Pénzügy Sziget

17. Az állami költségvetéssel kapcsolatos elszámolások fogalma, fajtái, megjelenése a beszámolóban, analitikus és főkönyvi nyilvántartása, gazdasági eseményei, bizonylatolása, elszámolása. Az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés. Az államháztartás fogalma, alrendszerei. A központi költségvetés bevételei, kiadásai, kapcsolata az államháztartás többi alrendszerével. A külkereskedelmi vállalkozások hazai kapcsolatrendszerének főbb formái és külpiaci szervezete. A külkereskedelmi ügyletek főbb típusai, azok jellemzői, tartalma.

Olvasóink értékelése: 5 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktív
 

 

Az állami költségvetéssel kapcsolatos elszámolások fogalma, fajtái, megjelenésük a beszámolóban, analitikus és főkönyvi nyilvántartásuk, gazdasági eseményei, bizonylatolása, elszámolása

F. Kötelezettség

III. Rövid lejáratú kötelezettségek

8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

Egyéb rövid lejáratú kötelezettségként kell kimutatni különösen a munkavállalókkal, a költségvetéssel, az önkormányzatokkal kapcsolatos elszámolásokat, továbbá a jogerős határozattal előírt kötelezettségeket is.

Analitikus és főkönyvi nyilvántartásuk és bizonylatai

A költségvetéssel szembeni követelések esetében amennyiben a 362. Költségvetési kiutalási igények és 363. Költségvetési kiutalási igények teljesítése számlákat, valamint a kötelezettségek esetében a 463. Költségvetési befizetési kötelezettségek és 464. Költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítése számlákat bontjuk, nincs szükség külön analitikára.

Költségvetéssel szembeni követelések bizonylata

Az igények kimutatásának bizonylata a Bevallás, mely tartalmazza, hogy az adott támogatást élvező termékből milyen mennyiséget adtunk el, illetve családi pótlék és a táppénz esetén mennyi az igényjogosultak száma. Az igények teljesítésének bizonylata egy jóváírási bankértesítés.

Költségvetéssel szembeni kötelezettség bizonylata

A kötelezettség kimutatásának bizonylata a Bevallás, mely tartalmazza a járulék vagy adó alapot és az összegét. A kötelezettség teljesítésének bizonylata a terhelési bankértesítés.

Az állami költségvetéssel kapcsolatos elszámolások gazdasági eseményei, elszámolása

Kötelezettségek keletkezése

Nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék (bérfeladás) (29% = 21% nyugdíj + 8% eb. járulék)
T 561. Nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék
K 473. Társadalombiztosítási kötelezettség

Egészségügyi hozzájárulás (bérfeladás)
T 562. Egészségügyi hozzájárulás
K 463. Költségvetési befizetési kötelezettség

Munkaadói járulék (bérfeladás)
T 563. Munkaadói járulék
K 463. Költségvetési befizetési kötelezettség

Szakképzési hozzájárulás (év végi kalkuláció)
T 564. Szakképzési hozzájárulás
K 463. Költségvetési befizetési kötelezettség

Személyijövedelemadó-előleg (bérfeladás)
T 471. Jövedelemelszámolási számla
K 462. Személyi jövedelemadó elszámolása

Egyéni egészségbiztosítási járulék (7%, bérfeladás)
T 471. Jövedelemelszámolási számla
K 473. Társadalombiztosítási kötelezettség

Egyéni nyugdíjjárulék (8,5% = 8% + 0,5%, bérfeladás)
T 471. Jövedelemelszámolási számla
K 473. Társadalombiztosítási kötelezettség

Munkavállalói járulék (1,5%, bérfeladás)
T 471. Jövedelemelszámolási számla
K 463. Költségvetési befizetési kötelezettség

Társasági adó elszámolása (adóbevallás)
T 891. Társasági adó
K 461. Társasági adó elszámolása

Belföldi értékesítés miatt fizetendő áfa (számla)
T 311. Belföldi követelések
K 467. Fizetendő áfa

Kötelezettségek állomány csökkenése

Költségvetési befizetési kötelezettség kiegyenlítése (bankszámlakivonat)
T 454. Szállítók
K 384. Elszámolási betétszámla

Személyi jövedelemadó-előleg átutalása (bankszámlakivonat)
T 462. Személyi jövedelemadó elszámolása
K 384. Elszámolási betétszámla

Társadalombiztosítási kötelezettség kiegyenlítése (bankszámlakivonat)
T 473. Társadalombiztosítási kötelezettség
K 384. Elszámolási betétszámla

Áfa kötelezettség teljesítése (bankszámlakivonat)
T 468. Általános forgalmi adó elszámolási számla
K 384. Elszámolási betétszámla

Államháztartás fogalma, alrendszerei

Az államháztartás egyrészt gazdálkodási tevékenység, amely során az állam a bevételeit beszedi, a költségvetés összegyűjti és a társadalmi szükségletek kielégítésére felhasználja. Másrészt gazdálkodási rendszer, amelyben a társadalmi szükségletek kielégítése végbemegy.

Az államháztartás gazdálkodási rendszere alrendszerekből épül fel:

  • központi költségvetés
  • helyi önkormányzatok
  • elkülönített állami pénzalapok
  • társadalombiztosítás
    • nyugdíjbiztosítás
    • egészségbiztosítás

Minden alrendszer önállóan működik és önálló költségvetése van.

A központi költségvetés:

Olyan pénzügyi terv, amelyben az állam egy adott időszakra megtervezi az állami feladatok ellátásához szükséges bevételeket és kiadásokat, formailag a bevételek és kiadások mérlegszerű szembeállítása.

Jellemzői:

  • naptári évre készül
  • a következő időszakot tervezi meg
  • szisztematikusan tagozódik
  • jogilag kötelező

A kormányzat központi költségvetése tartalmazza:

  • az államhatalmi és államigazgatási szervek, azok intézményei és az országos hatáskörű szervek bevételeit és kiadásait
  • a másik 3 alrendszer részére előirányzott támogatásokat

Tagozódása

1. Bevételek
2. Kiadások
Fejezetek

Cím
Alcím
Előirányzat csoport
Előirányzat

Az egyes részek tartalma

Fejezetek:

  • országgyűlés
  • minisztériumok
  • országos hatáskörű szervek
  • nemzetközi elszámolások
  • belföldi államadósságok

Cím: a fejezeten belül, a fejezetek felügyelete alatt álló költségvetési szervek.
Alcím: a címhez tartozó költségvetési szerv. Tovább nem bontható bevételek és kiadások.
Előirányzat csoport: azonos célű előirányzatok tartoznak ide.
Előirányzat: lehet rendes, rendkívüli és kiemelt.

Az állami kiadások fedezéséhez szükséges bevételek formái sokfélék. Jellegük alapján két kis csoportot alkotnak: az egyik a végleges, vagy vissza nem térülő bevételek és a másik az átmeneti, vagy visszatérülő bevételek.

A végleges, vagy vissza nem térülő bevételek:

  • adók
  • vámok
  • illetékek
  • járulékok befizetése
  • hozzájárulások
  • bírságok

Az átmeneti, vagy visszatérülő bevételek:

  • belső kölcsönök
  • külföldi kölcsönök
  • egyéb visszatérítéses pénzigénybevételek

Az állami kiadások:

  • szociális és egészségügyi ellátás
  • kultúra, oktatás
  • honvédelem és a rend-, és jogbiztonság

Egyéb kiadások:

  • a központi költségvetés gazdálkodó szervek részére nyújtott támogatásai
  • nemzetközi kapcsolatokból eredő kiadások
  • adósságszolgálat

Az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzés

Az államigazgatás közpénzeket használ fel. Ennek ellenőrzése az elmúlt évtizedekben kiemelten fontos. A parlamentáris demokrácia egyik nagy lehetősége és kötelessége is, hogy a pénz elköltését lehet ellenőrizni, ehhez mindenekelőtt a mindenkoi ellenzék teszi meg a parlamentben, vizsgálóbizottságokban, médiában és a hivatalos intézményrendszeren keresztül.

Legfőbb ellenőrzők

1. Kormány
Maga a kormány ellenőrzi saját tevékenységét, beszámoltatja a minisztereket, elszámol az Országgyűlés felé.

2. KEHI (Központi Ellenőrző Hivatal)
A kormányt ellenőrzi. A minisztériumok tevékenységét vizsgálja. A költségvetés nagy fejezeteinek elosztásával foglalkozik.
3. Állami Számvevőszék
Megyei szervezeti is vannak. Az állami, önkormányzati intézményeket; egyetemmel, mindenféle iskolák, egészségügyi, kultúrális intézmények, polgármesteri hivatalok tevékenységét vizsgálja. Célvizsgálatokat és visszatérő vizsgálatokat tartanak.
4. Gazdasági Versenyhivatal
A versenyszférát vizsgálja, a verseny szabályainak betartását ellenőrzi. Árképző pályázati eredmény besorolást vizsgálnak és bűntetnek (az ország több milliárd is lehet).
5. Költségvetési ellenőrzés
A helyi önkormányzati intézmények pénzgazdálkodását ellenőrzik. Az ellenőrzés történhet belső ellenőrzéssel és felügyeleti ellenőrzéssel.

A külkereskedelmi vállalkozások hazai kapcsolatrendszerének főbb formái és külpiaci szervezete. A külkereskedelmi ügyletek főbb típusai, azok jellemzői, tartalma

Olyan külkereskedelmi tevékenység, mely során egy belföldi egy külföldivel köt szerződést és a szerződésben foglaltakat teljesíti.

Iránya:

  • export
    közvetlen: a termelő saját maga exportál
    közvetett: a termelő egy közvetítő segítségével értékesít
  • import
    közvetlen: a termelő maga importál
    közvetett: a termelő egy közvetítő segítségével vásárol

Fajtái

1. Ellenügyletek

Az ügylet lebonyolítása során részben vagy teljes egészében árucsere megy végbe. Alkalmazása szűkös devizaforrások esetén történik.

  • Barter ügylet: árut árura cserélünk az áru hasznosság alapján, szigorúan kétoldalú megállapodással jöhet létre
  • Kompenzációs ügylet: az árucsere a világpiaci ár alapján megy végbe
    Kompenzáció mértéke alapján
    • teljes: azonos értékű árut cserélnek
    • részleges: az áruk értékének kiegyenlítése részben áruval, részben pénzzel történik
    • háromszög ügylet: az eladó elcseréli az árut egy másik árura és az elcserélt árut pénzért értékesíti
    Résztvevők száma szerint
    • önkompenzációs ügylet (két szereplős)
    • többlábú ügylet (kettőnél több szereplős)
  • Ellenvásárlás (viszontvásárlásos): exportőr devizáért eladja a termékeit, de bizonyos mennyiségű terméket vásárol is. Az eladás és vásárlás két egymástól független szerződés alapján történik.
  • Offset ügylet: nagy mennyiségű áruk esetén alkalmazzák. Az importőr kiköti, hogy az exportőr a termék előállításához szükséges alkatrészeket részben vagy egészében tőle vásárolja.
  • Visszavásárlásos ügylet: az importőr nagy mennyiségű termelőberendezéseket importál és cserébe a berendezéseken előállított termékekkel fizet.

2. Reexport ügyletek

A külföldön vásárolt árut külföldre értékesítik.

Csoportosítása:

  • Érintő országok szerint
    közvetlen: a reexportőr országot érinti
    közvetett: a reexportőr országot nem érinti
  • Adásvétel időpontja szerint
    fedezetlen: a vétel és az eladás időbel eltér egymástól
    fedezett: a vétel és az eladás viszonylag egy időben történik

Fajtái:

  • Tranzit: az exportőr és importőr közti ügyletet a tranzit vállalat közvetítésével bonyolítják le. A szerződést az exportőr és importőr köti meg, a tranzit vállalat jutalékot kap.
  • Switch: klíring deviza követelést szabad devizára történő átváltásra vonatkozó ügylet. A klíring deviza meghatározott körben alkalmazott.
  • Bérmunkaügylet: a bérmunkát végző fél arra vállal kötelezettséget, hogy a megbízó tulajdonát képező anyagot vagy terméket feldolgozza, és a készterméket a munkadíj fejében a bérmunkáltatónak, vagy rendelkezése szerint más vállalalatnak, külföldre szállítja.

3. Különleges külkerügyletek

  • Licencia: egy kizárólagos használati jog átengedése vagy átvétele (pl. szabadalom, know-how)
  • Franchise: együttműködés a vállalatok között. Az egyik fél jutalék ellenében engedélyezi a másiknak, hogy valamilyen kereskedelmi márkát vagy cégjelzést alkalmazzon.
  • Lízing: a vállalat külföldi cég megbízása alapján termelőeszközt vásárol, melyet a megbízónak használatba ad. A lízingbe vevő lízingdíjat fizet és a szerződés lejártakor a maradványérték kifizetésével megszerzi a tulajdonjogot.

Hírlevél

Befektetés TITKOK könyv

tőzsde, forex, forex kereskedés, forex tanfolyam

Skalp DVD

tőzsde, forex, forex kereskedés, forex tanfolyam

Swingtrade DVD

tőzsde, forex, forex kereskedés, forex tanfolyam

Tanfolyam Budapesten

tőzsde, forex, forex kereskedés, forex tanfolyam

Tőzsdetanfolyam DVD

tőzsde, forex, forex kereskedés, forex tanfolyam

Skalp DVD

tőzsde, forex, forex kereskedés, forex tanfolyam