köteles nyilvántartani. A törvény szerint a bekerülési (beszerzési, előállítási) érték - a levonható áfa kivételével - tartalmazza mindazokat a tételeket, amelyek a vállalkozást az adott eszköz beszerzésével kapcsolatban terhelik.

A bekerülési értéken történő értékelés különböző értékelési eljárások alkalmazását teszi lehetővé:

  • átlagos (súlyozott) beszerzési ár: ha a mérlegben értékelendő készletből az adott év során többször is volt időben és árban változó beszerzés, illetve nyitókészlet is volt
    Lehet:
  1. csúsztatott átlagár: az átlagos beszerzési árat minden beszerzés után újra és újra kiszámítja és az aktuális készletcsökkenések értékét ennek alapján határozza meg
  2. időszak végi átlagár: az átlagos beszerzési árat időszakonként egyszer számítja ki és az aktuális készletcsökkenések értékét ennek alapján számolja el
  • kifogyás sorrendjén alapuló eljárások:
  1. FIFO - a legelőször vásároltat használjuk fel legelőször
  2. HIFO - a legdrágábbat használjuk fel legelőször
  3. LOFO - a legolcsóbbat használjuk fel legelőször
  4. LIFO - a legutoljára vásároltat használjuk fel legelőször
  • egyedi beszerzési ár: ha a mérlegben értékelendő vásárolt készlet beszerzésből származik

A gazdasági események elszámolása és bizonylatolása a kettős könyvvitel rendszerében

Leltárhiány (leltárfelvételi ív)
T 869.
K 21-22.

Leltártöbblet (leltárfelvételi ív)
T 21-22.
K 511.

Térítés nélküli átadás (adományozási okmány)
T 8891.
K 21-22.

Áthárított áfa
T 3684.
K 467.

Vállalt áfa
T 8891.
K 467.

Térítés nélküli átvétel (átvételi bizonylat)
T 21-22.
K 989.

Passzív időbeli elhatárolás
T 989.
K 483.

Apportként átvett anyag (társasági szerződés)
T 21-22.
K 358.

Társasági szerződés szerinti érték
T 358.
K 411.

Cégbejegyzés szerint
T 358.
K 411.

Gazdasági társaságba vitt anyag (társasági szerződés)
Készletcsökkentés
T 881.
K 21-22.

Társasági szerződés szerinti érték
T 3688.
K 981.

Áthárított áfa
T 3684.
K 467.

Vállalt áfa
T 881.
K 467.

Cégbejegyzés szerint
T 17.
K 3688.

Értékvesztés (nincs bizonylat)
T 866.
K 229.

Értékvesztés visszaírása
T 229.
K 966.

Beszerzés (számla)
Vételáron
T 21-22.
K 454.

Levonható áfa
T 466.
K 454.

Értékesítés (számla, szállítólevél)
Eladási áron
T 311.
K 914.

Fizetendő áfa
T 311.
K 467.

Készletcsökkentés
T 814.
K 21-22.

Felhasználás (kivételezési jegy)
T 511.
K 21-22.

Selejtezés (selejtezési jegyzőkönyv)
T 8693.
K 21-22.

Káresemény (káreseti jegyzőkönyv)
T 8693.
K 21-22.

Biztosító megtérítette a kárt
T 384.
K 963.

Biztosító elismerte a kárt
T 3685.
K 968.

Elismerés utáni térít
T 384.
K 3685.

Az általános forgalmi adó jellemzői, alanya, tárgya, mértéke, alapja. Adólevonási jog tartalma, személyi és tárgyi feltételei

Általános forgalmi adó olyan többfázisú, nettó típusú adó, melyet a termelés és a forgalmazás minden szakaszában a hozzáadottérték után meg kell fizetni, de az adóterhet a termék vagy szolgáltatás végső felhasználója viseli.

Jellemzői

  • általános: minden termelésre, eladásra, exportra, importra kiterjed
  • forgalmi: az értékesítésnél kell az adót fizetni
  • többfázisú: a termelés és a forgalmazás minden szakaszában kell fizetni
  • nettó típusú: nem tartalmaz halmozódást
  • közvetett: az adófizetésre kötelezett és az adóterhet viselő személy nem ugyanaz
  • hozzáadott értékadó: az eladási és beszerzési ár különbsége után kell megfizetni
  • fogyasztói adó: a végső felhasználót terheli
  • verseny semleges: független a piaci viszonyoktól
  • eredmény semleges: független a vállalkozás eredményességétől
  • szervezet semleges: független a vállalkozási formától
  • számlaadási kötelezettségre épül

Alanya

  • termékértékesítésnél, szolgáltatásnyújtásnál
    • vállalkozás
    • intézmény
    • alapítvány
    • más szervezet
  • termékimportnál
    • importáló

Tárgya

Az adóalany által belföldön végzett termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, termékimport.
1. Termékértékesítés a birtokba vehető dolgoknak ellenérték fejében történő átadása.
Kivétel: pénz átadása, értékpapír adásvétele, betételhelyezés, hitelnyújtás
Termékértékesítésnek számít:

  • gazdasági tevékenységből történő termékkivonás
  • tárgyi adómentes felhasználás
  • üzemanyag-felhasználás
  • saját rezsis beruházás
  • vállalkozás megszűnésekor az olyan termék, ami után beszerzéskor az ÁFA-t levonták
  • ellenérték nélküli szolgáltatás, ha a tevékenységhez felhasznált dolog vagy szolgáltatás ÁFA-ja visszaigényelhető

Nem minősül termékértékesítésnek:

  • áruminta
  • kis értékű ajándék (5000 Ft alatti)
  • alapítványba befizetett közcélokra adott természetbeni adomány
  • ha az átadást jogszabály írja elő
  • vásárlási pontakció

2. Szolgáltatásnyújtás minden olyan ellenérték fejében végzett tevékenység, ami nem minősül termékértékesítésnek.
3. Termékimport a termék külföldről belföldre történő behozatala vagy más módon történő bejuttatása.

Mértéke

  • általában 20 % --> visszaszámítása 16,67%
  • 5% --> gyógyszerek, tankönyvek, napilapok, bizonyos újságok
  • 0% (adómentesség levonási joggal)--> az export, ha a terméket 3 hónapon belül végleg kivisszük az országból, a nemzetközi közlekedéshez és a termékek nemzetközi forgalmához közvetlenül kapcsolódó termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás

Alapja

  • termékértékesítésnél, szolgáltatásnyújtásnál

    • ellenérték
    • forgalmi érték (ha az ellenérték irreálisan alacsony, vagy magas)
    • előállítási költség
  • termékimportnál

    • vámérték + vám + vámkezelési ktg + adók, illetékek + az első belföldi rendeltetési helyig felmerült járulékos költségek

Adólevonási jog feltételei

1. személyi feltételek:

  • legyen adóalany
  • vezessen könyvelést
  • az eredmény megállapítása bevétel - ráfordítással történik

2. tárgyi feltételek:

  • rendelkezzen számlával, egyszerűsített számlával, számlát helyettesítő okmánnyal, vagy vámhatározattal

Az elszámolandó adó visszaigénylésére, bevallására vonatkozó szabályok

Visszaigénylés

Az ÁFA általában visszaigényelhető, ha a beszerzett termék vagy szolgáltatás továbbértékesítésre kerül, vagy olyan tevékenységhez használják fel. De az ÁFA nem igényelhető vissza, ha adómentes tevékenységhez vagy értékesítéshez használják fel a terméket, illetve ha a törvény nem engedélyezi a visszaigénylését.

Le nem vonható ÁFA pl:

  • üzemanyag-használat személygépkocsihoz,
  • személygépkocsi beszerzése,
  • élelmiszerek és italok beszerzése,
  • parkolás igénybevétele,
  • stb

Bevallás

  • az adózónak kell az adóbevallást elkészítenie
  • ha az adózó nyilatkozatot tesz, akkor az adót a munkáltató is bevallhatja
  • a munkáltató a megállapított adót, illetve a levont adóelőleget a saját adóbevallásában vallja be

Adóbevallás gyakorisága

  • havi
  • negyedévi
  • éves

Az adó megfizetésével, illetve a támogatás igénybevételével nem pótolható az adóbevallás.

A leltár, leltározás, a leltározás ellenőrzése. A leltárkészítési kötelezettség.

Leltár

Olyan részletes kimutatás, amely egy meghatározott időpontban a vállalat vagyonát, annak mennyiségét, minőségét, értékét tételesen felsorolja. A vagyonkimutatás egyik eszköze. Elkészítése megelőzi a mérlegkészítést.

Leltár bizonylatai:

  • leltározási jegy
  • leltárfelvételi ív
  • leltárfelvételi összesítő

Leltár készítésének időpontja:

  • nyitóleltár (megalakulás)
  • záróleltár (felszámolás)
  • ellenőrző leltár (bármikor)

Leltárkészítés menete:

  • az eszközök mennyiségi felvétele
  • az eszközök értékelése (az értékelés során, a leltározási jegyen feltüntetett mennyiségek és a beszerzési ár szorzatát értjük)

A leltárnak biztosítania kell:

  • a teljes körűséget (összes eszközt és forrást tartalmazza)
  • a valós állapot bemutatását
  • az áttekinthetőséget

A leltárnak lehetővé kell tennie:

  • az éves beszámoló tételeinek alátámasztását, a mérleg valódiságának biztosítását
  • a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások egyezőségének ellenőrzését
  • a bizonylati fegyelem megszilárdulásának elősegítését
  • az eltérések kimutatását, a nyilvántartások tényleges vagyoni helyzetnek megfelelő rendezését
  • a vagyon védelmét, az anyagi felelősök elszámoltatását
  • a csökkent értékű, valamint a használaton kívüli eszközök feltárását

Ha összevetjük a vagyonkimutatás két eszközét, akkor:

  • a mérleg és a leltár megegyező ismérvei:
  1. adott időpontra vonatkoznak
  2. teljes körűek, mindenre kiterjedők
  3. felelős személyeknek aláírással kell igazolni a valódiságukat
  • a leltár mérlegtől megkülönböztető ismérvei:
  1. mérésmód: a leltár mennyiségben és értékben is mér, a mérleg csak értékben
  2. felépítés: kötetlen sorrendben, teljes részletességgel tartalmazza a vagyont, a mérleg kötött sorrendben, összevontan

Leltározás

Egy meghatározott időpontban elvégzett munk, tevékenység, melynek során a vállalat összes eszközeit és forrásait fajta, mennyiség és érték szerint számba vesznek. Megelőzi a leltár elkészítését.
Célja: a vállalat vagyonának számbavétele. A vállalat tartós használatába adott befektetett és forgóeszközök, valamint azok forrásainak, továbbá a birtokában lévő idegen eszközök valóságban meglévő mennyiségének megállapítása.

Folyamata:

  • az eszközök mennyiségének természetes mértékegységben való megállapítása
  • a leltározott mennyiségen értékelése

A leltározási szabályzat célja, hogy az adott vállalatnál a leltározási feladatokat egységes elvek alapján hajtsák végre.

Alapelvei:

  • az eszközöknek és az eszközök forrásainak mindig a tényleges mennyiségét és értékét kell feltüntetni
  • egy azonos időpontra vonatkoztatva az ún. fordulónapra
  • a követeléseket és tartozásokat a könyvviteli számlák egyeztetett analitikus nyilvántartása alapján kell számba venni
  • a leltárt a leltárfelelősöknek alá kell írniuk

A leltározási munka szakaszai:

  • leltározási bizottság
  • leltári időpontok
  • leltár értékelése, felelősségrevonás

A leltározási tevékenységhez tartozik a nyilvántartások szerinti állomány és a tényleges állomány közötti különbözet - hiány, többlet - megállapítása és rendezése is.

A kereskedelem helye, szerepe a piacgazdaságban, értékesítési formái

Egyrészt tevékenység, mely összekötő kapocs a termelés és a fogyasztás között biztosítja a termelés folyamatosságát és a szükségletek kielégítését. Másrészt szervezet, mely magában foglalja a tevékenység lebonyolításának tárgyi és személyi feltételeit.

Feladata: a lakosság ellátása a szükségletek kielégítését szolgáló eszközzel és szolgáltatásokkal.

Helye és szerepe:

  • a gazdálkodási folyamat forgalmazási szakaszának lebonyolítója
  • a megtermelt termékek minél gyorsabb eljuttatása a felhasználás helyére, és a felhasználó személyéhez

Tagozódása:

  • termelőeszköz-kereskedelem
  • fogyasztókat ellátó kereskedelem

Formái:

  • nagykereskedelem
  • kiskereskedelem

Alkalmazott eladási formák:

  • nagykereskedelmi értékesítés
  • kiskereskedelmi értékesítés
  • demigrosz kereskedelem (a nagy- és a kiskereskedelem keveréke)

Az áru útja:

  • közvetlen: a termelőtől rögtön a fogyasztóhoz jut el az áru
  • közvetett
    • a termelőtől a nagykerbe kerül az áru, és onnan jut el a fogyasztóhoz
    • a termelőtől a kiskerbe kerül az áru, és onnan jut el a fogyasztóhoz
  • hagyományos: termelő -- nagyker -- kisker -- fogyasztó

A nagy- és kiskereskedelem funkciója, jellemzői, szervezeti megoldásai

Nagykereskedelem

Összekapcsolja a termelőket és a kiskereskedelmet, a termelői választékot kiskereskedelmi választékká alakítja.

Funkciója:

  • a beszedett áru eladása viszonteladóknak
  • a termelés és a fogyasztás térbeli időbeli áthidalása
  • áruk tárolása
  • megfelelő választék kialakítása

Jellemzői:

  • a termelőktől nagy mennyiségben szerez be
  • kis mennyiségben ad el a kiskereskedelemnek
  • kevés árucsoportot, de azt teljes választékban raktároz

Szervezeti egységei:

  • nagykereskedelmi raktár
  • mintaterem
  • lerakat

Kiskereskedelem

A fogyasztók igényeinek, megfelelő választékú termékek eladása.

Funkciója:

  • áruk értékesítése a fogyasztóknak
  • fogyasztói választék kialakítása
  • megfelelő eladási körülmények biztosítása

Jellemzői:

  • kisebb mennyiségű áruk beszerzése
  • nagykereskedelemnél kevésbé szakosított a fogyasztók igényeinek megfelelő vásárlási környezet biztosítása

Szervezeti egységei:

  • bolt
  • áruház
  • bevásárlóközpont

Alkalmazott eladási módok:

  • hagyományos
  • önkiszolgáló
  • önkiválasztó
  • minta utáni (egy kiválasztott minta alapján, az ellenérték kifizetése után, a vevő eredeti csomagolásban raktárból kapja meg az árut)
  • csomagküldő
  • automata
  • mozgó árusítás