Pénzügy Sziget
10. A saját termelésű készletek fogalma, fajtái, megjelenése a beszámolóban. Az előállítási közvetlen önköltség megállapításának módjai. Saját termelésű készletek analitikus és főkönyvi nyilvántartásai és értékelési rendszere, a gazdasági események bizonylatolása, elszámolása. A hatékonyság elemzése. Általános forgalmi adó fizetési kötelezettség keletkezése. Adómentesség az általános forgalmi adó rendszerében. Nyugta és számlaadási kötelezettség. A vállalati készletgazdálkodás funkciója, csoportjai, az alkalmazható készletfogalmak, a készlet és anyagnormák fajtái, megadási módjai. - 4.0 out of 5 based on 1 vote

Olvasóink értékelése: 4 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag inaktív
 

 

A saját termelésű készletek fogalma, fajtái, megjelenése a beszámolóban

Mindazok a készletek, melyeket a vállalkozó maga állított elő. A növendék-, a hízó-, és az egyéb állatok az elszámolás és értékelés szempontjából saját termelésű készletnek minősülnek abban az esetben is, ha vásárolta azt.

Fajtái:

  • Befejezetlen termelés: a megmunkálás alatt álló, a vállalkozó termelő egységein belül további megmunkálásra váró termékek összessége. Olyan termékek, melyeken legalább egy számottevő munkaműveletet elvégeztek.
  • Félkész termék: minden olyan termék, mely a vállalkozónál egy teljes megmunkálási folyamaton keresztülment, ilyen címen raktárra vették, illetőleg raktárra vehető.
  • Késztermék: minden olyan termék, amely a vállalkozónál valamennyi megmunkálási folyamaton átment, megfelel a rá vonatkozó szabványoknak, megfelelő minőségű átvétel után raktárra vették, illetve késztermékként értékesíthető.

Megjelenése a beszámolóban:

B. Forgóeszközök

  • I. Készletek
2. Befejezetlen termelés és félkész termékek
3. Növendék-, hízó-, és egyéb állatok
4. Késztermékek

Az előállítási közvetlen önköltség megállapításának módjai

A saját termelésű készleteknél a mérlegben összességében közvetlen önköltségen kell értékelni. Főkönyvi könyvelésben a közvetlen önköltséget le lehet olvasni:

  • csak a készletszámlákról, 23 és 25 számlák összevont záróegyenlegéből,
  • vagy a készletszámlák záró egyenlegéből nyilvántartási áron, és a +/- 258. Késztermékek készletérték-különbözete (KÉK) számla záróegyenlegéből
    A fenti számlák összevont egyenlege mutatja a készlet értékét előállítási közvetlen önköltésen.
    • ha drágábban termeltünk, mint a nyilvántartó ár, akkor a KÉK számla egyenlege Tartozik (+)
    • ha olcsóbban termeltünk, akkor a KÉK számla egyenlege Követel (-)

Saját termelésű készletek analitikus és főkönyvi nyilvántartási és értékelési rendszere, a gazdasági események bizonylatolása, elszámolása

Nyilvántartási lehetőségei

A saját termelésű készletekről és azokban bekövetkezett változásokról mennyiségi és értékbeni, vagy csak mennyiségi adatokat tartalmazó analitikus nyilvántartást kell kialakítani. Ennek szoros kapcsolatban kell lennie a főkönyvi könyveléssel és a kettő között az értékadatok számszerű egyeztetésének lehetőségét biztosítani kell.

  • ha a vállalkozás folyamatosan vezeti az analitikus nyilvántartásait, akkor a készletekben bekövetkezett változásoket elsődlegesen az analitikus nyilvántartásban mutatja ki.
  • ha a vállalkozás az analitikus nyilvántartásokat nem, vagy nem teljes körűen vezeti, akkor év végén a nyitókészletet ki-, a zárókészletet be kell vezetni

Értékelési rendszere

  • Állományba vételkor előállítási költségen
    Előállítási költség: lehet ténylegesen felmerült, utókalkulációval alátámasztott közvetlen önköltség, vagy normák és egységköltségek alapján meghatározott közvetlen önköltség.
    Közvetlen önköltség: ténylegesen felmerült, közvetlenül elszámolt költség és az előállítással kapcsolatban felmerült költség.
    Költség: egy adott teljesítmény érdekében felhasznált munka és egyéb termelési tényező pénzben kifejezett összege.
  • Mérlegkészítéskor
  1. az elszámolt értékvesztéssel csökkentett, a visszaírt értékvesztéssel növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki
  2. ha a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ár alacsonyabb az előállítási költségnél, akkor a várható eladási árból számított értéken kell kimutatni. Az összehasonlíthatóság a várható eladási ár, illetve az előállítási költség tekintetében csak azonos szinten értelmezhető

Gazdasági események bizonylatai

Leltár - leltárfelvételi ív
Átminősítés - átminősítési bizonylat
Átvétel apportként - társasági szerződés
Térítés nélküli átadás, átvétel - adományozási okmány
Értékvesztés - nincs bizonylata
Átvétel más egységtől - átadási, átvételi bizonylat
Beszerzés - számla
Értékesítés - számla, szállítólevél
Felhasználás - kivételezési jegy
Selejtezés - selejtezési jegyzőkönyv
Káresemény - káreseti jegyzőkönyv

Gazdasági események elszámolása

Saját termelésű készletek tényleges önköltségen

1. Nyitó befejezetlen termelés kivezetése T 581 K 231, 251
2. Összes költség elszámolása (közvetlen + közvetett)
  a. anyagköltség T 51 K 21-22
  b. igénybevett szolgáltatások T 52 K 454, 381, 384
  c. egyéb szolgáltatások T 53 K 454, 381, 384
  d. bérköltség T 54 K 471
  e. személyi jellegű ráfordítások T 55 K 471, 381
  f. bérjárulékok T 56 K 463, 473
  g. értékcsökkenés T 57 K 129, 139, 149
3. Korrekciók
  a. hulladék T 227 K 51
  b. aktív időbeli elhatárolás T 39 K 5
  c. passzív időbeli elhatárolás T 5 K 48
4. Elkészült félkésztermék állománybavétele T 236 K 581
5. Továbbfelhasznált félkésztermék T 581 K 236
6. Elkészült késztermék állománybavétele T 25 K 581
7. Záró befejezetlen termelés állománybavétele T 231 K 58


Saját termelésű készletek tervezett önköltségen

  Az első három tétel ugyanaz, mint tényleges önköltségen!
4. Elkészült félkésztermék állománybavétele
  a. tervezett önköltségen T 236 K 238
  b. tényleges önköltségen T 238 K 581
5. Továbbfelhasznált félkésztermék
  a. tervezett önköltségen T 581 K 236
  b. kedvező KÉK elszámolása T 238 K 581
  c. kedvezőtlen KÉK elszámolása T 581 K 238
6. Elkészült késztermék állománybavétele
  a. tervezett önköltségen T 25 K 258
  b. tényleges önköltségen T 258 K 581
7. Záró befejezetlen termelés állománybavétele T 231, 251 K 581

Saját termelésű készletek egyéb elszámolásai

1. Belföldi eladás
  a. eladási áron T 311 K 91-92
  b. fizetendő áfa T 311 K 467
  c. készletcsökkenés T 581 K 25, 236
  d. kedvező KÉK T 238, 258 K 581
  e. kedvezőtlen KÉK T 581 K 238, 258
2. Visszaküldés
  a. eladási áron T 91-92 K 311
  b. fizetendő áfa T 467 K 311
  c. készletnövekedés T 25 K 581
  d. visszaküldésre jutó KÉK
  kedvező KÉK T 581 K 238,258
  kedvezőtlen KÉK T 238, 258 K 581
3. Engedmény
  a. eladási áron T 91-92 K 311
  b. fizetendő áfa T 467 K 311
4. Külföldi eladás
  a. külföldi árbevétel T 317 K 93-94
  b. külföldi fuvar T 93-94 K 4542
  c. készletcsökkenés T 581 K 25, 236
  d. kedvező KÉK T 238, 258 K 581
  e. kedvezőtlen KÉK T 581 K 238, 258
5. Kiegyenlítés
  a. Vevő jóváírási értesítés szerint T 384 K 317
  árfolyamveszteség T 876 K 317
  árfolyamnyereség T 317 K 976
  b. Külföldi fuvarozó T 4542 K 384
  árfolyamveszteség T 876 K 4542
  árfolyamnyereség T 4542 K 976

Általános forgalmi adó fizetési kötelezettség keletkezése

1.Termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál

  • Számla esetén a feltüntetett teljesítés napján
  • Egyszerusített számlánál
  • Saját beruházásnál az üzembe helyezés idopontján
  • Ajándékozás esetén a szerzodés dátumának napján
  • Előlegfizetéskor, az eloleg átvétele, illetve jóváírása napján
  • Halasztásra jogosultság esetén a teljesítés napja + 30 napon belül (halasztásra jogosult: egyszeres könyvvitelt vezeto)

2.Termékimport esetén

  • vámkezeléskor
  • árunyilatkozat elfogadásakor

Adómentesség az általános forgalmi adó rendszerében

1. Tárgyi adómentesség

  • alkalmazása kötelező
  • az eladás tárgya adómentes
  • adót nem számíthat fel, de nem is igényelhet vissza (pl. oktatás, egészségügyi szolgáltatás, szociális ellátás, ingatlaneladás)

2. Alanyi adómentesség

  • alkalmazása nem kötelező
  • belföldi személy választhatja nyilatkozat alapján
  • a választásra jogosító összeghatár 4.000.000 Ft
  • adót nem számíthat fel, de nem is igényelhet vissza
  • nem terheli adó-megállapítási, adóbevallási, adó-nyilvántartási és elszámolási kötelezettség
  • ha a bevétel meghaladja a 4.000.000 Ft-ot, akkor a vállalkozás adóalannyá válik azzal a számlával, amivel átlépte az összeghatárt--> 2 évig nem választhatja az alanyi adómentességet.

Nyugta- és számlaadási kötelezettség

Értékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál bizonylatot kell kiállítani, mert az áfa csak számla, vagy számla jellegű bizonylat alapján számolható el.

Fajtái:

  • számla: ha nem készpénzben történik a fizetés, hanem számlapénzben; a teljesítés és a kiegyenlítés napja nem ugyanaz
  • egyszerűsített számla: a teljesítés és a kiegyenlítés napja ugyanaz; visszaszámítási értéket kell feltüntetni
  • számlát helyettesítő okmány: nem fejezhető ki pénzben, pl. árut árura cserélünk

Nyugta vagy blokk alapján nem számolható fel áfa!

A hatékonyság elemzés

Hatékonyság az adott eszközökkel a lehető legnagyobb jövedelem elérése, vagy adott jövedelem létrehozása a lehető legkisebb eszközráfordítással.

Vizsgálható:

  • nemzetgazdaság szempontjából
  • vállalat szempontjából
  • a vállalkozáson belüli, önelszámoló egységek szempontjából

A számításokhoz és értékelésekhez felhasználható információ források:

  • számviteli beszámolók
  • statisztikai információk
  • kiegészítő számviteli adatok

A hatékonyság növelését elengedhetetlenül fontossá teszi az,hogy

  • a gazdasági növekedés néhány fontos forrása korlátozottan áll rendelkezésre (pl. alapanyag)
  • egyes erőforrások nem állnak még minden vállalkozás rendelkezésére (jól képzett munkaerő, korszerű technológia)
  • a versenyképes tevékenység minél kevesebb erőforrás felhasználásával történő előállítást követel meg

Emellett a külső piaci feltételek változásai miatt még a korábban már elért szint tartása is nehéz feladat a gazdálkodás hatékonyságának fokozása nélkül.
Mindezekből következik, hogy a mindenkori elemző munkának fontos feladata vizsgálni a gazdasági hatékonyság színvonalának alakulását. Ez azért is fontos, mert a számviteli beszámoló kiegészító mellékletében és a hozzá tartozó üzleti jelentésben indokolt összefoglalóan értékelni a hatékonyság színvonalát és alakulását.
A gazdasági tevékenység célja minden esetben valamilyen eredmény elérése, melyekhez valamilyen ráfordítások mindig szükségesek. Az eredmény és a ráfordítás viszonya határozza meg a tevékenység gazdaságosságát. Javul a gazdasságosság, ha az eredményt kisebb ráfordítással érjük el, vagy adott ráfordítással nagyobb eredményhez jutunk. Innen származik a gazdaságosság fő elve: "a legkisebb ráfordítással a legnagyobb eredményt!"
A termeléshez szükséges erőforrások esetenkénti szűkössége és a piaci verseny követelményei miatt az anyagi javak termelésének megfelelő ütemű növeléséhez rendszeresen csökkenteni kell az egységnyi termelésre eső erőforrás-szükségletet. Így érhetjük el, hogy az anyagi javak termelése gyorsabban növekedjék, mint erőforrásaink, vagy akkor is növekedjék, ha egyes erőforrásaink (munkaerő, föld) nem bővülnek.
A gazdasági hatékonyság a tevékenység gazdaságosságát hivatott kifejezni. A hatékonyság ezért a felhasznált erőforrások egységnyi mennyiségre jutó hozammal vagy ennek reciprokával, az egységnyi hozamhoz szükséges erőforrások mennyiségével mérhető.

Képlete: Gh = H / E
Gh = gazdasági hatékonyság,
H = hozam (eredmény),
E = felhasznált termelési erőforrás (ráfordítás)

A hatékonyság relatív fogalom, ami azt jelenti, hogy mindig több változatot kell összehasonlítanunk, s akkor megállapíthatjuk, hogy melyik változat a gazdaságosabb (hatékonyabb).
Amíg a jövedelmezőség csak pénzértékben mérhető, addig a gazdaságosság mérésénél ezen kívül naturális és vegyes mértékegységek is alkalmazhatók. A jövedelmezőség számításakor az árbevételt és a ráfordításokat folyó árakon kell számításba venni. A gazdasági számítások során alkalmazhatunk más árakat is, pl. a hozam mérésére változatlan árat, esetleg devizában kifejezve.
A hozam- vagy teljesítménymutatók az értékesítést, a bruttó és az anyagmentes termelést, a nemzeti jövedelemhez és a makroszintű tiszta jövedelemhez való hozzájárulást mérik.
A belföldi értékesítés nettó árbevétele a tényleges értékesítési áron, áfa nélkül számított árbevétel. Az értékesítés nettó árbevételét még csökkenteni kell az egyéb ráfordítások között elszámolt fogyasztási és jövedéki adóval is.
A kereskedelmi vállalkozások esetében az értékesítés nettó árbevétele mellett gyakran alkalmazott hozamkategória az értékesítési forgalom, mely az értékesítés fogyasztói áron számított (áfát tartalmazó) összege.
A termelő tevékenységet folytató vállalkozás esetében a hozammutatók között kiemelt szerepet játszanak a termelési érték egyes mutatói.

A. Termelési értékmutatók

1. Értékesítés nettó árbevétele
- Eladott áruk beszerzési értéke
- Közvetett szolgáltatások
+/- Aktivált saját teljesítmények
Bruttó termelési érték
- Anyagköltség
- Igénybevett anyagjellegű szolgáltatások
Anyagmentes termelési érték
- Értékcsökkenés
Nettó termelési érték

Bruttó termelési érték a vállalkozás tárgyidőszaki teljes hozamértékét jelenti.
Nettó termelési érték megközelítőleg a vállalkozás nemzeti jövedelemhez való hozzájárulását méri. A hatékonyságvizsgálat és a munkatermelékenység elemzésének egyik legfontosabb mutatója, mivel a vállalkozás által létrehozott új értéket számszerűsíti. Gazdasági tartalmát tekintve a bruttó munkajövedelemből és a vállalkozásnál realizált tiszta jövedelemből tevődik össze.

2. Adózás előtti eredmény
+ Személyi jellegű ráfordítások
+ Értékcsökkenési leírás
Hozzáadott érték

Hozzáadott érték a nemzetgazdasági számításokban alkalmazott mutatók közül a bruttó hazai termék vállalkozásszintű megfelelője.

3. Vállalkozási pénzjövedelem = adózás előtti vagy adózott eredmény + értékcsökkenés

Az elemzés során a következő erőforrás ráfordításokat érdemes figyelembe venni:

  • összes termelési költség
  • átlagos állományi létszám
  • élőmunka-ráfordítás értéke (éves bérköltség)
  • termelésben lekötött tárgyi eszközök nettó értéke
  • termelésben lekötött készletek átlagos értéke
  • lekötött eszközök nettó értéke
  • összes eszközérték
  • exportértékesítési költségek

Az ismert adatokból képezhető, leggyakrabban alkalmazott hatékonysági mutatók:

1. Komplex hatékonysági mutató = nettó termelési érték / (0,15 * lekötött eszközök + 1,8 * bérköltség)

2. Élőmunka hatékonyság

  • egy főre jutó bruttó termelési érték = bruttó termelési érték / létszám
  • egy főre jutó anyagmentes termelési érték = anyagmentes termelési érték / létszám
  • egy főre jutó nettő termelési érték = nettó termelési érték / létszám
  • egy főre jutó hozzáadott érték = hozzáadott érték / létszám
          • bérhatékonyság = nettó termelési érték / bérköltség vagy
            nettó termelési érték / személyi jellegű ráfordítások

3. Eszközhatékonysági mutató

  • eszközhatékonyság = (nettó termelési költség / lekötött eszközök átlagos nettó értéke) * 100
  • tárgyi eszközhatékonyság = (nettó termelési költség / tárgyi eszközök átlagos nettó értéke) * 100
  • készlethatékonyság = (nettó termelési költség / készletek átlagos nettó értéke) * 100

4. Devizakitermelési mutató = exportértékesítés összes (közvetlen) költsége / árbevétel devizában

5. Termelési költségek: anyagköltség, igénybevett szolgáltatások, egyéb szolgáltatások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenés
Termelési költségszint = (termelési költségek / bruttó termelési érték) * 100

6. Tőkehatékonyság

  • tőkehatékonyság = bruttó termelési érték / saját tőke
  • tőkearányos vállalati pénzjövedelem = vállalkozási pénzjövedelem / saját tőke

A vállalati készletgazdálkodás funkciója, csoportjai, az alkalmazható készletfogalmak, a készlet és anyagnormák fajtái, megadási módjai

Funkciója

Biztosítja az anyagi folyamatok zavartalanságát a gazdaságossági követelmények érvényesítésével.

A készletgazdálkodással kapcsolatban négy stratégiai tényezőt célszerű kiemelni:

  • A készletekbe befektetett tőkeállomány nagysága: a vállalat számára hatékonysági szempontból fontos, hogy a célszerűnél sem több, sem kevesebb tőkét ne fektessen a készletekbe
  • A készletszint racionális növelése: elősegítheti az anyagi folyamatok jobb kiszolgálását, ami a megtérülési folyamatot kedvezően befolyásolhatja
  • A készletezési rendszert úgy kell alakítani, hogy az megfelelő feltételeket biztosítson a vállalat számára a rugalmas működéshez
  • A vállalat számára fontos, hogy a készletekkel kapcsolatos folyamatos ráfordítások szintje minél alacsonyabb legyen

Csoportjai

1. Vásárolt készletek: vásárlás útján kerülnek a vállalat tulajdonába

  • Anyagok: olyan munkatárgyak, melyek a termék-előállítás, vagy szolgáltatás-nyújtás során megjelenési formájukat általában elvesztik, értékük az előállított termék, vagy szolgáltatás értékében jelenik meg.
    Lehetnek: nyers- és alapanyagok, segédanyagok, üzemanyagok, fenntartási anyagok, egyéb anyagok
  • Áruk: olyan termékek, melyeket a vállalat változatlan formában való továbbadás céljából szerzett be


2. Saját termelésű készletek: a vállalat maga állította elő, maga termelte meg őket

  • Befejezetlen termelés
  • Félkész termékek
  • Késztermék

Készletfogalmak

Biztonsági készlet: olyan készletmennyiség, ami alá a készletszint tartósan nem süllyedhet.
Folyókészlet: az a rendeltetése, hogy két utánpótlási időpont között biztosítsa az anyagellátást.
Átlagkészlet: a biztonsági készlet és a folyókészlet felének az összege.
Maximális készlet: a folyókészlet és a biztonsági készlet összege. A készlet e szint fölé tartósan nem emelkedhet.
Jelzőkészlet: a készletek olyan szintje, melynek az elérésekor gondoskodni kell az utánpótlásról. Kiszámítása: (utánpótlási idő * napi felhasználás) + biztonsági készlet

Készletnormák

A készletek megengedhető szintjét határozzák meg.

  • Időnorma: azt tükrözi, hogy a megállapított készlet hány napi felhasználás fedezéséhez elegendő.
  • Mennyiségi norma: a készletmennyiséget természetes mértékegységben adják meg.
  • Értékbeni norma: azt jelzik, hogy a készletekben milyen pénzösszeg köthető le.

Anyagnormák

A készletgazdálkodásnak a termelési anyaggal kapcsolatos igényeinek kielégítése anyagnormák felhasználásával történik.

Két alapváltozata van:

  • Anyag-felhasználási norma: azt szabályozza, hogy a termékegység előállításához adott anyagféleségből mennyi használható fel.
  • Anyag-kihozatali norma: azt határozza meg, hogy egységnyi anyagból milyen termékmennyiséget kell előállítani

Fajtái:

  • Nettó norma: a termék előállításához elméletileg szükséges anyagmennyiséget fejezi ki
  • Bruttó norma: az az anyagmennyiség, mely a gyártmány előállításához közvetlenül szükséges. A nettó norma mellett tartalmazza az előállítás során keletkező hulladékot, veszteséget is
  • Beszerzési norma: azt az anyagmennyiséget határozza meg, melyet a termék előállításához be kell szerezni. A bruttó norma elemein kívül tartalmazza a szállítási, tárolási veszteséget is

Meghatározása:

  • statisztikai módszerekkel
  • műszaki, gazdasági számításokkal
  • becsléssel

A készletgazdálkodás hatásai a vállalat működésére

  • a készletezés a marketing területén fogyasztóorientált marketing megvalósításának fontos feltétele
  • a termelési folyamatok inputjai és outputjai készletekkel vannak összefüggésben, illetve a folyamat egyes fázisai között is készletek találhatók
  • a készletezéssel fontos pénzügyi összefüggései vannak

A készletgazdálkodás legfontosabb kérdései

  • Milyen termékekből tartsunk készletet?
  • A kívánatos mértékű igény-kielégítést mekkora készlettel lehet megvalósítani?
  • A kívánatos készletezési szintet milyen döntési, szabályozási folyamatokkal lehet hatékonyan megoldani?
  • A készletgazdálkodás milyen tőkebefektetéssel és folyamatos költségekkel jár, és az ehhez szükséges pénzügyi források hogyan biztosíthatók?

A készletgazdálkodási modellek alapváltozatai

  • Fűrészfog-modell: a rendelési időköz és a rendelt mennyiség is állandó
  • Ciklikus-modell: a rendelési időköz állandó, a beérkező rendelés pedig a készletet egy meghatározott szintre tölti fel
  • Akkor rendelün, mikor a készlet egy meghatározott szintre csökken, és a rendelési mennyiség állandó
  • A készletek bizonyos szintre történő csökkenése esetén azokat egy meghatározott szintre tölti fel

Készletgazdálkodás módszere (MRP - anyagszükséglet tervezési rendszer)

Célja

  • a készletszint szabályozása, a készletek beérkezésének megfelelő ütemezése útján
  • a készletgazdálkodás hatékonyságának javítása a készletszint szabályozása révén

Jellemzői

  • egységes rendszerként kezeli a beszerzés, készletezés, termelés folyamatait
  • a végtermék iránti keresletből indul ki
  • vizsgálja a visszacsatolást